Harangszó, 1932
1932-12-11 / 50. szám
1932 december 11. HARANGSZÓ 403 Az aranyat úgysem vonzza a mágnes, mert az nem felel a vonzásra; akinek „arany élete“ van, annak legtöbbször semleges az Istennel való viszonya is. Azért szenvedünk, hogy ne legyünk semlegesek. A lelki és erkölcsi semlegesség az élet érelmeszesedése. Különben is az Isten ítélete a jókon és ártatlanokon szokott elkezdődni. És ez épúgy nem különös, mint ahogyan nem természetellenes. Isten mindig a saját házanépén, az egyház tagjain, a hívők seregein suhint végig az Ítélet ostorával, pedig ezek az élet hasznos gyümölcsfái. De hát a szőlősgazda is a termő tőkét tisztogatja és annak hajtásait nyesi. A holt, gyümölcs- telen tőkével nincs mit kezdenie. Hogy Isten ítélete napról-napra egyetemesebb jellegű lesz és hogy Isten alapos tisztogatást akar végezni, még az u. n. „hívők“ között is, ez mutatja az Isten igazságosságát. Az ő ítélete alól nincsenek felmentve az övéi sem, a megtérők sem, de a „megtértek“ sem. Szomorú vakság az, amely nem veszi észre, hogy az Isten tényleg nem személyválogató. De hát az is az Isten ítéletéhez tartozik, hogy egyesek látván ne lássanak és hallván ne halljanak s ezért ki ne gyógyulhassanak ebből a szörnyű világnyavalyából. Isten azonban éppen azért veszi sorra először az övéit, hogy azok már tiszták legyenek arra, amire az egész világra kiterjeszti ítéletét. Nem isteni kegyetlenség ez, hanem éppen az Isten kegyelmének és jóságának nagyszerű megnyilatkozása. Lehetetlenség, hogy az értelmes szív ne az Isten tetszését olvassa ki az alázatos kereszthordozásból. Ha az Istennek nem tetszenék, bizonyára nem ígérte volna meg, hogy együtt akar lakni a meg- rontottal és az alázatos szívü- vel. De éppen azért lakik együtt velük, mert meg akarja eleveníteni az alázatos lelket és a megtört szívet. Tehát az Isten maga is azon van, hogy megmentsen bennünket. De nem azért akar megszabadítani, mert nálunk nélkül nem tudna meglenni, hanem mert épúgy szeret bennünket, mint ahogyan utálja, gyűlöli és elítéli minden bűnünket. Elvégre ő a kövekből is támaszthat fiakat magának. Azért nagy tévedés az, ha az Isten világmentési szándékát úgy fogjuk fel, mintha Istennek kötelessége lenne bennünket megszabadítani. Sőt éppen nekünk A zalaegerszegi ev. templom. kötelességünk könyörögni hozzá ezért a szabadításért. Egészen világosan megparancsolta, hogy hívjuk őt segítségül a mi nyomorúságunk idején. Ezzel pedig arra oktat és világosít fel, hogy haragja és ítélete elől csak egyetlen menekvés van: menekülni az ő kegyelméhez. Aki az Isten ítélő haragja elől az ő megbocsátó kegyelméhez menekül, azé a szabadulás, a remény, a jövő. Mily végtelen szeretet szól még ma is ezekben az igékben: „Jöjjetek én hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok“. (Máté 11,28.) A zalaegerszegi ev. gyülekezet öröm- és hálaünnepe. A zalaegerszegi gyülekezet méltóképpen ünnepelte meg temploma felszentelésének 25 éves fordulóját, felhasználva erre azt a kedves alkalmat, hogv a dunántúli egyházkerület püspöke, D. Kapi Béla, a lenti-i újonnan épült templom felszentelésére Zalaegerszegre érkezett, hálaadó istentiszteletet tartott és az ünnepi beszéd tartására szeretett püspökét kérte fel. November 20-án este 6 órakor volt a hálaadó istentisztelet, mely elé feszült várakozással tekintettek nemcsak a zalaegerszegi evangélikusok, hanem Zalaegerszeg városának egész társadalma. Épen azért a hálaünnep istentiszteletére zsúfolásig megtelt a zalaegerszegi evangélikusok meghatóan szép, kedves temploma. Ünnepi beszédében, -— melyet 1. Péter 4, 17—19. versei alapján tartott, — hálát adott a püspök. Istennek azon jóságáért, mellyel ezt a kicsiny, dé buzgó gyülekezetét fontos őrhelyén mindeddig megtartotta; majd új utat, új célokat jelölve ki a gyülekezet elé, Isten további kegyelmét kérte annak fejlődésére és munkájára. A püspök beszéde, — mellyel a lelkek mélyén szántott végig, — maradandó hatást gyakorolt a jelenlevőkre és annak hullámai sokáig fognak rezegni a hallgatók lelkében. A gyülekezeti énekkar Schermann Gyula karnagy vezetésével koráit énekelt. Meg kell emliteni, hogy a zalaegerszegi szép templomot és annak teljes berendezését a Nőegylet buzgó tagjai nagy áldozatok árán újra festették a jubileum emlékére. Istentisztelet után a Nőegylet özv. Magyar Lajosné elnökkel az élín, a gyülekezeti ház nagytermében szeretetvendégséget rendezett a Püspök tiszteletére. Miirt a jubileumi istentiszteleten, úgy a szeretetvendégségen is megjelent a gyülekezeti tagokon kivül Zalaegerszeg városának szine-java. Az itt összegviilekezett közönség előtt D. Kapi Béla püspök megragadó beszédet tartott. A női ideálról szólva, mélységesen érintette a lelkeket. Ha kérni kellene valamit az Istentől — úgymond a Püspök — valami szépet és boldogítót, nem a gazdasági nehézségek megoldását, nem a határkérdés rendezését, nem a műveltség emelését kérné, hanem azt, hogy a jóságos Isten minél előbb adja vissza a magyar társadalomnak a tisztalelkü magyar nőt, a magyar édesanyát. Zalaegerszegi tartózkodása alatt, mikor is a püspök Gyömörey György főispán vendége volt, számos küldöttség fejezte ki tiszteletét. így a zalaegerszegi testvér református egyház Fekete Károly lelkész és dr. Deseo Árpád fögondnok vezetésével, az izraelita hitközség dr. Junger Mózes főrabbi és dr. Rosenthal A zahegerszegi ev. lelkészlak és gyülekezeti ház.
