Harangszó, 1933

1933-11-26 / 48. szám

1933 november 26. HARANQS2Ó 393. néhai Kring Miklós somogydöröcskei ev. lelkész szövegére. Utána öuilmant: Can- tilene pastorale. Liszt: Des dnr Adagió­ját adta elő orgonán ifj. Ittzés Zsigmond. ür. Papp Andorné elénekelte Max Re­ger: Maria Wiegenliedjét és Koudela Uéza dr.: Magyar Miatyánkját. Ezután ismét Mendelsohn: III. orgonaetud'ejét adta elő ifj. Ittzés Zsigmond. Haendel: Largóját, — hegedűn dr. Ittzés Jenő adta elő. Végül Liszt: B. A. C. H. fantá­ziája volt az utolsó orgonaszóló szám Ittzés Zsigmond előadásában. Pestújhely. Az itteni fiókegyházköz­ség templomának felszentelése novem­ber hó 26-án lesz. A felszentelést dr. Raffay Sándor püspök végzi. Alonor. November 23.-án Luther-est volt a gyülekezetben a következő műsor­ral: Imreh Sámuel: Ének dr. Luther Márton születésének évfordulóján. Éne­kelte a közönség. Ima. Mondta a lelkész. Nagy Lajos: Luther születésnek 450. év­fordulójára. Szavalta: Brácsok Sándor polg. isk. IV. oszt. tanuló. Emlékbeszéd. Tartotta a lelkész. Imreh Sámuel: Lut­her emlékünnepén. Szavalta: Imreh Lidi­ké polg. isk. 11. o. t. Imreh Sámuel: Ének dr. Luther Márton születésének ötödfél- százados évfordulóján. Énekelték: Bál­tigh Laura, Gönczy Ilona, Szokoli Ma­riska és Vitéz Magda. Bódás János: Luther. Szavalta: Papp László polg. isk. IV. o. t. Tükörképek Luther életéből. Felolvasás. Tartotta: Imreh Sámuelné. Petro vies Pál: Luther emlékezete. Sza­valta: Bárányi Mariska polg. isk. III. o. t. Ima. Mondta a lelkész. Jászberény. A jászberényi szervez­kedő kis evang. tábor a minisztérium engedélye alapján az egyik állami isko­lában végre egyelőre állandó jellegű istentiszteleti helyiséget kapott. Okt. 28.-án volt az új helyiségben az első is­tentisztelet. Ezen helyezték el az új ol­tárképet, melyet Pazar Zoltán tanár fes­tett s ezen tette le a hivatalos esküt az egyháztanács. Debrecen. Az ádventi időszak min­den szerdáján hitvédelmi előadás lesz Lutherről és a reformációról. Az ifjúság körében pedig revíziós vitaesteket tarta­nak. Vác. A Luther-Szövetségi Ifjúsági Egyesület nov. 12.-én gazdag műsorral Luther-estet tartott. Cegléd. November 12.-én Luther- jubileumi vallásos est volt, amelyen gaz­dag műsor keretében Wolf Lajos lelkész tartott ünnepi beszédet. Luther-ünnep Esztergomban. A nagy reformátor születésének 450 éves fordu­lója alkalmán szép sikerű emlékünnepet tartott az esztergomi evang. missziói egyház nov. 19.-én. A rendezést a nő- egylet végezte, az ünnepélyen mind a két prot. egyház tagjai szép számmal megjelentek a ref. kultúrházban. Meg­nyitó beszédet mondott Karcsay Miklós várni, főjegyző, evang. egyházfelügyelő, emlékelöadást tartott D. Kovács Sándor, a gyülekezet lelki gondozója, szavalt Szentmiklóssy Vilma érseki tanítóképzői növendék és Rohgrün Jenő benedekren- di fögimn. tanuló; irásmagyarázatot tar­tott és befejező imádságot mondott Ma­kár János ref. segédlelkész, énekelt az ifjúsági négyes leánykar és Ferdinánd István énekvezér. Az ünnepélyt közének­kel (Erős vár) kezdték és fejezték be. A szép számú közönség emelkedett hangu­latban s megilletődve oszlott szét. Sza­bad adakozás volt a vallástanítás cél­jára. Orosházai Luther-jubileum. Novem­ber 11.-én este zsúfolt teremben, Luther Márton születésének 450-ik fordulója al­kalmából szépen sikerült estély folyt le az Alföldben. A Filharmonikusok zene­kara vallásos műveket játszott, Chovan József csabacsüdi lelkész nagyhatású beszédet mondott a reformációról, ifj. Zatykó Mihály szavalt, a vegyeskar töboször énekelt. — Vasárnap délelőtt a templomban istentisztelet után díszgyü- lés volt, melyen az egyház belmissziós szervei, a presbitérium, a lelkészi kar, a tantestület, a Nőegylet, a Leányegylet, a KIÉ, az Ifjak Szövetsége és a cserké­szek egyenkint fogadalmat tettek, hogy Lutherhez és az általa kiharcolt lelkiig mereti szabadsághoz hűek maradnak. A Luther-Társaság november 27.