Harangszó, 1932
1932-08-28 / 35. szám
280 HARAN6SZ0 1932 augusztus 28. — volt az egyszerű válasz. Egyik sem gondolná, hogy ezzel a ruhával iidvözül- ne. Jól tudja, hogy ezt még a halála előtt lehúzzák róla. Hordja azért, mert így kényelmes, olcsó és földművesnek megfelelő. Az üdvösség számára Isten jobb ruhát tartogat a számunkra, amelyet fel kell öltöznünk; Krisztus igazságát. Még' egyet kell megemlítenem a felébredt leányokról: az éneklésüket. Imádságon kívül még az éneklésben is fáradhatatlanok. örömüket, bánatukat, vágyaikat énekbe foglalják. Az ének azonban nem népdalok, sem divatos felkapott énekek, hanem régi szép egyházi énekek. Énekeik tulajdonképen imádságok, melyeknek nem is annyira a dallamuk. hanem a szövegük lelket ébresztő. Vidéki paplakokb.an,;, szinte állandóan hallja az ember a konyhából kiszűrődő éneklést. Este pedig a családi áhítatokon szintén ők vezetik mennyei hazába vágyódó lélekkel az éneket. Elképzelhető, hogy milyen öröm a lelkésznek, ha az ő háza napról-napra dicsérettel is szolgálhat az Úrnak. Talán az olvasó előtt úgy tűnik fel az írottak után, hogy a finn felébredt leányok talán mind szentek lehetnek. Azt hiszem, ők nevetnének a legjobban ezen a megállapításon. Mert egyáltalán nem szentek, éppen olyanok, mint a magyar lányok, csakhogy a világot, az életet tiszta szemmel nézik. Látják, hogy a Sátán él és inkább Isten szolgálatába állanak, minthogy a Sátánnak kedvezzenek. * Sztehlo Gábor. OLVASSUK A BIBLIÁT. A bölcseség. Augusztus 29. Forrása. Példb. 1, 7., 111. Zsolt. 10. Kisebb-nagyobb mértékben minden emberben él a vágy, hogy minél nagyobb életbölcseségre tegyen szert. Ennek a bölcseségnek a forrását sok ember a tudományban, ismeretek gyűjtésében, tanulásban, minél több könyv elolvasásában látja, sok ember pedig abban, ha minél több élettapasztalatnak jut a birtokába. Csak kevesen tudják, hogy a bölcseség igazi forrása az Urnák félelme. Minden bölcseség any- nyira ér valamit, amennyire ehhez a forráshoz vezet, vagy ebből a forrásból ered. Ráeszméltél-e te ennek az igazságára? Mi az alapja a te életbölcseséged- nek? Az Isten ismeretéből és félelméből táplálod-e? Augusztus 30. Mértéke. 12, 1—8., I. Kor. 4, 6—7. Fontos utasítást ad itt Pál arra nézve, hogy hogyan éljünk a nekünk adott bölcseséggel. Utasításának lényege az, hogy józanul bölcselkedjünk a hit mértéke szerint. Tehát ne feljebb, mint ahogy kell. Megmondja azt is, miért? Hogy fel ne fuvalkodjunk. Akik bölcsebbeknek akarnak látszani, mint amilyenek, szerénytelen, felfuvalkodott emberekké válnak. Ez pedig bűn. Sajnos, mi nagyon benne élünk ebben a bűnben. Közöttünk sok a felfuvalkodott ember, akik bölcsebbek, okosabbak akarnak lenni mindig, mint amilyenek. Bölcselkedésükben nem ismernek mértéket és amellett, hogy szerénytelenekké, felfuvalkodottakká lesznek, nem egyszer nevetségesekké válnak. Tanuljunk meg józanul élni a bölcseséggel! Augusztus 31. Értéke. I. Kir. 3, 5—14. 4, 29—34. Isten választást adott Salamonnak, kérjen Tőle, amit akar. Salamon nem kért sem hosszú életet, sem gazdagságot, sem hírnevet, dicsőséget, hanem bölcs és értelmes szívet. Tudta, hogy ez mindennél többet ér. Vele mindent megkapott Istentől. Megkapta a gazdagságot: nem volt olyan hatalmas és vagyonos király abban az időben a világon. Megkapta a hírnevet: messze vidékről mentek csodálni a bölcseségét. Salamon példája azt a nagy igazságot hirdeti, hogy Isten félelméből fakadó és táplálkozó bölcseség mindennél többet ér. Mi is boldogabbak, gazdagabbak lennénk, ha ezt az igazságot magunkévá tennénk és eszerint élnénk. Istenfélő, bölcs szívre van legelőször szükségünk s Isten tanácsai szerint kell élnünk. Uram, segíts ennek belátására minket! Szeptember 1. A vitás: bölcsesége. Ézs. 29, 13—16., I. Kor. 3, 18—19. A világ bölcsesége emberi bölcseség, mely a számításból kihagyja az Istent. Nézzünk egynéhány vonást, mely megmutatja, milyen ez a bölcseség. Mivel emberi, azért véges. A látható világgal és ennek dolgaival törődik hosszabb rövidebb ideig. Anyagias. Valamirevalónak azt tartja, amit kézzel meg lehet fogni. Tévedések útvesztőibe vezeti az embert. Gyarlóságokkal van tele. Különféle bűnök mélységeibe sodor bele. Ez a bölcseség az Isten előtt bolondság. Előtted is az? Vagy te a világ bölcsesége szerint élsz s nem kell, mint a tékozló fiúnak nem kellett az atyai tanács? Vigyázz, ez nem vezet jóra! Szeptember 2. A Sátán