Harangszó, 1933
1933-02-12 / 7. szám
XXIV. évfolyam. 1933 február 12. 7. szám. Alapította: KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonol: Dunántúli Luth»r-8zív«t«éj. ál Omigoa Luther- 8iireUég hiTilaloa lapja. Megjelenik minden vieárnap. Poitaciekhiiámla: 30.528. Klőtiretélt elfogad minden evang lelkén él tanító Nagyobb dolog egyedül Istennek tetszeni, mint szentnek lenni. Luther. A „Harang»*" •lerkeasM-UadóhiTatala GYŐR U., Petőfi-tér I Előfizetési ára * negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fiílér. Egy évre 4 P 80 fillér Csoportos küldéssel lO*/«-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P *0 fillér. A szomjúhozó. János ev. 47. .Jőve egy sa- máriai asszony vizet meríteni; monda neki Jézus; Adj innom". A z úti fáradalmaktól elepedve, a nap perzselő hevétől ellankadva —megszomjúhozik Jézus s a Jákob- kútjához érkező satnáriai asszonytól egy ital vizet kér, hogy ismét fel üdüljön ... Íme ez az ige is elmondja nekünk, hogy Jézus mindenekben hasonlóvá lett hozzánk — kivéve a bűnt —, hasonlóvá lett hozzánk még az elfáradásban és a szomjúhozásban is ... Oh gondoljunk áhítattal itt is arra, hogy az Úr mi mindent magára vett miérettünk; mennyi nehézséget és fáradalmat, testének, lelkének mennyi sok törődését... éhséget és szomjúságot A Jákob-kútjánál azt mondja: „Adj innom! ..a Gol- gothán, a kereszt kínjai között felsóhajt: „Szomjúhozom! ...“ Hozzánk hasonlóvá lett... De Jézus eme két kijelentésének van egy másik, egy mélyebb jelentése is! A Megtartó nemcsak egy ital víz után vágyódik, amely testi szomjúságát eloltja — szavaiban benne van a vágy, az epedés a lélek üdvössége és boldogsága után is... a mi lelkünk üdvössége és boldogsága után! Íme ilyen mélyre száll alá értünk a Krisztus szeretete! . . . A Biblia egy másik helyén minket nevez Jézus megfáradottaknak és megterhelteknek — itt maga lesz érettünk megfáradott és megterhelt ... Másutt ő ígéri nekünk, hogy felüdít és megnyugtat bennünket — itt ő várja, hogy feléje forduljunk és szolgálatunkkal felüdítsük öt... Nézd, Jézus azt mondja a fenti igében: „Adj innom!...“ Hát miért nem nyújtod feléje azt, ami után ő epedve szomjúhozik: hitedet, sze- retetedet, szívedet, lelkedet... Szomjúhozva küzd ő ma is a mi szegény bűnös lelkűnkért s csak akkor üdül fel, ha feléje fordulunk és neki szolgálunk ... Arndt János mondotta: „Krisztus A tizenhatodik században a római katholikus egyházat nemcsak az mentette meg, hogy a hatalom fegyvereivel küzdött. Főleg azzal született újjá, hogy felhasználta a reformáció eszközeit: a szószéket, a sajtót és az iskolát. A történelem az élet tanítómestere. Tanuljuk meg tőle, hogy ma is a reformáció fegyvereihez nyúlt a római katholikus egyház, mikor új harcra készült. Látjuk, hogy az egyházi életbe belevonja a világiakat és szinte presbite- riális intézményt létesít a gyülekezeti autonómiákban és a laikusoknak kedvező működési teret nyit az egyház életében. Újra nagy gondot fordítanak a sajtóra. Hírlapokat tartanak fent különböző társadalmi osztályok számára. Folyóiratokat szerkesztenek, vitákra alaposan kiképzett munkatársakkal. A történetírást saját javukra dolgoztatják át. Hatalmas kö- tetekban jelenik meg a katholikus lexikon, mely még a semlegesnek látszó földrajzi és természetrajzi cikkekben is a katholikus öntudat erősítésén dolgozik. Egyházi szónoklataikban, különösen azokban, melyekkel a rádió révén nagy tömegekhez szólnak, nemcsak teljesen kikapcsolják a Mária kultuszt, hanem céltudatosan Krisztust állítják helyette előtérbe. Krisztus királyságát hirdetik, Krisztusra építik az egész hitéletet. szomjúhozik, hogy mibennünk is felszítsa a szent Isten utáni epedő szomjúhozást. . .“ Urunk Jézusunk! Hadd merítsünk a te gazdagságodból kegyelmet kegyelemért ... add nekünk azt a te békességedet, melyet ez a világ sohasem adhat nekünk!... Nemrég az egyetemi templomból hallottunk a rádióban prédikációt, melynek az volt az alapgondoJata, hogy csak hit által üdvözül az ember. Ezen az utón a legújabb lépés, hogy nagypénteket olyan egyházi ünneppé akarják avatni, melyen teljes munkaszünet legyen. Kijelentik, hogy ezzel a megváltás gondolatának jelentőségét akarják fokozni. Igen figyelemreméltó jelenségek ezek és az evangéliom egyházának észre kell venni őket. Ennek a nagy, világraszóló alakulásnak csak kisebb mértékban van támadó jellege és nem is ebben van a fontossága. Egészen más körülmények kényszerítik erre az uj, nagy munkára a római katholikus egyházat. A monarchiák összeomlásával olyan társadalmi átalakulás indult meg, melynek kifejlődését ma még nem lehet előre látni. Az azonban bizonyos, hogy minden életforma, melynek nincs elég tartalma, elpusztul ebben az átalakulásban. A keretek veszedelemben forognak, azért akarják az egyénekben megerősíteni a római katholikus egyházat, hogy minden katholikus hivő önmagában megállja a harcot, ha esetleg a vezénylés majd akadályokba ütközik. Ez a munka szervezett, egyöntetű és céltudatos. A reformáció fegyvereinek felhasználásával hagy sikerrel folytatódik. Az új ellenreformáció. Irta: Hamvas József.