-én délután hat órakor a nagy reformátor születésének 45U éves fordulója alkal­mán az egyetemes egyház nagy termé­ben ünnepi díszülést tart, amelyen az ünnepi megemlékezést D. Geduly Henrik püspök, az egyetemes közgyűlés egy- názi elnöke mondja. Dr. bolyom Jenő Luther és a török kérdés címen tart elő­adást, amelyen e vitás kérdést eredeti források alapján tisztázza és a reformá­torra szórt vádak alaptalanságát ki­mutatja. A műsort szavalat, magánének (Pálmay Kálmán, Riha Mária) és egyéb alkalmi számok egészítik ki. Luther-ünnep Bukarestben. A fiatal bukaresti magyar ev. egyház életében történeti nevezetességű nap volt nov. 12., amikor is Luther Marton áldott emléké­nek hódolt az ezidén alakult egyházköz­ség. Már a délelőtti istentiszteletre nagy szambán vonult fel Luther magyar népe. Megtelt az istentisztelet helyéül szolgáló szép nagy díszterem, melynek ezúttal meglepő, egyeseket könnyekig megindító ékessege volt az Ízléssel és gonddal rög­tönzött oltár. Este 6 órakor a helybeli testvér német ev. egyház szívességből erre a célra rendelkezésre bocsátott templomában tartották meg az emlékün­nepélyt. A templom egészen megtelt, ütt voltak a vendéglátó egyház lelkészei és világi elöljárói, a református és uni­tárius egyház egyházi és világi elnöksé­ge s presbitériuma képviselői. Az Igét az egyházmegye érdemes föeSperese Bi­ró László hirdette. Az alkalmi előadást: Luther Márton élete és munkássága cí­men Sipos András alesperes tartotta. Erdélyi Erzsébet IV. éves orvostanhall­gató, ifj. egyesületi tag elszavalta Déri: Luther-jét. Az ifjúsági egyesület dalár­dája Égi Atyánk, nagy Istenünk ... kez­detű éneket adta elő Szász István II. fel­ügyelő betanításában. Az egyház a Luther ünnepet használta fel az alakuló közgyűlésen megválasztott felügyelők, elöljárók és presbiterek beiktatására. Mintegy 35 tagból álló derék, egyházát szerető és egyházát építeni akaró csapat volt ez. Az iktatást Biró László föespe- res végezte. Sipos András alesperes in­tézett még munkatársaihoz buzdító be­szédet. A beiktatottak nevében dr. Papp Béla egyházközségi felügyelő válaszolt és tartalmas beszédben tárta fel a ten­nivalókat s a módot, mellyel legbizto­sabban haladhatunk egyházunk megerő­sítése és .virágoztatása felé. Utána Ka­pitány Péter gondnok tett az egyházi elöljárók és presbiterek nevében foga* dalmat, hogy tudatában vannak köteles* ségeiknek, ezeket úgy fogják elvégezni, hogy Isten és lelkiismeretük előtt meg­felelhessenek. A jezsuiták Magyar Kultúrája az utolsó számban megtámadja lapunkat a Luther-jubileumot előkészítő egyik cikkért. A cikket „fülsértődnek bélye­gezi. Nem is csodálkozunk rajta: az igazság mindig „fülsértő“ szokott lenni annak, akinek nincs — igaza! Terményárak Budapesten 1933. nov. 19.-én: búza 7.05—7.80, rozs 3.85-3.95, takarmányárpa 6.90—7, sörárpa 9-11.50, egyéb árpa 6.70—6.80, zab 7.50—7.70, tengeri 8.65—8.70, korpa 5.25—5.35 pengő métermázsánként. HATÁROKON TÚL. Változások az osztrák diakonissza intézetek vezetésében. A gráci ev. dia­konissza intézet rektorát, Hoffmann Probst lelkészt, a német birodalmi egy­ház Németországba visszahívta és nep- misszici szolgálatra osztotta be. Utód­ját még nem választották meg. Ugyan­csak változás állott be a gallneukircheni diakonissza intézet vezetésében is, amelynek rektora D. Saul lemondott és utódja Kornacher lelkész lett. Uomonkosrendi kolostorok feloszla­tása Csehországban. A dominikánusok generálisa feloszlatta mindazokat a ko­lostorokat, ahol legalább 8 szerzetes nin­csen. Ezzel kapcsolatban a kassai és ungvári domonkosrendi kolostor is fel­oszlatás alá került. Hindenburg üzenete a német evangé­likusokhoz. Az új birodalmi püspök tisz­telgő látogatást tett Hindenburg elnök­nél, aki a következő szavakkal búcsú­zott el a kihallgatás végén a birodalmi püspöktől: „Legyen gondja arra, hogy Németországban Krisztust prédikálják.“ Németország. Koszorúk Luther sír­ján. Luther wittenbergi sírjára a jubi­leum alkalmával koszorút küldött Vilmos német császár és a porosz kormány. A kormány koszorúját a közoktatásügyi miniszter helyezte el. Zsidó származású lelkészek összeírá­sa. Németországban körülbelül 18.000 evangélikus lelkész van. Az árja parag­rafussal kapcsolatban összeírták azokat a . lelkészeket, akiknél zsidó származás kimutatható és a 18.000 közül 29-et ta­láltak ilyet. Lengyelország. Ohoroszcz lengyelor­szági városkában az evangélikus gyüle­kezetnek van egy kis imaháza. Az isten- tisztelet alatt a római katholikus egyház hívei a plébános vezetésével behatoltak az evangélikus imaházba s ott az isten- tisztelet vezetőinek tiltakozása ellenére római katholikus szertartással beszentel­ték az imaházat s azután éjjel-nappal megszállva tartották. Miséket tartottak benne, már megkezdték az átalakító munkálatokat a saját céljaikra. A len­gyel kultuszminisztérium, ahova az ese­tet felterjesztették, még nem döntött az ügyben. Finnország. A turkui zsinat jóvá­hagyta az új bibliafordítást. Az Uj Szö­vetség először 1548-ban, az egész biblia

Next

/
Thumbnails
Contents