Harangszó, 1932
1932-09-18 / 38. szám
304 HARANGSZÓ 1932 .szeptember 18. Hatvan esztendőn keresztül kellett a sági evangélikusoknak a rabigát horda- niok. A rabszolgaságból végre megnyílt a szabadulás útja 11. József, a felvilágosult uralkodó türelmi rendelete kiadásával. A hithű sági evangélikusok — bár erősen megfogyatkozva a hosszú elnyomatás alatt, de nem elveszve, mint azt az elnyomók óhajtották — a járom alól fölszabadulva, ismét szervezkedni kezdenek és leányegyházzá alakulnak. Régi följegyzés szerint: „1791. pünkösd havának 2-ik napján választattak el, mind stólájukra, mind szolgálatukra nézve a római katolikusoktól a kegyelmes királyi rendelések folytán“. 1792 május 2. a sági gyülekezet újjáéledésének a napja. A hivek a földesúrtól telket kérnek iskola és tanítólak számára. A falu végén, a pásztorlakásokon túl, a sertéslegelön jelöltek ki nékik helyet. Ekkor történt, hogy az egyik buzgó egyháztag, aki a mérőláncot fogta, szerette volna azt még kissé tovább vinni, de a plébános rákiáltott: „Ne húzza odébb kendtek, nem tudja, hogy mienk a hatalom?!“ „Tudom, de mienk meg lesz a dicsőség!“ — válaszolta hittestvérünk. A puszta telekre csakhamar, meg 1791-ben fölépítik a zsúppal és náddal födött ta- nitólakot és iskolát, melyet imateremnek is használtak. Ugyanazon évben már tanítót is alkalmaznak Fodor István személyében, akit aztán a kántortanitói állásban Rácz József, Hima János, Sas József, Berecz József és Koczor Márton követtek. Idővel harangot is szereznek, melyet az iskola előtt falábra szerelnek, később pedig kőből ' épitenek haranglábat. Innen nevezték el Ságnak azt az utcáját „Harangláb“ utcának és igy hívják ma is. A gyülekezet lelkiekben és anyagiakban folyton erősödve, 1882. év január havában elhatározta, hogy templomot épít. A határozatot áldozatkész hitbuzgóság- gal még azon esztendőben valóra váltják s 1863. év januárjában már fel is szentelik a 130 évvel azelőtt elvett templom helyett épített új templomot. 1863 szeptemberében majdnem az egész községet borzasztó tűzvész pusztítja el, de a nagy anyagi veszteség ellenére is a hivek első kötelességüknek a gyülekezet tovább fejlesztését tekintik. A templomi felszerelések, kegyszerek beszerzését közadakozás és egyeseknek jószívű adományai teszik lehetővé. 1869-ben új tanítólakot építenek. A tankötelesek számának folytonos gyarapodása szükségessé teszi 1886-ban két tantermes iskola és a második tanítói lakás megépítését. A világháború után pedig új, most már 3 tanerővel működő iskola épült tanítólakásokkal együtt. A dömölki bencés apátság történetírója szerint 1733-ban, tehát az elnyomás 2. évében, még mindig 1000 evangélikus élt Alsóságon. Feltehetjük, hogy ez a szám az elnyomatás alatt felére, sőt több mint a felére is leapadhatott; hiszen a gyülekezet fölszabadulása után mintegy félszázaddal tagjainak száma még mindig csak 649 volt, amint az a Helytartó Tanács által 1838. évben elrendelt összeírásból kitűnik. Viszont 30 évvel később, 1867-ben már 855-re szökken föl a lélekszám. Ma pedig 1200 evangélikus van a községben. Egészen természetes, hogy ilyen nagy lélekszámú leánygyülekezet önállósulás után vágyódott. Nagy Sándor nemesdömölki lelkész nyugalombavonulásával erre alkalom is adódott. 1931 őszén elhatározza, hogy különválik a nemesdömölki összgyüíekezettől és önálló anyagyülekezetté lett, templomában újra saját lelkésze hirdeti tisztán és igazán az örökkévaló Igét. A reformáció anyagyülekezete poraiból feltámadt bizonyságául a próféta szavának: „Akik az Urban bíznak, erejök megújul, szárnyrakelnek!