Harangszó, 1933
1933-12-10 / 50. szám
XXIV. évfolyam. 1933 december 1Ö. 5Ő. szám. Alapította XAPI BÉLA 1910-ban. Laptulajdonoa Dunántúli Luth0r-8zfivstié£ il Oraiiffoi Litker- StfTeUé* klTiuüoa lapja. Megjelenik minden vasárnap. Poalacaekkizámla: 30 590 Előfizetést elfogad minden evang. lelkéss és tudta. Kitárom előtted szivem, Óh jöjj, légy vendégem nekem. * „CMraagaxö“ paarkaute-kladdblralala QYÖR a., Patoi-tár a. SlCSzetésj ára • negyedirra 1 P 98 fillér, félévre 9 P 40 füléi. Egy évre * P 80 fillér Cecportoa kőidénél 10*/eoa kedvezmény Amerikába egén évre 2 dollár; u utódállamokba ■egyadéna l P 90 liléi. Őbenne! __ I . János lev. II.— 28. .És most fiacskáim maradjatok őbenne, hogy mikor megjelenik, bizodalmunk legyen, és meg ne szégyenüljünk előtte az ő eljövetelekor.' M aradjatok őbenne! . .. Mig bujdosunk e földi téreken, ama utolsó dolgok: a halál, ítélet, örök élet. . . milyen borzalommal töltheti el azokat az embereket, akik nem maradnak meg őbenne. Ezek szemében a halál a borzalmak királya. Igen, minden elbukott és a Krisztushoz hűtelen ember számára a halál az elképzelhető legnagyobb borzalom ... És az Ítélet napja ... a haragnak és a rettentéseknek napja. Igen, azok számára, akik nem maradnak őbenne!... Az örökkévalóság ... a mennydörgés félelmével ható szó. Igen, azok számára, akiknek hite hajótörést szenvedett, mert aki nem hisz, az el- kárhozik! „Fiacskáim, maradjatok meg őbenne !u Ám, ezek az utolsó dolgok milyen áldott és nagyszerű alkalmakat jelentenek azok számára, akik megmaradnak Jézusnál, a jó pásztornál ! A halál napja . . . boldog megérkezés az atyai házba . . . igen, azok számára, akik megmaradnak őbenne. Az Ítélet napja . . . örömnek és győzelemnek napjává lesz, amikor eli- bénk jő a Megtartó kegyelemmel és igazsággal. Az örökkévalóság nem a mennydörgés félelmes szava, hanem az öröm szava, ami azt hozza hírül, hogy többé senki, semmi el nem választ minket a mi Urunktól, hanem vele leszünk mindörökké... Azért hát Fiacskáim, maradjatok, maradjatok meg őbenne, maradjatok meg a Krisztusban! Hogy e világ szerelme kiszakadjon belőlünk, hogy a kisértések között is állhatatosak maradjunk, hogy híven megálljunk mindvégig a hitben . . . erre intenek minket az utolsó dolgok ... a halál, ítélet, örökélet! Maradjatok meg őbenne! „Ha leszállóit éltem napja, Téged hívlak Mesterem, Mit látsz ott? A szenvedélyek hadserege-dulta csatateret. Ijesztő lelki nyomorúságot. Mert látsz egy Krisztus nélküli életet. Mit jelent Krisztus nélkül élni ? Reménytelenül járni ez árnyékvilágban, cél- nélkül róni a nehezen múló napok szürke útjait, örömben hálát nem érezni, bánatban vigasztalást nem találni, a próbák jelentőségét meg nem érteni, csapások idején Istent, mindent tagadni, a halál óráján kétségbeesni. Ezt látod, ha befelé nézel. Ezért csöppet sem csodálható, ha nem érzed azokat az elkötelezéseket sem, amelyek a krisztusmegélés nyomában járnak. Te nem tudsz világ- megváltó gondolatok hordozójává lenni. Nagy eszmék és nagy dolgok téged fel nem lelkesítenek. Mit neked az egyház, a haza, a társadalom, a család, a kultúra, mit neked Krisztus világnézetének diadala ? Te nem érezheted magadban apostolok pünkösdi lobogását, próféták látnoki erejét, reformátorok hősi nekilendülését. Te nem leszel soha Keresztelő Jánossá, hogy a Megváltót szivedbe fogadva elkészítenéd bevonulásának útját a bűnös emberszívekbe. Gondolod, hogy ez az az élet, amelyre az Alkotó teged elhívott? Nem. Abban a pillanatban, amikor nyomorultnak érzed magad, már megindultál azon az úton, Te juttatsz boldog révpartra, Hol nincs bú, nincs gyötrelem. Oh, fedezd el bűnösségem, jézus, ki meghaltál értem. Add meg vágyó lelkemnek A te békességedet /' Ámen. * amely Krisztushoz vezet. Keresztelő János az ur útjának egyengetője a pusztába hozzáözönlö sokaságot rá- kényszerítette arra, hogy befelé nézzen, hogy megismerje magát. Ennek a nézésnek eredménye a döbbenet volt. Mit tegyek? Ezt nemcsak az a zsoldos, az a vámszedő, az a nincstelen, de az a főrangú is kérdezte, akit a lélek odasodort a prófétához, hogy hallgassa beszédét, amelynek minden szava pörölycsapásként hullott a szívre. A döbbenet után következik a vágy: szabadulni, megszabadulni ettől a nyomorúságtól! Ahogy a fájdalmakat okozó testi fekélyekkel vagy betegségekkel nem tudsz sokáig élni, hanem futsz, menekülsz az orvoshoz, hogy megszabadulj kínjaidtól, ugyanúgy vagy lelki fekélyeiddel és betegségeiddel is. Érzed, hogy nem tudsz sokáig a mélységben élni, az istenes élet magaslati levegője kell neked, nem tudsz az Isten nélkül meglenni. Mivel pedig érzed, hogy az Isten barátságára, szeretetére méltatlanná lettél, a bűnbánat könnyei peregnek ki szemeidből. Én ezt így érzem és úgy-e te is így érzed, kedves testvérem? És érezned kell ezt különösen ebben a szent adventi időben, amely előkészít annak fogadására, aki érted, nyomorult emberért a legnagyobb terhet vette magára, amikor Nézz befelé! Irta: Szántó Róbert.
