Harangszó, 1932

1932-09-11 / 37. szám

298 HARANGSZÓ 1932 szeptember 11. HETI KRÓNIKA. Új adó készült, a iátszatadó. Az or­szágszerte megnyilvánult felháborodás azonban elsöpörte a tervet. — Alfonz, volt spanyol király Budapesten volt ro­koni látogatáson. — Gróf Bethlen István kifogásolta az egységes párt értekezle­tén, hogy a kormány keveset valósított meg a gazdák érdekében követelt intéz­kedésekből. — Bűnvádi eljárást indíta­nak a mezöcsáti választási harcban el­hangzott izgató beszédek miatt. — Az ellenzék által összehívott képviselöházat okt. 26.-ig újra elnapolták. — A gazda­tartozások korlátozásának határideje szept. 1. volt. Most a kormány okt. 1.-ig meghosszabbította a határidőt. — A bu­dapesti rendőrség újabb kommunista mozgolódást leplezett le. Most tánc­iskola cégére alatt rendeztek kommunis­ta tanfolyamokat. — A kereskedelmi mi­niszter a gyümölcs postai viteldíját le­szállította. — Megnyílt a negyedik or­szágos kézműipari kiállítás a budapesti városligeti iparcsarnokban. — Vitéz Kaszala Károly, a világháború egyik leg­kiválóbb repülőtisztje és szerelője lezu­hant. Mindketten meghaltak. Nyolc gránátraktár fölrobbant Bukarest köze­iében egy erődben. Sokan megsebesül­tek. — A németek birodalmi gyűlés első ülésén nő lett a korelnök, Zeitkin Klára kommunista képviselő. A birodalmi gyű­lés elnöke Goering nemzeti szociálisra lett. — Németország memorandumot küldött Franciaországnak, melyben a fegyverkezés egyenjogúságát követeli. — A halálra itéit öt nemzeti szocialista kegyelmet kapott. Halálbüntetésüket a porosz államminisztérium életfogytig­lani fegyházra változtatta át. — Közép­es Kelet-Európa gazdasági talpraállítása érdekében Stresaban konferenciára gyűl­tek össze az érdekelt hatalmak. KARCOLATOK. Hét száz kilométer kerékpáron Öt fiatalember kerékpáron tette meg az utat Győrből Miskolcra és vissza. Ez a hétszázkilométeres út még a mai rekordlázas világban is szép sportteljesítmény. Nem világot látni mentek, nem sportszenvedély hajtotta őket. A lel­kűk volt szomjas. Minden áron el­szerettek volna jutni a C. E. orszá­gos ifjúsági konferenciára Miskolcra. Mindegyik munkanélkül volt. Hazul­ról sem remélhetett egyikük sem támogatást. S ekkor gondoltak merészet és nagyot: „Elmegyünk a konferenciára pénz nélkül! Elme­gyünk kerékpáron, szűkös élelmünket pedig magunkkal visszük“. A gon­dolatot tett is követte. Elnézegettem őket a konferencián. Arcukon rajta volt a hosszú út min­den fáradalma és nélkülözése, de minden sápadtságon és minden rán­con keresztülragyogott a Krisztushoz érkezett emberek boldogsága. Nem egyedül álló jelenség ez. A konferenciáknak egyre sűrűbb jelen­sége lesz a kerékpártábor. Mind sű­rűbben tűnnek fel emberek a látóha­táron, akik bizonyságot tesznek arról, hogy a lélek a legdrágább kincs a világon s érte semmi áldozat sem sok. •t­A ref lelkészek országos egyesü­lete jubileumi konferenciájáról kirán­dult Kenderesre, ahol a kormányzónak birtoka van s tisztelgett Magyaror­szág kormányzójánál. A kormányzó az üdvözlő beszédre adott válaszában többek között ezeket mondotta: „Köszönöm mindnyájuknak, hogy itt felkerestek. Ezt az alkalmat arra akarom felhasználni, hogy keresetlen szavakban figyelmeztessem önöket, akiknek a kezébe adatott népünk leg­nagyobb értéke: lelke, hogy vigyáz­zanak erre a lélekre“. 