Harangszó, 1933

1933-10-01 / 40. szám

1933 október 1. HARANGSZŐ 323 évig munkálkodott. A bucsuzás alkalmával tartott istentiszteleten Bojtos László lelkész mondott alkalmi beszédet. A búcsúzó tanító munkája megmarad, a példás gyülekezet­ben ; hűséges, becsületes munkájának jutal­mát pedig elvette életében, a liivek s az iskolájából kikerült felnőttek hálájában és ragaszkodásában, földi élete után az emlé­kezés és kegyelet el nem hervadó koszo­rújában. MiKolás Kálmán a búcsúzó hű munkás nagy tisztelője személyesen adta át meleg szavak kíséretében a kultuszmi­niszter ur Önagyméltóságának elismerő ok­iratát azért a Kiválóan értékes munkáért, amelynek mi éveken keresztül boldog szem­lélői lehettünk. Pfahnl János gyűl. felügyelő a vadosfai összgyülekezet, riilöp Hamu gondnok a leánygyülekezet, Gönye Antal biró a község, Kovács Gábor a volt növen­dékek, egy iskolás leány a mostani növen­dékek nevében mondtak istenhozzádot és szívből fakadó hálás köszönetét a hű, ne­velő munkásnak. Az arcokon végiggördülő könnycseppek pedig minden szónál, prédi­kációnál, üdvözlésnél szebben beszéltek arról a szeretetről, amellyel mindnyájan: pásztor és nyáj körülöleltük az ő szeretetre­méltó alakját. A jóságos Isten áldja meg gazdagon az ő dicsőségére végzett munká­ját. Élvezze jól megérdemelt nyugalmát a jól végzett munka jutalmában, békességben és boldogságban ; övezze körül a gyüleke­zet mindenegyes tagja igaz szeretettel és mély tisztelettel. A szép ünnepély után vá­lasztotta meg a gyülekezet egyhangúlag új tanítóját: Hantó őándor oki. tanítót. Vajha a Szutter Dániel és Czirák György, két oly kiváló pedagógus örökébe lépő utód méltó lenne az elődökhöz! Megható ünnepély folyt« le«'a vadosfai templomba szept. ho lü.-én. Ekkor tartotta Pfahnl János vadosfai gyülekezet felügyelőy'e és felesége : Szabó Franciska boldog házasságuk 5(J.-ik évfor­dulóját s adtak hálát őket körülvevő gyer­mekeikkel a gondviselő jó Istennek azért a különös kegyelméért, hogy őket egymás­melleit mindeddig megtartotta és nekik erőt adott az élet terheinek elviselésére. Aki eddig velük volt s akinek jóságát min­dig tapasztalták, életük hanyatló felében is az ragyogtassa felettük szeretetét. Evangélikus nap Bakonycsernyén. A Bakony erdős hegyeinek lábánál elterü­lő, 2200 lelket számláló bakonycsernyei gyülekezetnek ünnepe volt a szeptember 18.-ára eső hétfői nap. Ekkor rendezte ugyanis a veszprémi egyházmegye — belmissziói egyletének s az ünnepély színhelyéül szolgáló egyházközségnek bekapcsolásával — ellsö „evangélikus nap“-ját. A hívek átérezve a nap jelen­tőségét s nagy számban gyűltek össze. Az evang. nap a helybeli lelkész imád­ságával s az ünnep jelentőségét kifejező szentírásbeli rész felolvasásával vette kezdetét. Dr. Szlovák Pál, a gyülekezet felügyelője köszöntötte a vendégeket, majd dr. Kovács Sándor egyetemi tanár tartotta a Szentlélekröl annak munkás­ságára és tevékenykedésére vonatkozó bevezető egyházi beszédét. A meghívás­ról és megvilágosításrólNagy Lajos gyú­rói lelkész, a megtérésről Sokoray Bá­lint hántai lelkész, az újjászületésről és megigazulásról Hering János veszprémi lelkész, az Istennel való egyesülésről Csillag Ferenc öskiii lelkész, a