Harangszó, 1933
1933-05-07 / 19. szám
152 HAftANGSZó 1933 május 7. ANYÁK NAPJÁRA. Jó szüleim kezét már nem csókolhatom, De a fejfájokat szivemhez szorítom. Könnyes lesz a szemem, ha rájuk gondolok, Tavaszi virágok nyíljatok, — nyíljatok. Szeretnék most szólni hozzájok ékesen, Nincsen semmi bajom nem fáj már [semmisem. És ha olykor-olykor örömben van részem, Nem az én érdemem, — imádkoznak értem. Sohasem feledem utolsó szavokat, Mélyen a szivembe véstem én azokat : „Becsületért mindent,—anélkül semmit sem“ Mondá édesapám,—„ne feledd gyermekem“. i . ' Vigyázok is nagyon a házunk tájára, Annál is jobban az öreg Bibliára. Csókot lehelek én mindegyik lapjára. Jóságos Anyámnak két keze nyomára. Kuszy Dánielné. OLVASSUK A BIBLIÁT. Anyai befolyás. Május 8. Sámuel anyja. I. Sám. 1. 10—18., 26—28. Anna boldog édesanya, akinek fiát, Sámuelt Isten nagy prófétává teszi. Boldog, mert megértette a női hivatás magasztos voltát. Nemcsak, hpgy nem félt a gyermekáldástól, de könyörgött érte az Úrhoz s a gyermeket már születése előtt néki szánta. Bár fájt anyai szívének, hogy egészen kicsi korában megváljon tőle és felihez, a főpaphoz vigye, mégis Istennek tett Ígéretét hiven teljesítette. Egy vágy élt benne: legyen egészen az Úré! Amikor gyermekeink nevelése, életcélja foglalkoztat bennünket, gondolunk-e arra, hogy őket Istennek neveljük és igaz istenfélelemben tartsuk meg? Május 9. Jákób anyja. I. Mózes [27. 6—-17. Rebeka fiai közül Jákobot tüntetőleg kedveli. Odáig megy, hogy férjét is kész megcsalni, kedvencét pedig beleviszi hazugságba és csalásba. Rossz útra lépett, súlyos lett a bűnhődése, mert fiát évtizedekre elvesztette. Jákobnak ugyanis Ézsau haragja elől el kellett menekülnie. Hányszor megismétlődik, hogy szülök gyermekeik bűnét egymás elől takargatják. Egyik a másiknak nevelő munkáját elrontja. Fiatal házaspár kertjében egy ágyás beültetlen maradt. Titokban mindegyik valami ritka virágmagot vet bele, hogy hitvesét vele meglepje. A nő, aki előbb vetette el magvait, gyönyörködve szemléli a kikelő növényt. Másféle is bújik elő, gaznak nézi és kiszedi. Máskor a férj vizsgálja munkája eredményét és kitépi azt, ami ismeretlenül került az ö vetésébe. így megy ez néhányszor, míg végre semmi sincs a nemes ültetésből, gyom veri fel a táblát. Szülök egyetértésben, igazságban és szeretetben neveljétek gyermekeiteket! Május 10. Mózes anyja. II. Móz. 2. 2—10. Szomorú sora volt a zsidóknak Egyiptomban. Az a rabszolgasors gyöt- relmesebb volt a mai nehéz időknél. Nehéz helyzetüket tetézte, hogy Fáraó az újszülött fiúkat megölette. Az életképes nép azonban nem akarja a maga halálát. Megtalálja megmentőjét abban a rejtegetett fiúban, akit anyja halálfélelmek között tart életben. Mily csodálatos az Isten kegyelme. Akit ö meg akar tartani, annak az embernek nem árthatnak. Fáraó leánya lesz védelmezője Izrael későbbi szabadítójának. Az elnyomatás ideje Mózeseket teremtett nálunk. Mi minden bajunkért Trianont okoljuk, nyomorúságunk forrását abban keressük. Nincs igazunk. Az a nép, mely megveti a gyermekáldást, amely eldobja magától az utódot, mielőtt megszületett volna, önmagának gyilkosa. Iyen szomorú ítélethez jutunk a születések statisztikájának vizsgálata nyomán. Vajha az Istenbe vetett élő hit és tiszta családi élet kiragadná nemzeti életünket a csüggedés és bűn fertőjéből! Május 11. Heródiás. Márk 6, 17—28. Heródiás Keresztelő János életére tört, mert az nyíltan szemére veti erkölcstelenségét. Álnok tervének végrehajtására felhasználja leányát is, aki az anya gonoszságának kész eszközévé szegődik. Anyák, gyermekeitekért elsősorban ti vagytok felelősek! Isten az ö lelkűket tőletek kéri számon. „Kedves Anyám, — írja a harctérről egy katona, — ofy sok szépre és jóra tanítottál bennünket, de mért nem tanítottál meg minket imádkozni? Itt kinn találkoztam csak az élő Istennel. Ha ma elesem, az én Uram, a Jézus Krisztus békességében halok meg, de Anyám, kedves egyetlen Anyám, viszontlátjuk-e egymást az örökkévalóságban, ha te itt e földi életben fiem keresed meg az Istent, akit én megtaláltam?