'A­Kormányzó és munkanélküli inasok vallják közös hittel: „Népünk leg­nagyobb értéke: lelke“. Áldott hajnalpir ez a tett és ez a szó. Virrad már. Jön lassan, de fel- tartózhatatlanul a hajnal! Templomban. (A miskolci C. E. konferencián). Templomban voltam. Sokan voltunk ott. Az orgona mind halkabban zúgott, Azután csend lett. A pap kilépett, A szószékről lassan körülnézett S beszélni kezdett örök életről, Kárhozultakról, üdvözültekről. Én elbűvölve, némán hallgattam S magamban mindig újra fogadtam, Hogy megjavulok, én is jó leszek, Istennek tetsző életet kezdek. A pap beszélt. Mintha nekem szólna, Gondolata mintha enyém volna. Sok kérdésre feleletet adott, Sóvárgó lelkem kincseket kapott. Szólott a végén : „Most fohászkodjunk, Testvéreim némán imádkozzunk!“ Elnéztem a lehajtó fejeket, Imára összekulcsolt kezeket, Hallottam a szivek dobogását, Lelkem néma, szent fogadkozását. Míg szállt fohászuk fel az ég fele, Imámba én még nem fogtam bele. Százszor elkezdtem, jaj, de nem tudtam, Eszembe jutott jelenem, múltam. Milyen sok vétkem, bűnöm van nekem S mégis mennyi sok jót tett Ő velem! Szivem tele volt szent érzésekkel És én fájó, megindult lélekkel Súgtam: „Atyám,“ Tovább nem jut oltom, Csak egyre áldott nevét suttogtam, Szemembe tiszta, forró könny szökött, Lelkembe béke, öröm költözött. Ily boldog érzést nem éreztem még, Ily közel hozzám még nem volt az ég! Érzem, jobb lettem, hogy megváltoztam, Pedig én ma nem is imádkoztam. S Isten hallotta! Meghaltgattatám! Légy érte áldott kegyelmes Atyám. Erdélyi Ilona. HARANGSZÓ. Szentháromság u. 16. vasárnap. Lukács 7. 11—17. Könnyek világában élünk. Ha minden könnyet összegyüjtenének egy helyre, ami emberi szemekből alápereg a földre, milyen hatalmas tó lenne abból! Köszönjük, Neked, jézus, hogy nem tiltod el a könnyeinket, hogy szabad sír­nunk. „Ne sírj“ szavad nem tiltó parancs, hanem szelíd vigasztalás. Köszönjük Neked, hogy megszenteled a könnyeinket a Te könnyeiddel. Légy áldott, hogy Te is sírtál temetőben és nemzeti gyászban. Köszönjük Neked, hogy részvéttel for­dulsz a könnyes szemű emberek felé, hogy nem tudsz mellettük érzéketlenül elmenni. Könnyeink tengerárján olyan a Te részvé­ted, mint zápor harmatcseppjén a szivár­vány, mely az égre mutat. Köszönjük Neked, hogy vigasztalni aka­rod azokat, akik sírnak. Oh jöjj hozzánk vigasztaló kegyelmeddel. És köszönjük Neked, hogy segíteni tudsz és akarsz ott, ahol az ember már csak sír­ni tud. Adj nekünk fület a hallásra, hogy zo­kogásunk között fel tudjunk figyelni sza­vadra: „Ne sírj!“ Ámen. újabban panaszok érkeznek a kiadó- hivatalhoz, hogy egyes lappéldányok nem érkeznek meg az előfizetőkhöz. Miután a nyomdában a címzést gép végzi, mely egy címet sem hagyhat ki, bizonyos, hogy innen minden példány elmegy s az elmaradt példányok vala­melyik postán hevernek. Kérjük azért előfizetőinket, hogy ilyen esetben azon­nal reklamálják a lapot a helyi postán, amely kerestetni fogja a lapot. Egyházkerületi közgyűlés. A Dunán- inneni egyházkerület szeptember 16.-án Székesfehérvárott tartja rendes évi köz­gyűlését. A közgyűlést megelőző tanács­kozások szept. 13.—15.-én lesznek. Esperesválasztás. A zalai egyházme­gye esperesévé újból Nagy Lajos szent- antalfai lelkészt választották meg. Lelkészválasztás. A bodzásottlakai egyházközség Gubcsó Andrást válasz­totta meg lelkészének. — A bényei (Pest vm.) gyülekezet Kiss Györgyöt hivta meg lelkészének. Pass László kölesdi lelkészt, amint ismeretes, a debreceni egyházközség vá­lasztotta meg lelkészéül. Pass László a kölesdi egyháztól augusztus 21-^n a délelőtti istentisztelet keretén belül bú-

Next

/
Thumbnails
Contents