bölcsesége. II. Kor. 11, 14., Ef. 6, 11. Sok ember nem hiszi, pedig úgy van, hogy az emberre leselkedik a sátán, mert az embert és világát hatalmába akarja keríteni. A világ bölcsesége mögött a sátán bölcsesége áll fedezetként. Ez az ős gonosz a maga személyes hatalmával és agyafúrt bölcseségével hol alattomban, hol nyíltan tör az emberre. Megfigyelhetem, milyen merész, magára Jézusra tör (Mt. 4, 1—11.), azt is, hogy okoskodásában milyen ravasz Ígérgető. A konkolyról szóló példázatban (Mt. 13, 24—25.) elémtünik, hogy bölcseségében milyen titokzatos. Ellene van az Isten világának, mindent, ami jó, tönkre akar tenni. A lelket meg akarja ölni. Mennyi éberségre van szükségem, mennyire hivő és imádkozó életet kell élnem, hogy a sátán böl- cseségének áldozatul ne essem. Szeptember 3. A te bölcseséged. Péld 3, 7., Ézs. 5, 21., Mt. 7, 24—27. Annyira gyarlók vagyunk, hogy tetszik nekünk, ha magunkat bölcseknek, eszeseknek tudjuk. Talán senki nem mondja rólunk, legkevésbbé az Isten igéje, de mi megállapítjuk magunkról, hogy azok vagyunk. S ezt annál szívesebben tesszük, mert ez legyezgeti a hiúságunkat, látszólag növeli az értékünket és elfelejtjük, hogy végeredményben nem az a fontos, hogy mi minek tartjuk magunkat, hanem az, hogy minek tartanak mások, elsősorban az Isten. Jaj, ha magunk szerint vagyunk bölcsek, de jó, ha az I. igéje mond bölcseknek. Kit mond bölcsnek az 1. igéje? Jézus ajakáról hangzik a megállapítás, hogy az a bölcs, aki az Ö beszédét hallgatja és cselekszi. Megvizsgálhatom, ilyen értelemben bölcs vagyok-e? Szeptember 4. Isten bölcsesége. I. Kor. 1, 18—31., Róm. 11, 33—36. Mindennek el kell törpülni és semmivé kell lenni az Isten bölcsesége mellett. Csodálatos, hogyan hozta létre ez a bölcseség a világot, hogyan tűzött elé célt, a legrejtettebb utakon gondviselésével hogyan vezeti e cél felé. Még csodálatosabb, hogy 1.-nek ez a bölcsesége mit tett és tesz az emberrel és az emberért. Mikor el kellett volna pusztítani igazságossága szerint, milyen bölcseséggel mentette és váltotta meg Fia által. Ha meggondolom, hogy az a kereszt miattam és értem állíttatott a Golgothán, rajta az Isten Fia miattam, értem és helyettem halt meg s hogy nekem örök üdvösségem legyen, egyszerűen hinnem kell erről a keresztről szóló beszédben, hinnem kell a kereszten meghalt Krisztusban, ha ezt meggondolom, az apostol szavait tudom csak rebegni: Óh Isten gazdagságának, bölcseségének és tudományának mélysége! . .. Uram, add, hogy ezt a Te bölcseségedet igazán megérthessem! .Ámen. Lukács István. HETI KRŐNIKA. A kereskedők Debrecenben, az iparosok Kőszegen, á tűzoltók Győrött országos értekezletet tartottak. — A mezö- csáti kerületben elkeseredett harc folyik a kéoviselöség körül. Purgly Emil földművelésügyi miniszter és Eckhardt Tibor, a független kisgazdapárt jelöltje, áll egymással szemben. — A budapest-komáro- mi vasútvonal villamosítási munkálatai befejeződtek. A hozzá szükséges új moz- donv dr. Kandó Kálmán magyar mérnök találmánya. Ezért aug. 17.-én az első befutó mozdony koszorút hozott magával a feltaláló mérnök sírjára. — Aug. 29.-én érkezik haza az olimpiai játékosok első magvar. csoportja. — A magyar nosta úi bélyegsorozatot bocsátott ki. A bélyegeket a magyar történelem, irodalom és tudomány nagvságainak arcképei díszítik. —• A budakalászi róm. kath. templomban betörök jártak, akik nem elégedtek meg a rablással, hanem szétdobálták a miseruhákat is és az ostyákat is összetörték s az oltár lépcsőin szétszórták. ■— A kereskedelmi miniszter vizsgálatot indít az árdrágító kartelek ellen. Erélyes fellépésére nem emelik a szén árát. hanem leszállítják. — Magyar- ország 67.500 tonna búzát szállít Svájcba, 11 millió koronáért vásárol terményt Csehszlovákia. — Újabb kommunista szervezkedést leplezett le a rendőrség Budaoesten. —• A ,.Pesti Hírlap“ ezerpengős revíziós dalpályázatát Falu Tamás ócsai közjegyző nyerte meg. — Az István-napi ünnepségekre sok külföldi jött Budapestre. — Szüllő Géza betegsége miatt lemondott a csehszlovákiai magvar kér. szoc. párt elnökségéről. — Schober, volt osztrák kancellár, meghalt. — A német rögtönítélő bíróság öt horogkeresztest halálra Ítélt egy kommunista meggyilkolása miatt. Emiatt zavargások vannak. — Az óriási forróság nagy tömegeket csalt ki mindenütt a kirándulóhelyekre és fürdőkre. — A francia, német és angol hétvégen sok közlekedési baleset és vízbefulás történt.
