Harangszó, 1932

1932-09-04 / 36. szám

XXIII. évfolyam. 1932 szeptember 4. 36. szám. Alapította: KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonol: Dunántúli Luther-Szövatség. Ai Oraiágoa Luther- SiSreUAg bivatalua lapja. Megjelenik minden vasárnap, Poatacaokkazámla: 80 526 Elfilizetéet elfogad minden evang. leiké« éa tanító. „Minden gondotokat őreá vessétek.“ I. Péter 5, 7. A „Haranfué" ■aerkeaaM-kiadóhiratala GYŐR II , Petéfi-tér 2 Előfizetési ára - negyedévre 1 P 98 fillér, félévre 9 P 40 fillér. Egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10*/s-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P *0 fillér. Bölcs szívvel! Lukács ev. 12a>. „Monda pedig néki az Isten: Bolond, ez éjjel el­kérik a te lelkedet tetőled; amiket pedig készítettél, kiéi lesznek?...“ H irtelen való gonosz haláltól — ments meg Uram minket; — igy könyörgünk Istenhez egyik szent éne­künkben ... és ennél a könyörgés­nél a hangsúly a „gonosz“ szóra esik. Gonosz haláltól ments meg Uram minket I . . . Ne járjunk úgy, mint a bolond gazdag, aki össze­harácsolt mérhetetlen sok vagyont, de nem volt gazdag az Istenben, a lelke szegény maradt, azért mondja neki az Ur: „Bolond, ez éjjel el­kérik a te lelkedet tetőled; amiket pedig készítettél, kiéi lesznek?“ . . . Nos, azt mindegyikünk tudja, hogy az Ur szabadon rendelkezik ve­lünk . . . engem is, téged is még ez éjjel elszólithat innét. Hányszor meg­rázott már bennünket egy-egy hirte­len való halál . . . minden este el­mondhatjuk : ki tudja, nem ez-e az utolsó éjszakám ? ... és minden reg­gel felsóhajthatunk: megérem-e a napszálltát ? . . . És ezeket a gondo­latokat ne is hessegessük el magunk­tól, hisz éppen ezek munkálják, hogy bölcs szívhez jussunk, hogy a mu- landóktól az örökkévalók felé fordul­junk. Micsoda ember az, akinek egész élete a mammon szolgálatá­ban vásik el, aki nem tud másra gondolni, mással törődni, másért lel­kesedni, küzdeni, verejtékezni, csu­pán a föld veszendő kincseiért; mi­csoda ember az, aki nem törődik sem Istennel, sem emberrel, csak magának és bálványainak él . . . az ilyen embernek mondja az Ur: Bo­lond, te kincset gyííjtöttél a földön, te nem kerested a mennyei kincse­ket.. . bolond, te mindenre gondol­tál, mindenről gondoskodtál — éppen csak az egy és szükséges dologról feledkeztél meg egészen . . . bolond, te a lelked üdvösségét, az örök mennyországot ölted bele múlandó javaidba 1 . . . Uram 1 taníts minket úgy számlál­ni napjainkat, hogy bölcs szívhez juthassunk ... 1 „Múlandó világnak Múló dicsősége, E földi hívságnak Tündöklő szépsége! Mindig voltak lelkek, kiket a meg­térés kérdése foglalkoztatott és nyug­talanított. Ha nem is vitték a nyil­vánosság elé e kérdéssel kapcsola- los belső küzdelmeiket, csak titkos kamrájuk magányos csendjében har­colták végig, a keresztyén élet e döntő jelentőségű kérdése teljesen sohasem ment feledésbe. Isten nagy kegyelmének, a Szentlélek ébresztő munkájának köszönhetjük és Isten iránti mélységes hálával vehetjük tudomásul, hogy ma már e kérdés magyar ev. egyházunkban is kilé­pett a titkos kamrák csendjéből a nyilvánosság elé. Bár legfőbb helye továbbra is a titkos kamra marad, esztendők óta ott szerepel a konfe­renciák programmjában, mint az előadások és megbeszélések egyik legfontosabb tárgya. Ha a megtérés bizonyos egyének és közösségek által időnként téves értelmezésben is részesült, ez nem jogosít fel arra, hogy töröljük a keresztyénség szó­tárából. Ha ezt tennénk, Isten Igé­jét kellene megváltoztatnunk és meghamisítanunk. Minél inkább fél­reértik és félremagyarázzák egyesek, annál inkább kötelességünk, hogy komolyan foglalkozzunk vele, ne fussunk meg előle, hanem bátran a szemébe nézzünk. Bármennyi visz- szaélést követtek el a megtérés ma­gyarázatánál, az Isten Igéjének két­Eltün ékességtek És megcsal reménységtek ... *** Magas mennynek Ura Szivem hozzád vonjad, Világ hivságira Soha ne hajoljak; Igazgasd éltemet S vedd hozzád én telkemet." Ámen. * élű kardja által megsebesített bűnös emberi szív, a Szentlélek ébresztő munkája által felébresztett lelkiis­meret érzi, hogy ez a kérdés szá­mára a legfontosabb életkérdés közé tartozik, mely elől nem szabad ki­térnie. Az idők jelei is azt mutatják, arra intenek, hogy foglalkoznunk kell e kérdéssel, mely életünk alap­viszonyának, az Istenhez való vi­szonynak a rendezését jelenti. Vallás és egyházellenes áramlatok hömpö­lyögnek végig a világon. Egyfelől az istentelenség, másfelől az anyagi nyomorúság viharai ostromolják a keresztyén egyház terebélyes fáját, hatalmas épületét. Az apostoli kor­ban diadalmasan állta e fa az ost­romot, mert a gyökérzete egészsé­ges volt, a keresztyén egyház épü­letének minden fala és oszlopa kő­sziklára épült, az első keresztyének kevés kivételtől eltekintve hivő lel­kek voltak, Krisztus által Istenben éltek, kivel a megtérés útján jutot­tak közösségbe. Az a keresztyénség, amelyben élet van, ahol a megtérést komolyan veszik, pl. a finn keresz­tyénség, ma is hősiesen dacol úgy az istentelenség, mint a nyomorú­ság ostromával. Ha őszinték aka­runk lenni, be kell ismernünk, hogy mi sokkal erőtlenebbek vagyunk, mint finn testvéreink. Fájó szívvel Térjelek meg ! Irta: Bélák Sándor.

Next

/
Thumbnails
Contents