Harangszó, 1933
1933-04-30 / 18. szám
144 HARANGSZÓ 1933 április 30. tartották, hogy az csak a rabszolgának való, akkor Jézus egészen más életfelfogásra tanította övéit. Az ő országában az lesz a nagy, aki szolgál s az a legnagyobb, aki mindeneknek szolgál, őhozta meg a legteljesebb áldozatot, azzal, hogy váltságul adta az életét mindenekért. Csak akkor, ha Krisztusnak lelkét befogadjuk, leszünk képesek mi is ezen az úton, a szolgálat útján járni. Május 2. Szolgáljunk szerétéiben. Ap. csel. 2, 38—47. Az első keresztyének éléte nem holt hitben, hanem a szívnek és léleknek megújulásában nyilvánult. Nagy buzgósággal mindennap felkeresték a templomot, a könyörgésben állhatatosak voltak, meglátták a szűkölködő baját s megtörték számára is a kenyeret. Áldozatos szeretetiiket csodálta a pogány világ, ők egyakarattal, szeretetten együtt valának. Ilyen életre csak Isten kegyelme segíthet bennünket, ha intő szavát megfogadjuk: „Térjetek meg...“ Ha ezt hittel megragadjuk, akkor az ő feltámadásának ereje fogja áthatni egész valónkat. Jöjj Jézushoz bűnöd terhével, add át néki szívedet s úgy a te életedben is diadalmaskodik a szeretet. Május 3. Kicsiny szolgálat. II. Kir. 5, 1—15. Milyen csekélység az, amit a kis szolgálóleány cselekszik. Úrnője figyelmét a samáriai prófétára irányítja, de ezzel Isten dicsőségét munkálja a pogány népek között. Mi a prófétánál nagyobb orvost ismerünk: a lelkek gyógyítóját, Jézust. Szólunk-e arról a kegyelemről, melyet Tőle nyertünk? Körülöttünk oiy sok ember jár csüggedt lélekkel, reménye vesztetten és nem ismeri az igazi orvost, ki minden sebére balzsamot hozhat. Mutassunk az ilvenek előtt őreá, hívjuk hozzá az élet elfáradottjait, ki nyugalmat adhat nékik. Kicsiny dolgokban is lássék meg Isten iránt való szeretetünk és engedelmes szolgálatunk. Május 4. Megalázó szolgálat. Ján. 13, 4—-17. Úgy hitték az apostolok, hogy a lábmosás őket lealázza. Jézus pedig elvégezi akkor, amidőn lelkét a legnagyobb cél foglalkoztatja, hogy odaáldozza magát az emberiség bűnéért. Ha minket nagy feladatok kötnek le, oly könnyen keresztül gázolunk sok mindenen. Ő, az igaz a golgothai szenvedésben is lehajol a gonosztevőhöz, magához emeü a bűnöst, ellenségeiért imádkozik. Neki semmi szolgálat sem volt megvetésre méltó, vagy megalázó. Nem így van ez nálunk. Egyházunkért hajlandók vagyunk sok munkára, áldozatra, ha azonban ezt eltervelésünk szerint nem vihetjük véghez, akkor amit megtehetnénk, — abban a meggyőződésben, hogy az ránk megalázó, — nem teljesítjük. Május 5. Elszenvedve egymást. Efez. 4, 1—3. Amikor szeretettel vesznek bennünket körül, könnyebb azt részünkről is megmutatni, de amidőn a meg nem értés, ellentétek sora ékelődik közénk, nefiéz a szeretetben megmaradni. Egymás hordozása, elszenvedése által jellemünk, belső emberünk fejlődik és általa embertársunk lelki javát munkálhatjuk. A türelem példája az a diakonisszatestvér, akit a beteg elutasít a hozott lágy tojással, mert az túlságosan megfőtt. Újat hoz a testvér, azt meg fötelen- nek találja. Az ismételt elutasításra mosolyogva, szeretettel másik tojást, vizet és gyorsforralót hoz, hogy a beteg rendelkezése szerint történjék a tojás meg- készítése. Az ápoló-testvér türelmes sze- retete meghatja a beteg szívét, keresi a forrást, ahonnan ezt merítette és megtalálja békételen szívének orvosát: Jézust. •T* Május 6. Hűség a szolgálatban. Máté 25, 14—23. Az a keresztyén munkás, aki talentumait, akár kevés van neki, akár sok, forgatja a Krisztus szolgálatában, az növekedni fog a keresztyén életben itt a földön s majd egykor meg fogja hallani ezt a szót: „Jól vagyon, jó és hű szolgám, menj be a te uradnak örömébe“. Keress munkát, amit Isten országáért végezhetsz s tedd