“ Szívükben felhangzik a zsoltár: „Énekeljetek az Urnák új éneket, mert csodadolgokat cselekedett, megsegítette őt az ő jobbkeze és az ö szentséges karja. Tud- tul adta az Úr az ő szabadítását, a népek előtt megjelentette az ö igazságát“. Oh, milyen csodálatosak Istennek útjai, milyen kegyelmesek az ő cselekedetei! Legyen Övé a hála és a dicsőség mindörökké! Az anyásuló alsósági egyházközséghez egy leánygyülekezet, Kisköcsk és 2 fiókgyülekezet, Izsákfa és Kemeneská- polna csatlakozott. Izsákfa eleitől fogva Alsóság filiája lehetett. Csak 1674-ben volt külön lelkésze, Ivánczi György, 1706—1732-ig pedig külön tanítói voltak. 1791 óta az elnyomatás után újra életrekeltett alsósági iskolába járnak az izsákfai tankötelesek. Kis- és Nagyköcsk a reformáció korában szintén anyagyülekezet volt. 1596—1661 Mg Hegedűs Pál, Német János, Ságodi István, Geregyei Gergely, Benedikti Tamás és Csepregi István nevű lelkészeit ismerjük. Később csak tanítója volt, de 1725-ben már iskoláját is elfoglalták. Kemjeneskápolnán, amely fiijaként Köcskhöz tartozott, ezen időben még volt tanító, de nemsokára itt teljesen megszűnt az iskola. Kis- és Nagyköcsk azonban 1846-ban ismét hív tanítót, aki Ajkay Zsigmond földbirtokos egyik zsellérházában tanított 1850-ig, az iskola és tanítólakás fölépítéséig. 1906- ban iskoláját és a tanítólakot újjáépíti s ettől kezdve is mindig áldozatkész odaadással, szeretettel gondozta, fejlesztette iskoíáját. Villámcsapásként érte a gyülekezetei a vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1931-ben az iskolától az államsegélyt megvonó rendelete. Ennek következtében fél évig üresen, becsukott kapukkal állott az iskola, olyan volt, mint a bánatos édesanya, akit megfosztottak gyermekeitől és epedve várta azt a pillanatot, amikor ismét a keblére ölelheti a gyermekek seregét. Ez el is érkezett. A hivek a jó Isten segedelmében bízva a nyár folyamán elhatározták, hogy saját erejükből, állami támogatás nélkül is fenntartják iskolájukat s a tanév kezdetével már újból megnyílt a köcski ev. iskola. Az alsósági gyülekezet szeptember 18.-án Isten iránt való hálával ünnepli meg, hogy a 2 évszázaddal ezelőtt az ellenreformációnak áldozatul esett önálló anyagyülekezetet az Ür éltető Lelke feltámasztotta. Ezen jelentős alkalommal történik az új élet útján elindult gyülekezet első felügyelőjének, dr. Ostffy Lajosnak a beiktatása. Nagynevű őse, Ostffy Mihály, a dunántúli egyházkerület első felügyelője, sokat fáradozott a többi ke- menesaljai gyülekezettel együtt 1732- ben a sági gyülekezet megmentéséért is. Most az Ür elhívta a késő utódot, hogy az akkor megmenteni nem lehetett, de most újraéledt gyülekezetét ev. Sionunk erős várává építse ki. Bizony csodálatosak az Urnák utai! Ugyanekkor lesz dr. Hetthéssy Jenő szol- gabirónak, aki az egyházközség területén földbirtokos, a másodfelügyelői tisztségbe való beiktatása. Az alsósági összgyüleke- zet legsürgősebb feladatának temploma újjáépítését, a templomba orgona beszerzését és a lelkészlak fölépítés sét tekinti. A mai súlyos gazdasági helyzetben kétségkívül nagy feladat ez. De a gyülekezet élererejét éppen nagy feladatok véghezvitelével bizonyíthatja meg. Az örök Jópásztor szól nyájához : „Ne aggodalmaskodjatok a holnap felől . . ., hanem keressétek először Istennek országát és az ő igazságát és ezek mind megadatnak néktek!“ Ha a gyülekezet tagjaiban a reformáció korabeli ősök hitbuzgósága él, ha mély vallásosság, evangéliumi szellem hatja át őket, ha mindenekfe- lett Istennek országát és az ő igazságát keresik, akkor a gyülekezet nagy céljaira a Mindenható a megvalósulás áldását adja. Jelenben s jövőben egyaránt Istenben bízunk. Ő, ki mindeddig segítségünkre volt, továbbra is velünk lesz segedelmével. Isten a mi oltalmunk és erősségünk! Ha Ő velünk, kicsoda ellenünk?! Erős vár a rrti Istenünk! Balázs Béla. Senkit sem az tesz szegénnyé, amit az Istennek ád, hanem amit megvon az Istentől. * Goethe mondta egyszer: „Ha Isten volnék, összetörné szivemet az emberi bűn“. — A bűn össze is törte az Isten szívét. A golgothai kereszt az Isten összetört szivétől lett véres. Az alsósági ev. iskola.
