Harangszó, 1932

1932-10-16 / 42. szám

338

HARANGSZÓ

1932 október 16.

Nővérét, Sz. Katalint, aki versekben írta emléksorait, Hrabovszky Sámuel püspök vette nőül. Az öccse, Sz. Sámuel, mint soproni theológus 1770-ben halt meg. Neje Forster Cecilia volt. Élete végén visszakivánkozott szülőfalujába s Dab- ronyban 1811-ben halt meg. Egyik fia, Mátyás dörgicsei lelkész volt, a másik Sz. József pedig (1834) táblabiró, dab- ronyi felügyelő és gróf Zichy-Ferraris Ferenc fiskálisa.

A tudós és nagybuzgalmú espereslelkésznek, aki egy igen jó neveléstant is írt (Oskolai Vezér, Pozsony 1792.) s akinek igen érdekes Albumát az Ev. Egyh. Élet 1913. évfolyamában ismertettem, most csak ezt a Gyurátz püspök által felfedezett szép versét közöljük, mint a Türelmi Rendelet jubileumának utóhangját.

Vesd le Pápa a gyászruhát,

Dicsérd mennynek, földnek Urát, Örvendezz és tapsolj,

Halleluját gondolj,

Angyali verset szólj!

Meglátta Isten sorsodat, Felvirrasztotta napodat,

Mindent helyrehozott,

Amitől megfosztott S új örömöt osztott.

József császár Isten keze,

Kinek esze lát nagy messze,

Isten leikével birt,

Megszánta azt, ki sirt,

Parancsolatot irt.

Hogy megszűnjön a nagy ínség,

S egymás közt való vesződség,

Hogy magyarra magyar Ne legyen már agyar,

Sem pediglen fanyar.

Több, mint egyiptomi József A mi nagy Császárunk, József.

Az adott gabonát,

Ez ád lelki mannát S idvesség aranyát.

Az űzött testi éhséget,

Ez szüntet lelki ínséget.

Az mente haláltól De ez a pokoltól.

ÁIdassék az Úrtól.

Oh Uram, ezért ma Pápa Mondja: Neked legyen hála!

S felmagasztal Téged,

Látván segítséged,

Áldja szent Felséged.

Mert neki jó részt vetettél,

Több jót, mint kért, vele tettél.

Nem messze fárad már,

Mikor templomba jár,

Nem emészti tél, nyár.

Itthon magadban, oh Pápa,

Gazdag, szegény, özvegy, árva Menten előállhat,

Istennek szolgálhat,

Tanítást találhat.

Amaz egy szükséges dolog Benned forr, buzog és lobog,

Van s lesz templomod, ládd,

Nincs, — lehet oskolád,

Jó az Isten, jót ád.

Oh áldott, oh boldog Pápa,

Ha lesz tested nyavalyája,

Van már menned hová,

Nem szorulsz másuvá,

Nem jársz ide s tóvá.

Akkor templom néked házad És oltár lesz betegágyad,

Ott a lelki atya A szentséget adja,

Lelked vigasztalja.

Oh Uram, adjad, hogy Pápa Kinek vagy s valál istápja, Állhatatoskodjék.

Menten gyarapodjék,

Szépen szaporodjék.

Távozzon innét a rontó,

Ontó, bontó s a boszantó.

Isten, légy erős vár!

Éljen József császár!

S távozzon minden kár.

OLVASSUK A BIBLIÁT.

Az egyház feladatai.

Október 17. Megmaradás és növekedés a Krisztusban. János 15, 4—5. Koloss. 2. 6—7. Midőn az egyház feladatait vizsgáljuk, ne valamely vallásfelekezetre, hanem Krisztus anyaszentegyházára, a hívők közösségére gondoljunk. Ennek az egyháznak legelső és legfontosabb feladata, hogy megmaradjon Krisztusban és állandóan növekedjen benne. Ha egyszer megszűnne közte és Krisztus közt az élő, szerves kapcsolat, mindjárt megszűnne egyház lenni s nem volna képes arra, hogy hivatását betöltse s jó gyümölcsöket teremjen. Mivel az anyaszent- egyház a főből és tagokból áll, hogy ev. egyházunk Krisztus egyháza-e, hivatásának 'magaslatán áll-e, attól is függ, hogy te, Testvér, az egyház tagja, milyen viszonyban vagy az élő Krisztussal: közösségbe jutottál-e vele? megmaradsz-e és növekedsz-e benne? A te növekedésed az egyház növekedése is és a te bukásod az egyház szégyene is.