azt odaadással, örömmel, ha még oly csekélynek látszó is. Kérdezd meg naponta: Uram, miben kell Téged ma szolgálnom? A sáfártól csak egy kéretik számon — a hűség. Imádkozz erőért az Úrhoz, hogy igaz hűséggel végezhesd szolgálatodat. • • Május 7. Megszentelt szolgálat. Ján. XVII. 17—20. Azt sokan megértik, hogy Isten szolgálatot vár el tőlük. Ismerik pa" rancsolatait, de hogy miképen hajtsák végre, ebben oly nagy a homályosságuk. Ahhoz, hogy Isten országában hasznos szolgálatot végezhessünk, egész lényünket át kell adnunk az Urnák, mintegy áldozatként téve testünket, lelkünket az Ür oltárára. Innen induljunk el, hogy örömmel és hálával végezhessük azt a munkát, melyet Ő reánk bízott. Érezni fogjuk erőtlenségünket, de Isten biztat: „Elég néked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el!“ Rimdr Jenő. KARCOLATOK. Hát mi ? Nehéz időket élünk, amikor világnézetek tusája folyik a porondon. A Népszava olvasói 100.000 pengős sajtó-hadikölcsönt jegyeztek és 25.000 új előfizetőt szereztek, hogy olcsóbbá tehessék a Népszavát a falu népe számára: Jlzt írják: „Nagyobb dologról van szó, mint valaha. A városokban és falvakban mindenütt induljanak útra az agitátorok. Gyüjtsünk előfizetőket és gyüjtsünk sok pénzt! Sok előfizetőt és sok pénzt, hogy a most következő május elseje a szociálist a akarat diadalünnepe lehessen !“ Február 25-én adták ki a jelszót és május elsején már meg is jelenik az olcsó Népszava. A római katholikusok megalapították a rom. kath. hölgyek országos Sajtó Egyesületét, melynek lapja is van: a Sajtószemle. Ezek a tagok rendszeres apostol- kodö munkát végeznek a lapterjesztés érdekében és negyedéven- kint írásban beszámolnak a sajtóapostolkodásnak az eredményéről. — A magyarországi baptisták, kiknek irodalompártolása az egyházi sajtó területén °!o-ban kifejezve a legmagasabb percentő volt eddig is, külön irodalmi napokat rendeznek szept. 18-án az egyházi sajtó erőteljesebb támogatása érdekében. — Németországban is megszervezték az iratmissziót. Minden misszionárius, ki az iratmisszióba belép, magára vállalja legalább 15családnak határozott keresztyén szellemű irattal állandóan vagy pedig hetenkint ingyen való ellátását. Az iratmisszionárius csak személyesen adhatja át a lapot, a körzetében lakó olvasókért imádkozik, olvasóit felekezeti különbség nélkül válogatja ki és egy perselyt hord a zsebében, hogy ahol Isten készségessé tett valakit az adakozásra, az adhasson az iratmisszió munkájára. Hát csak nekünk nincs szavunk, amikor körülöttünk mindenki kiabál? — A rom. katholikus Sajtószemlének van egy képe. A templomból kijövő ember előtt két rikkancs van. Az egyik oldalon csendben üldögél egy pár lappal az egyházi sajtó, a másik oldalon hatalmas lapköteggel, melyből sziszegő kígyók csúsznak elő, áll a közömbös és rossz sajtó rikkancsa és míg a kijövő férfi vásárolja a közömbös sajtót és hátat fordít az egyházi sajtónak, a templom lépcsőjén hátratett kézzel vigyorog a Sátán. Nem ez-e tényleg az egyházi sajtó helyzete és nincs-e igaza ennek a felszólításnak: „Induljanak útra városban és falun, egyházközségekben és egyesületekben, gyűléseken és templomok előtt a fáradhatatlan sajtó-apostolok, a Krisztus rikkancsai!“ HETI KRÓNIKA. Gömbös Gyula miniszterelnök a honvédségről, a hadsereg és a polgári társadalom összhangjáról beszélt. A miniszterelnök bízik a leszerelési értekezlet sikerében. —- A pénzügyi bizottság elfogadta a pénzügyi költségvetést. — A nemzeti erők egyesítéséről volt szó a TESz. közgyűlésén. — Hóman kultusz- miniszter az oktatásügy reformjáról és kultúrpolitikai programmjáról beszélt. — A pénzügyi bizottság elfogadta a köz- oktatásügyi tárca költségvetését. — Kál- lay miniszter a búzakérdésről, a mező
