Harangszó, 1933

1933-01-22 / 4. szám

XXÍV. évfolyam. 1933 január 22. 4. szám. Alapította: KAPI BÉLA lSlo-ben. Laptulajdonoa: Dunántúli Luther-8zöv§taíj. Az OrsráffOB Lather- Szövetség hivauloa lapja. Msgjalsnik minden vasárnap, Poatacaekkazámla: 80.526 Előfizetést elfogad minden evang. lelkész él tanító. Isten haragja akkor a legnagyobb, ha hallgat. Luther. A „Harangaaé" ezerkeaztó-kiadóliiTatala QYÖR Falöfi-tér 1 Előfizetési ára * negyedévre l P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér. Egy évre 4 P 80 fillér. Caoportoe küldéséé! lO*/»-os kedvezmény. Amerikád)« egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 80 fillér. Az örömszerző. János ev. 2, 11 ...........és m egmutatá az ő dicsőségét és hívének benne az ő tanít­ványai“. A kánai menyegző csodája ezekkel a szavakkal végződik. Tudjuk-e mi azt, hogyha Jézust mi is úgy a házunkba fogadjuk, mint egykor régen a kánai lakodalmas nép, ha a mi otthonunknak is Jézus a leg­drágább vendége, aki imádságban, szent igében állandóan egy fedél alatt lakozik mivelünk — akkor ő nálunk is elvégzi a maga szent csodáját, megmutatja az ő dicső­ségét, mi is meríthetünk az ő gazdag­ságából: kegyelmet — kegyelemért, áldást — áldásért, segedelmet — segedelemért . . . Persze ne úgy értsük ezt, hogy ő azonnal úgy segít, mint mi azt elgondoljuk! . . . Oh nem; hiszen Kánában sem úgy történt a segedelemnyújtás, ahogyan azt a lakodalmas ház gondolta, egyet azonban ma is, most is megcselekszik Jézus: végrehajtja az ő kegyelmének csodáját a mi szivünkben is . . . A szükséget, a hiányt, a szegény­séget talán nem emeli le azonnal a váltunkról, de a szivünket megtölti valami belső gazdagsággal, csendes béketüréssel, a gondviselő Istenbe vetett erős bizodalommal, a kevéssel való megelégedés szerénységével, amit azután mi magunk nem cserél­nénk el semmiféle világi gazdagság­gal .. . Testi fájdalmainknak, gyöt­rődéseinknek talán nem vet azonnal véget, de átváltoztatja gyengeségünket szent erővé, a türelmetlenséget türe­lemmé alakítja, nyugtalanságunkat csendes várakozássá . . . várjad oh én lelkem, várdd az Urat ... Ha valakit siratunk, könnybarázdát mosó könnyeinket letörli kegyelmének vi­gasztalásával s a mi szivünk még a könnyek közt is őtet dicséri... Ott pedig, ahol a házastársak közé néha-néha éket akar verni az Ördög incselkedése — és jegyezzük meg, hogy a Sátán minden házaséletet megostromol kemény elszántsággal — ott Jézus gazdagon zuhogtatja alá békességet szerző kegyelmét, felra- gyogtatja, megmutatja az ő nagy bűnbocsánatát, hogy megint egy­másra boruljanak az emberszivek is Érdekes dolog az, hogy a leg­hitetlenebb, leganyagiasabb korban mindig erőre kap az u. n „spiritiz- mus“ a szellemekkel foglalkozás, a szellemidézés, ami a másik véglete az életnek. Ma megint nagyon diva­tossá lett még a legműveltebb kö­rökben is, nemcsak Amerikában, ha­nem Európában is. Nemrég halt meg a szellemidézők egyik hires vezére, a detektív rémregényeiiől hires Co­nan-Doyle, aki például megígérte még az életében, hogyha meghal, akkor mint szellem, megjelenik a barátai körében és üzenetet mond a másvilágról Nagyon sok hive van ma a spiritizmusnak, a szellemídé- zésnek. Összegyűlnek egy megszo­kott helyen és akkor a legérzéke­nyebb idegzetű társuk, rendesen nő, várja a szellem megszállását. Ekkor önkívületi, átszellemült állapotban másvilági üzeneteket tolmácsol, sőt idegen nyelveken beszél, amit egyéb­ként nem ismer és rajzol, fest, he­gedül stb. Tanításuk szerint a meg­szálló szellem beszél és cselekszik helyette ő rajta keresztül. Budapes­ten már egyetemi tanári tanszéket is követelnek a spiritiszták a tudomá­nyuknak. Az a kérdés, hogy a józan evan­gélikus ember hogyan vélekedjék a spiritizmusról ? Sokan világcsalás­nak mondják az egészet, olyanok, akik „nem akarják elhinni, hogy van szelleme az embernek. Viszont ko­és készek legyenek egymásnak szí­vesen megbocsátani és örömmel, jóval fizetni ... És ha te ezekből még soha semmit nem ereztél, hidd el, nem Jézusban van a hiba, egyedül csak benned, mert nem fi gadtad be otthonodba vendégül azt, aki jött az Úrnak nevében . . . Amen. * moly természettudósok, mint a hires Flammarion, a párisi csillagvizsgáló intézet igazgatója, valamint Lombrosó, a hires olasz ideggyógyász egyetemi tanár és mások tudományos alapos­sággal, elfogulatlanul tanulmányozták ezt a kérdést és alaposan megvizs­gálták a szellemek által megszállott u. n. „médiumok“-at, mint a hires “Eusapió Palladinot is, aki olyasmi­ket produkált átszellemült állapotban, amit megmagyarázni nem tudtak. Pontosan megmondott mindent ami a messze távolban történik, előre megmondott pontosan bekövetkező, váratlan, nagy eseményeket, kézérin­tés nélkül hihetetlen súlyú tömege­ket mozdított el természettudósi bi­zottság szemeláttára a helyükről stb. A két említett kiváló tudományos te­kintély megállapította, hogy tényleg „ismeretlen“, szellemi természetű erők vannak jelen az ilyen csodás mutat­ványoknál, amely erők megmagyará­zása a tudomány feladata. És itt megállhatunk! Ez a kérdés nem a laikusok dolga. Akik ész nél­kül hisznek benne és gyakorlatig is spiritiszták, akik részt vesznek a a szellemidézéseken, ezeken az ideg­emésztő, izgalmas gyűléseken, azok épenúgy hibáznak mint azok a lai­kusok, akik világcsalásnak mondják a kiváló természettudósok egész sora által megállapított „csodás“ jelensé­geket és erőket. Nekünk elég nagy elégtétel az a tény, hogy kezdik A szellemidézés. Irta: Pass László.

Next

/
Thumbnails
Contents