megszen­telésről, megerősítésről és megtartásról Bödecs Károly súri lelkész tartották meg építő beszédeiket, ill. előadásaikat. Mi­hály Sándor, egyházmegyei felügyelő zárószavaiban kifejezést adott kellemes meglepetésének, amit a dombon épült hatalmas templom, a népes gyülekezet s a templomot megtöltő egyháztagok keltettek benne, további buzgóságra, Istenben való bizalomra s egyházszere- tetre serkentvén a híveket. Végezetül Stolcz Károly egyházközségi másodfel­ügyelő köszönte meg a vendégek és előadók áldozatkész s építő szolgálatát, majd utána a helyi lelkész imádsággal rekesztette be az evangélikus napot. Este vallásos estély volt, melynek kö­zéppontjában dr. Kovács Sándor egye­temi tanárnak a tékozló fiúról szóló,'lel­keket biüncselö beszéde állott. Kadle- csik Imre tanító orgonajátékával emelte az estély ünnepélyességet. A vallásos estélyen Nagy Lajos és Hering János imádkoztak. Sajnálatos körülmény csu­pán csak az volt, hogy Takács Elek es­peres hirtelen fellépett betegsége miatt nem jelenhetett meg az evang. napon. Az ünnepély befejeztével az a vélemény alakult ki, hogy ilyen, áldásokban és imádságokban bővelkedő,, hitbuzgóságra és egyházszeretetre serkentő ev. napok tartassanak más gyülekezetekben is. Makói leánykonferencia. A csanád- csongrádi esperesség rendezésében Ma­kón szept. 17.-én leánykonferencia volt a battonyai, hódmezővásárhelyi, makói, szentesi, szegedi, tiszaföldvári ev. leány­egyesületek részére, amelyen Tótkom­lós ifjai és leányai is képviseltették ma­gukat. A leánykonferencia résztvevői megtöltötték a makói ev. templomot. Az istentiszteleten Egyed Aladár szegedi lelkész hirdette az igét (Jel. III. 20.) „íme az ajtó előtt állok és zörgetek'* alapján. Az istentisztelet után kezüödött a konferencia Draskóczy Ede tb. föes- peres elnöklete alatt. A megnyitó után Schill Gabriella, a makói leányegylet el­nöke üdvözölte a megjelent vendégeket, majd Egyed Aladár az egyházmegye ne­vében. tlöadást tartott ar. Bánáthy Pé­ter hitoktató lelkész: „Mit üzen Krisz­tus a leányegyesületeknek“ címmel. Jézus üzeni leányainknak, hogy betániai Máriaként szüntelen lábainál legyenek, vigyék oda magukkal minden gondju­kat, érzéseiket es a krisztusi szeretetből fakadó munkájukat főleg a gyermekek (vasárnapi iskola), betegek es szegé­nyek között. Benkóczi Dániel battonyai lelkész: „Mit üzen Luther az ev. leány­egyesületeknek“ c. előadásában kifejti: Luther Miltitz rábeszélésére hallgatott vclna, ámde ellenei nem hagyták öt bé­kében. Mi is békében lennénk, de a re- verzális és kitérés halászó, leányaink becsületét sértegető (Magyar Kultúra c. jezsuita lap) és vallásukat lekicsinyelő elleneink nem hallgatnak. Fel kell ven­nünk ellenük a harcot — ezt üzeni Luther —• miként ő felvette, de a leg­nagyobb ellenségeinkkel szemben is: az alvló, ellenünk folytatott harccal nem törődő, közönyös evangélikus tömegek ellen is! — Dr. Gerley Ferenc szegedi egyetemi tanársegéd: „Reverzális evan­géliumi megvilágításban“ c. előadásá­ban ismertette a katholikus kánoni tör­vényeket a vegyesházasságról, reverzá­lis halászásról, amely ellentétben van Krisztus evangéliumával. Megállapítja, hogy a reverzálisharc voltaképen bur­kolt hittérítés, protestantizmus