Harangszó, 1932

1932-11-06 / 45. szám

1932 növémber 6.

HARANGS2Ó

365

November 11. A hívők imádságai. Csel. 4, 23—31. Efez. 6, 18—20. I. Tim. 2, 1—4. A hitből fakadó imádság arra nézve is áldást jelent, aki mondja, arra nézve is, aki hallgatja s arra nézve is, akiért imádkoznak. Az ilyen imádság által Istennel jutunk közösségbe, az ö áldásaiban részesülünk, az Ő erejét nyerjük el. Ha valaki egy imaközösségben ilyen imádságokat hallgat végig, a Szent- léleknek az imádságokban megnyilatkozó ereje megérinti, Istenhez emeli, megnyugvással, békességgel, bizalommal tölti el a lelkét. Ha pedig valakiért így imádkoznak, szintén tapasztalni fogja, milyen erő van az imádságban. Úgy érzi, hogy láthatatlan kezek hordozzák, az imádság karjai s az érette összekulcsolt kezek megnyitják előtte az isteni áldások tárházának ajtaját.

November 12. A testvéri közösség. Róm. 1, 8—12. 1. Kor. 12, 14—31. Az Atyával és a Fiúval való közösséget az ige, a szentségek és az imádság által közvetlenül is ápolhatjuk, az Urat a titkos kamrában is megtalálhatjuk, de azért a testvéri közösségnek is nélkülözhetetlen fontossága van. Vannak az Urnák olyan áldásai, melyeket csak a testvéri közösségben nyerhetünk el. Az anya- szentegyház tagjai különböző lelki ajándékokban részesültek, melyek a testvéri közösség ápolása által lesznek az anya- szentegyház közös kincsévé, így szolgálják az egész test javát, növekedését. Nagyon sok indítást nyerhetünk Krisztus követésére keresztyén testvéreink életéből. Ha valaki a testvéri közösségből kiszakítja magát s egyedül akarja Krisztust követni, ezzel keresztyén életének elszegényedését, megbetegedését, elkor- csosulását idézi elő.

November 13. Az üdvbizonyosság. Róm. 8, 28—39. II. Tim. 4, 1—8. Krisztus anyaszentegyházának a jelen harcai és szenvedései között hatalmas erőforrása a végső győzelem tudata, a Krisztussal való egyesülés boldogító reménysége, az üdvbizonyosság. Ez adta az egyháznak a múltban is a hithősöket és vértanukat, kik bátran harcoltak Krisztus ügyéért s boldogan mentek a börtönökbe, máglyákra, gállyarabságra. Ma, amikor az egyházra nagyon sok helyen ismét a vértanuság ideje következett el, ebből az erőforrásból minél többet kell merítenünk félénk szivünk, erőtlen lelkünk megerősítésére. Akárhogy tomboljon a világ gyűlölete, azok a keresztyének, akiknek a lelkét tidvbizonyosság tölti el, mint Jézus a háborgó tengeren, csodálatos nyugalommal pihennek Uruk oltalmazó karjai között s boldogan hirdetik: „Kincsünk, életünk, nőnk és gyermekünk mind elvehetik, mit ér ez őnekik! Mienk a menny örökre.“

Bélák Sándor.

HETI KRÓNIKA.

Az egységes párt csütörtök este Gömbös Gyula miniszterelnök javaslatára elhatározta, hogy a párt neve a jövőben a nemzeti egység pártja (keresztény kisgazda, földmíves és polgári párt) lesz. Egyúttal újra is szervezték a pártot, megválasztván a pártvezetőség tagjaiul gróf Bethlen Istvánt, Mayer Jánost, Pestlly Pált, Rakovszky Ivánt, Kozma

Jenőt, ügyvezető elnöknek Sztranyavszky Sándort, a pártiroda vezetőjének Marton Bélát, a parlamenti csoport elnökének Ivády Bélát. — Gömbös Gyula miniszterelnök 95 pontból álló nemzeti munkatervet adott ki. — Gaál Gaszton meghalt. — November 8.-ig elnapolták a képviselőházat. — Elfogadták a gazdamoratóriumról szóló rendeletet. — Budapest új főpolgármestere Huszár Aladár dr. győri főispán lesz. — A kereskedelmi miniszter a szénkartelt feloszlatta. — Horthy Miklósné újra megindította múlt évi inségakcióját. — Az új budapesti osztrák követ dr. Heunet Lipót lett. — Középkori magyar erődítmény maradványaira bukkantak Szatmárme- gyében. — Az új cseh kormányt kinevezték. -— Horvátországban Usztasa néven politikai szervezet alakult, amely többé nem titkosan, hanem nyíltan arra készül, hogy Horvátországot a szerb iga alól felszabadítsa és teljesen független állammá tegye. A felkelés vezére dr. Pa- velics Antal volt képviselő, akit a belgrádi bíróság halálra ítélt és most emigrációban él. — A Keleti-tenger mélyén óriási kiterjedésű tengeralatti erdőt fedeztek fel. — Brazíliában kávéból gázt termelnek.

