Harangszó, 1932

1932-11-27 / 48. szám

390 HARANGSZÓ 1932 november 27. öreg pedagógus. Mert pedagógus volt és pedig a javából. Tanítónak készült s jó ideig az is volt. Csak mikor azt vette észre, hogy gyenge szervezetének árt a falusi zsúfolt iskolák dohos levegője: ak­kor határozta el magát, hogy magán úton megszerzi a polgári iskolára szóló tanári képesítést. Meg is szerezte és pedig olyan kitüntetéssel, amilyennel kevés, magánúton készülő dicsekedhetik. Mint el. népiskolai tanító működött Öcsön és Bőnyön. Mint polg. isko­lai tanárnak több állomáshelye volt; ezek közül huzamosabb ideig tartózko­dott Zalaegerszegen és Szom­bathelyen. Ez utóbbi helyen érte nyugdíjaztatása. Maga kérte nyugdíjaz­tatását, mikor érezte, hogy gyenge szer­vezetét megőrli az iskola munkája. Ki­tűnő tanító és tanár volt, akit tanítvá­nyai szerettek, tiszteltek s tanártársai is nagyrabecsültek. Tudását sok utazga­tással gazdagította; Európának alig van olyan kultúrállama, amelyben meg ne fordult volna. Még Afrikában is járt; Alexa ndriáró'l. Kairóról úgy beszélt, mintha állandóan ott lakott volna. Elmúlása fájdalmas megilletödést keltett barátainak, ismerőseinek és tisz­telőinek lelkében, mint olyan ember el- hunytáé is, aki puritán jellemével, magas intelligenciájával, korrekt felfogásával közbecsülést szerzett magának minde­nütt, ahol csak megfordult. Emellett megalkuvás nélküli magyar volt. Nyuga- lombavonulása után lakhelyét többször változtatta; majd Pozsonyban, majd Bécsben, majd Győrött és Budapesten ütötte föl tanyáját. Sorsa végre ismét Győrbe, szülővárosába késztette, hogy ápolásra szoruló gyenge szervezete az itteni Ev. Szeretetházban nyerjen ápo­lást. November elsején váratlanul meg­betegedett s nyolc napi betegség után, nov. 9.-én csöndesen átszenderült ama jobb hazába, ahol „jól érzi most magát; elmúltak minden gondjai, — meghaltak kínjai“. Temetése nov. 11.-én d. u. 4 órakor ment végbe a győri újtemetőben. Utolsó útjára elkísérték a Szeretetház lakóin és az egyhkg. vezetőin kívül, a jó barátok és ismerősök. A temetési szertartást K a p i Béla dr. püspök és Turóczy Zoltán lelkész végezték, könnyekre indító gyászbeszédben áldozván a ritka jó em­ber és hazafi emlékének. Legszebb érdeméül jegyezhetjük föl szívből fakadó jótékonyságát; minden kulturális és emberbaráti megmozdulás­nál elsőül rótta le a maga szeretettel adott filléreit. A Szeretetháznak nemcsak lakója volt, de egyúttal jóltevöje is, amennyiben szerény fizetéséből és nyug­díjából tekintélyes összeget kuporgatott össze annak javára. Egyéb jótéteményt is gyakorolt, de ezt is mindig diszkrét szerénységgel. Egyszerűbb, alázatosabb, puritánabb ember Isten előtt nem volt, mint ö, aki ruházatában is az egyszerű­ségnek hive volt. Szerénységét, egysze­rűségét a Szeretetház gyászjelentése így örökíti meg: „Szerényen jött közénk, szerényen élt köztünk, csendben, szeré­nyen ment el tölünk. Ebben volt igazi nagysága s ezért volt nekünk olyan na­gyon kedves“. Jó Gay Károly, aki írásban meghagy­tad, hogy halálodról ne Írjanak, ne be­széljenek s temetésed is a legegyszerűbb legyen, bocsássa meg Szellemed, hogy akaratodnak elleneszegültem. Hogy tá­vozhatnál el Te e földi térekröl anélkül, hogy meg ne emlékezném Rólad; — Ró­lad, akit a példák példájául kell az élő­nek az élők elé állítani. Én ezzel a meg­emlékezéssel egy cipruságot akartam sirhalmodra elhelyezni abban a felfogás­ban, hogy ez nekem, mint meghitt barát­nak, kegyeletes kötelességem. Tehát: „Aludj csak békén, ne zavarja semmi csendes álmod: Míg majd kiket szerettél itt, odafönn meglátod!