lassú el­sorvasztása s abszolút hatalmi érvénye­sülés felé való törekvés. — Orvos Emmi szegedi diakonissza: „Mit üzen ev. egy­ház jövője az ev. egyesületeknek“ című előadásában kifejti, hogy az egyházak versenyében az az egyház jut élre, amely a legtöbb szolgálatot tesz. Krisztus a legszentebb szolgálatot végezte egész életében. Ö legyen a példánk. Előadása végén rátér a diakonissza intézmény száz éves jubileumára: Fliedner Theo­dor németországi ev. lelkész 1833 szept. 17.-én, tehát pontosan a makói konfe­rencia napján, nyitotta meg diakonusi intézetét első sorban a kiszabaduló fog­lyok lelki megmentésére. Színesebbé tet­ték a konefrencia műsorát az elhangzó szavalatok, valamint a makói leányegy­let énekkari számai. A konferenciát Draskóczy Ede tb. főesperes imája re­kesztette be. Nagyszabású Luther-ünnepség Békés­csabán. November 12.-én a Luther-jubi- leummal kapcsolatban nagyszabású ün­nepségekre készül Békéscsaba. Meg akarják mozdítani az egész vármegye evangélikusságát. Az ünnepség novem­ber 12.-én este a vendegek ünnepélyes fogadtatása után nagy felvonulással, fáklyásmenettel s toronyzenével kezdő­dik, mely után a nagy templomban lesz az evangélikus nap megnyitása. Másnap, vasárnap délelőtt tót es magyar isten­tiszteletek, a főtéren egyházi népgyülés lesz, délután pedig a diakonisszaanyahá- zat avatjak fel, majd a város különböző helyein lesznek hiterósítö előadások. Az ünnepségre lemegy az egyetemes egy­ház elnöksége: báró D. kadvánszky Al­bert egyetemes felügyelő es D. Geduly Henrik püspök, valamint a banyai egy­házkerület elnöksége: D. dr. Rattay bandor püspök és Pesthy Pál kerületi telügyelo. a környékbeli evangélikus tö­megek behozására filléres vonatok in­dulnak majd. A gazdak nagy kocsifei- vonuiast is fognak rendezni, örömmel varjuk ezen a napon az evangélikus tö­megek hatalmának megmutatását. A íeívideki német evangélikus szö­vetség szept. 4.-től 7.-ig '1 atralomnicon lelkeszértekezletet tartott, melyen kül- tóldi és belföldi előadók tanulságos elő­adásokat tartottak. A programot szerint dr. Koch Bécsböl: A nemet protestan­tizmus helyzete Kelet-Európábán, dr. Beyer Berlinből: Az evang. egyház mai helyzete Németországban, dr. Schneider Rigából: Pál mint diaspóra theológus, dr. Ataléter István Eperjesről: A szlo­venszkói evang. egynáz szociálpolitikai helyzete, dr. Flórian Károly Eperjesről: A szlovenszkói evang. egynáz alkotmá­nyáról címen beszeltek, a konferencián resztvevők tapasztalatokban meggazda­godva térték vissza otthonukba. Nagy ünnepre készül Szekszárd ok­tóber no elején. Az egész vármegyére kiterjedő kiállítás kereteben felsorakoz­tatja mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi és kulturális életének minden eredmé­nyét. A szekszárdi kiállítás egész Tolna vármegye közönségének közreműködé­sével es részvételével sorakoztatja fel a vármegye anyagi és szellemi kincseit. A vármegye közismerten híres bonyhádi tájfajta szarvasmarha tenyészete, — a tolnatamási félvér lovak, a különféle ser­tések és juhok bemutatásával Tolna vár­megye országszerte híres állattenyész­tése áttekinthető lesz. Az állattartó gaz­dák kedvét nagymértékben növelte az is,

Next

/
Thumbnails
Contents