LUTHER ÉL.

Súlyos betegen feküdt Luther egyszer. Vergődött élet és halál között. .. Ennek hírére hívei leikébe Kimondhatatlan fájdalom költözött.

A szent ügyet most ki veszi kezébe ? Az ellenséggel táborba ki száll?

Ha az igazság bátor bajnokát Elnémítja a kegyetlen halál.

Ellenségei sóvárogva lesték;

Mikor hozzák a hős halálhírét.. .

De felgyógyult a beteg s az örömhírt Gyors lovasfutár vitte szerteszét. Luther él! — kiáltotta nagy fennszóval, Míg tajtékozva száguldott lova . . .

És a bús népek szájról-szájra adták! Luther él s müve nem vész el soha.

Luther hívei, ne csüggedjetek el, Legyen az égbolt bármilyen sötét... Törjön bár ránk az ellen nagy sereggel S a pokol szórja felénk vad dühét! Álljunk a Vezér tanítása mellett,

Ne lepje be azt feledés pora S felemelt fővel elmondhatjuk akkor: Luther él s lelke nem hal meg soha!

Várhegyi Iván.

KARCOLATOK.

Cseréljünk.

Gömbös Gyula nem azért lett miniszterelnök, mert evangélikus. A legfőbb kormányzói bölcsesség benne látta azt a férfiéit, akit reménységgel lehet odaállítani a kormányelnökség nehéz posztjára és Gömbös Gyula

miniszterelnök lett, pedig evangélikus. A kormánynak az a néhány protestáns tagja, akik miniszterek és államtitkárok lettek, nem protestáns voltukért lettek azok, hanem odaállította őket az odavalóságuk és a közbizalom protestáns voltuk dacára. Olvasóink összességét tanukul hívhatjuk, hogy ebben az országban az érvényesülés szempontjából nem előnyt, hanem hátrányt jelent protestánsnak lenni.

Bizonyos római katholikus sajtótermékek mégis „katholikus-mellőzés“ és „protestáns-uralom“ felett keseregnek. Mit mondjunk erre ? Csak egyet mondhatunk: cseréljünk!

A szegénységünket nem cserélnénk fel az ö gazdagságukkal. Isten lelki kincsekkel gazdaggá tudja tenni a mi szegénységünket. Számbeli kisebbségünket sem óhajtanánk felcserélni az ő unos-untalan emlegetett 67°/o-os többségi arányszámukkal. Végre is az van igazi többségben, aki Istennel jár. De azt az „előnyt", amit a közéleti érvényesülés szempontjából számunkra protestáns voltunk jelent, szívesen felcseréljük azzal a „hátránnyal", amit az ő számukra ugyanott tornai katholikus voltuk jelent. A cserével bizonyosan nem mi járnánk rosszul.

HARANGSZÓ.

Szentháromság u. 24. vasárnap.

Máté 9, is—26.

Urunk, Jézusunk!

Bajok között, betegség és halál völgyében járva úgy nézünk rád Urunk, mint egyetlen és utolsó reménységünkre. Annyi mindent megpróbáltunk már s nem tudtunk meggyógyulni, annyi minden elkövettünk, mégis sir szélére jutottunk. Ur Jézus, felnézünk tereád, ki meggyógyítottad a hosszú esztendők sínylődő betegjét és feltámasztottad a Jairus leányát. Áldd meg rád-tekintő hitünket gyógyulással, élettel.

Ámeti.

A Protestáns Irodalmi Társaság Békéscsabán az ottani Evangélikus Leányegylettel karöltve ünnepséget rendezett. Az ünnepi beszédet D. Kapi Béla püspök tartotta. Közreműködtek Révész Imre egyetemi tanár, Ápriliy Lajos, Harsányi Zsolt, Laurisin Lajos.

Adoinjány. Özv. Bögöthy Józsefné, ne- meskéri lakos elhunyt férje halálának első évfordulója alkalmából a nemeskéri új tem'plomalapra 50 P-t, az iskola tatarozásának céljára 50 P-t adományozott.

A M. Kir. Erzsébet-Tudományegye- tem Ev. Hittudonlányi Karának tanártestülete okt. 31.-én Gusztáv Adolf halálának háromszázadik évfordulójáról való megemlékezéssel kapcsolatos reformációi emlékünnepélyt tartott a következő ünneprenddel: Erős vár a mi Istenünk...