“ Áldás legyen- emlékeden! Benedek Vince. OLVASSUK A BIBLIÁT. A nyelv bűnei. November 28. Üres beszéd. Efezus 5, 6. A beszéd picike szervéhez, a nyelvhez óriás-bűnök tapadhatnak. Pál apostol is látja, hogv hány embert visz lépre az üres beszéd. Gondold meg, hány szó­szátyár, haszontalan nyelv van a vilá­gon, gondold meg mennyi tartalmatlan, üres és gonosz megjegyzés forog köz­szájon. Ha érezted, hogv milyen kelle­metlen és bosszantó a szüntelen badarsá­got locsogó ember társasága, gondolj arra. hogy Isten haragja mennyire jogos a haszontalan nyelvüekkel szemben. Vigvázz a nyelvedre! November 29. Rothadt beszéd. Efezus 4, 29. Az üres beszédnél súlyosabb bűn a rothadt beszéd. Az apostol szerint a nyelvnek csak akkor van joga felnyitni beszédre a száját, ha embertársunk ja­vát, lelki épülését mozdítjuk vele elő. Hogvan undorodik az ember a rothadt ételtől és szagtól! Hányán csömörlenek meg és ájulnak el valami visszataszító rothadásnak láttára. Kerüld a rothadt beszédet és rothadt beszédüt! Az Ige, az örök, a tiszta beszéd. November 30. Hazái; beszéd. Efezus 4, 25. A rothadt beszéd megfertőz, a ha­zug beszéd félrevezet. A hazugság för­telmes bűnébe esünk talán életünkbe legelőbb és legtöbbször. Hány embernek kenyere a hazugság. Minden hazugság­nak atyja a Sátán. A hazugság uralkod- hatik az emberen s az egész élete hazug lesz. Minden ember hazug. Tőlük nem tanulhatsz igazságot. Jézus szájában ál­nokság, hazugság nem találtatott; Isten­nek lehetetlen a hazugság. Hazug élete­det dobd el s tisztísd meg, mint a szeny- nyes ruhádat! December 1. Átkos beszéd. Efezus 4, 31. A mérgesség, a lárma, a káromkodás át­kos bűnei a nyelvnek. Emberi és isteni törvény ítélettel sújtja az ilyen nyelvet. Az ember balgatagságát legtöbbször ez­zel is bebizonyítja, mikor azt hiszi, hogy az átkozódással és káromkodással Istent arra tudja bírni, hogy az ő nyomorult s elvetemült kívánságának kedvéért vala­kit megbüntessen. Krisztus imádkozott, mikor a vasszöggel átkalapálták a kezét. Ha ártatlanul megbántottnak érzed ma­gadat, akkor is csak ez a kötelességed! December 2. Trágár beszéd. Efezus 5, 4. A szívedre akarom vésni evangélikus testvérem a rothadt beszédnek szörnyű fajtájától, a trágár beszédtől való irtó­zást. Szinte megdöbbentő, hogy a trá­gár viccek, milyen kedvenc bűnei a tár­sadalom minden fajának. Sportot, vir­tust, szellemi akrobata mutatványt űz­nek a bűnnel. Ismertem egy lelkészt, aki egyébként buzgó ember volt, de min­dent, amit épített lerontott trágár tréfái­val. Szülök, nevelők, tanítók, lelkészek: az Isten a bűnnek nem ad kibúvót!... nekem ma és mindenkoron mással kell megmosolyogtatnom felebarátomat! December 3. Hitetlen beszéd. János 20, 25. A nyelv minden bűne rombol és pusztít, de a hitetlen beszéd a legféltet­tebb helyen akar halálra sebezni. Van­nak, akik butaságukat akarják okosság­nak, vannak, akik sötétségüket akarják felvilágosodottságnak feltüntetni hitetlen beszédjükkel. Istennek nem árthatnak, de félhiteket semmivé dönthetnek, ingado­zókat, a hitben lassan gyökeret verőket tönkretehetnek. Ma is találkozhatsz Ta­másokkal, kik még nem találkoztak Krisztussal s ma is találkozhatsz Krisz­tussal, aki Tamásokat tesz hívővé! December 4. A nyelv hivatása. Efezus 5, 19—20. Az Isten nem azért teremtette az embereket, hogy ma 1.500 nyelven beszéljenek. Isten büntetése ez az ember bábeli nagyravágyásáért. Isten kegyel­me azonban lehetővé tesz egy világnyel­vet ma is: a hálaadásnak nyelvét. Ennek a nyelvnek ereje: a Krisztus neve. En­nek a nyelvnek formái: hálaadás, zsol­tár, lelki ének, dicséret, imádság, szere­tet. Ez a nyelveken szólás művészete. Ezért imádkozni is hivatás: „Atyám egy­más között s köztünk és Te közötted, csak egyetlen szent nyelv szólaljon meg a mi Urunk Jézus Krisztusnak nevében: a szeretet!“ Bácsi Sándor. KARCOLATOK. Áldás vagy átok­JJ szenvedés olyan, mint az aranybánya. Mennyi nagyszerű lehetőség, mennyi temérdek kincs van belerejtoe, egy aranybányába. Ámde ki né tudná, hogy az arany­bányában nemcsak aranycsillogás van, hanem félelmetes sötétség is, nemcsak kincs, hanem bánya­lég is s hogy ott nemcsak meg­gazdagodni, ha nem meghalni is lehet. Bizonyos, hogy a legforróbb Isten-dicséretek mindig a szenve­dések mélyeiből szállnak fel az ég felé, de a legszörnyűbb átko- zódások szitokszavai is onnan hangzanak. JI legacélosabb jelle­mek mindig a megpróbáltatások sötét völgyeiben edződnek hőssé, de az élet szánalmas hajótöröttjei is onnan vánszorognak elő. Jl szenvedések könnyharmatos útján sokan jutottak már el az Istenhez, ámde ugyanazon az utón sokan értek el egy-egy dunai hidkarfá- hoz is, ahol egy-egy halálos csobba-

Next

/
Thumbnails
Contents