“ Május 12. Timótheus anyja, II. Tim. 1, 2—5. Nagy öröm, amikor az anya újszülöttét látja, benne gyönyörködik. Még nagyobb a boldogság, ha a lelki élet ébredését szemlélheti a gyermekében és láthatja, hogy az újjászületés erői diadalmaskodnak benne. (Ján. 3, 1—8.) Ti- mótheusnak olyan hivő anyja, sőt nagyanyja volt, akik a gyermeket az Úr Jézushoz életük példájával vezették el. Pál ap. Timótheus könnyhullatását említi és mi elképzeljük, hogy Eunika is aggódó lélekkel, könnyek közt is imádkozva fiáért töltötte napjait. így lehetett Timótheus az apostolnak leghűségesebb munkatársa. Igen sok megható történet bizonyítja, hogy a hivő anya imádsága és megszentelt élete milyen áldás gyermekére! Május 13. Jakab és János anyja. Mt. 20, 20—23. A két testvér jobbmódú halászcsaládból való. Az összes tanítványok között János az, aki a legközelebb állott Jézus szívéhez. Hogy ők sem értették meg a Mestert, mutatja anyjuk kérése, melyhez teljes szívvel kapcsolódnak. A Megváltó azért jött, hogy életét adja értünk és mindeneknek szolgáljon, ők pedig uralkodni akarnak. Az édesanya nagyravágyása egészen Jézusig kiséri gyermekeit. Sok szülő hasonlóképen táplálja övéiben a hiúságot, nagyravágyást, melynek azután annyi összetört élet az áldozata. Nem a kapzsiság, uralom- és élvvágy vezet el boldogsághoz: keressük azt a dicsőséget, melyet Isten azoknak ád, akik Jézusban az ö gyermekeivé lesznek. Május 14. Jézus anyja. Luk. I, 46— 54. Csak alázatos szolgálóleánya az Urnák Mária, akire azonban Isten olyan csodálatos nagy kincset bízott, mely őt minden asszony között áldottá teszi. Tudott hinni az Urban, ez volt életének titka, boldogságának forrása. Ha megbízatás valakire fényt vethet, úgy Mária az, akire magának az Isten fiának gondja bízatott. Hogy az anyai hivatásban nemcsak kötelesség vár a nőre, de fenséges értékeket is rejt magában, Mária példája mutatja. Amikor gondját viseli a testben és lélekben gyarapodó gyermekének, közelről szemléli az Isten fiának csodálatos lelki fejlődését,. Mily boldog az az anya, ki gyermekének úgy testi növekedését, mint lelki javát is olyan módon munkálja, hogy amikor számon kéri tőle az Úr, elmondhatja: akiket reám bíztál, azok közül egy sem veszett el. Legyen valóság: „Én és az én házam az Urnák szolgálunk“. Rimár Jenő. Bornemissza "Péter imádsága. 1535—84. (János 6, 1-15.) Űr Isten, mi mennyei szerelmes szent Atyánk, ki a te szent Fiad által a pusztában ötezer embert csak öt árpakenyérrel és két hallal bőségesen megelégltettél: kérünk tégedet, a te áldásoddal légy kegyelmes hozzánk is, oltalmazz meg telhetet- lenségektöl és e világi életünkre való szorgalmatosságtól, hogy mi mindennek előtte a te országodat'és annak igazságát keressük és a te atyai hűséges jótettedet mind testi, mind lelki szükségünkben megismerhessük. Ugyanazon te szent Fiadnak, a Jézus Krisztusnak által, ki teveled él és uralkodik a Szent Lélekkel egyetemben örökkön-örökké. Ámen. KARCOLATOK. Szeretet, mely örökké ugyanaz. Montecarlo közelében egy jégkorszakbeli barlangot fedeztek fel. Ebben a barlangban két egymásra boruló, majdnem teljesen sértetlen csontvázra bukkantak. Fiatal 15—17 éves ifjú csontváza az egyik s egy öregasszonyé a másik. Jlnya és fia közös sírban, egymás mellett. Jlz anya még most is, kétmillió év utáni halóporában is átölelve tartja fiát, mintha meg akarná védeni a mam- muth-agyarak szörnyű nyársaitól és a barlangi medvék gyilkos karmaitól. Lám az anyai szív, amely már a jégkorszakban is forró volt s amely nem hült ki azóta sem!