Október 18. Bizonyságtétel. Máté 5, 14—16., II. Kor. 4, 5—7. A bizonyságtétel nem valami különleges megnyilvánulása az egyház életének. Az egyháznak az a feladata, hogy egész élete bizonyságtétel legyen Krisztusról, az Ő keresztjéről, váltsághaláláról, szabadításá- ról, erejéről, szeretetéről. Vájjon benned és általad hogy képes megvalósítani az egyház ezt a magasztos feladatát? Áthathatta-e már Krisztus ereje úgy az életedet, hogy minden szavad és cselekedeted egy Krisztusról szóló áldott bizonyságtétel lett? Az egyház belső és külső növekedését tagjainak bizonyságtevő élete segíti elő. A bizonyságtétel az egyház tagjának legelemibb életmegnyilvánulása. Ahol ez hiányzik, ott az egyháznak

sorvadás, pusztulás, haldoklás a sorsa. S mindezért azok felelősek, akik előidézték.

Október 19. Lélekmentés. Máté 13,

45—50., Jakab 5, 19—20. A bizonyság- tétel természetes megnyilvánulása az egyház életének, de mindig határozott célból történik. Célja: drágagyöngykere- sés, hálókivetés: halhatatlan emberi lelkek megmentése. A sátán hálójában vergődő sok millió lélek kétségbeesett segélykiáltása az egyháznak szent kötelességévé teszi, hogy e feladatát minél hűségesebben teljesítse. Általad teljesítheti-e? Élő, erős alkotórésze vagy-e a nagy hálónak, vagy még téged is keresni, menteni kell? Kitartó imádsággal, hűséges munkával elősegitetted-e, hogy lelkek meneküljenek meg a kárhozattól, Vagy még ott tartasz, hogy másoknak kell kitartóan imádkozni megtérésedért, kemény szíved meglágyulásáért? Ó, mennyivel jobb az előbbi csoportba tartozni!

Október 20. Tanítás. Máté 5, 1—12! 7, 28—29. I. Tim. 4. Az egyház feladata az emberi lelkekkel szemben nem merül ki abban, hogy Krisztushoz hívogatja őket. A megtért, újjászületett lelkeket az élet törvényei szerint táplálni kell, hogy növekedjenek, erősíteni, hogy Krisztusnál megmaradjanak, tanítani, hogy az igaz útról le ne térjenek. Ha az egyház elhanyagolja ezt a feladatát: a nagy

konkolvhintö: a sátán, hamar törkreteszi a Lélek zsenge vetését. Az egyháznak sok megbánnivalója van ezen a téren. A világ fiai sok helyen serényebben végezték és végzik mételyező munkájukat, mint a világosság fiai az evangéliomi világosság terjesztését. Ó, alázkodjunk meg bűneink alatt, bízzuk rá magunkat jobban a Szent Lélek vezetésére, hogy általunk is az igaz tudomány terjedjen s meg legyen akadályozva a sátán romboló munkája.

Október 21. Szeretet. Ján. 13, 34—35. II. Kor. 5, 14—15. Az előbb említett feladatokat: a bizonyságtételt, lélekmen- tést, tanítást, az egyház csak akkor tudja jól teljesíteni, ha szeretet tölti el Krisztus iránt és az általa megváltott lelkek iránt. Ott jut csődbe az egyház munkája, ott veszti el hitelét az emberek szemében, ahol megfogyatkozik benne a szeretet. Ezt a szeretetet az egyház nem a tagjaiból meríti, a főtől: Krisztustól kapja. Belőle árad a szeretet a tagokba, s a tagokon keresztül a világba. Alkalmas levezető csatornája vagy-e Testvérem, ennek a Krisztusi szeretetnek? Oda- járulsz-e naponként Krisztus szivének örök, kiapadhatatlan szeretetforrásához, hogy meríts belőle?

Október 22. Szolgálat. Ján. 13, 13— 17. I. Kor. 9, 13—19. Az egyház szolgálatra hivatott és nem uralkodásra. Ha az uralomvágy ébred fel benne, ez annak a jele, hogy eltávolodott Krisztustól s őhelyette más eszményképeket választott magának. Ebben az esetben Krisztust is, önmagát is megtagadja s gyűlöletet ébreszt a lelkekben úgy Krisztussal, mint önmagával szemben. Hűséges, odaadó, önzetlen szolgálataiddal meg tudod-e mutatni a világnak, Testvérem, hogy a te egyházad nem az uralkodást, hanem a szolgálatot tekinti legfőbb feladatának? Ha találsz egyházadban olyan embereket, kik uralkodni akarnak, gondolj arra, hogy ők csak névleges evangélikusok. Ne reá-