Harangszó, 1932
1932-07-31 / 31. szám
XXiil. évfolyam. 1932 július 31. 31. szám. Alapította: KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: Dunántúli Luther-Szóvetség. Az OrstzágoH Luther* SzövetHég hivatalos lapja. Megjelenik minden vasárnap. P08tacsekk8zámla: So.526. Előfizetőst elfogad minden evang lolkósz ós tanító. Örüljetek as öriilökkel, sírjatok a sírokkal! Rám. 12, is. A „Harangsió“ szerkesztő-kiadó hivatal a GYŐR II., Petöfi-tér 8 Előfizetési ára negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fiílór. Egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel l()°/o-08 kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér. Az örök evangéliom. I. Korinth. 1. 15, 1—2. „Eszetekbe juttatom, továbbá atyánifiai, az evangéliomot, néktek, amely által iidvö- zíiltök is.“ V ájjon nyilvánvaló-e mindazok előtt, akik manapság Istent és evangéliomot elvetnek, nyilvánvaló-e ezek előtt az, hogy milyen nagy értéket dobtak el maguktól ? Én azt hiszem, sokan nem is sejtik, hogy mit cselekedtek! . . . Az örök élet üdvösségét vetették meg! De hátha tőlünk, a hívők gyülekezetétől kérdi meg az Ur: Vájjon ti is el akarjátok hagyni az evangéliomot ? ... ha tőlünk veszi számba az ő hamisítatlan igéjét: mi lesz a mi feleletünk ? . . . Nem is gondolnék, hogy ezt a kérdést felvetni ma, milyen időszerű. Ezeren és eze- ren vannak, akik nem vetik ugyan el a teljes evangéliomot, de azt ugyancsak lefaragják, szinte meghamisítják. A másik ezer elfogadja az evangéliomot, de csak ideig- óráig; váltogatják-cserélgetik, ahogy önző érdekük éppen kívánja. Vannak ismét mások, akiknek van evan- gélioma, de az nem a régi, örök, isteni evangéliom, hanem csak olyan maguk csinálta, amely persze nagyon is messze áll Pál apostol evangéliomától . . . Hányán beszélnek Jézusról úgy, mint csupán emberről, aki hirdette Isten szeretetét és könyörülő jóságát, aki nagy volt a nagyok között, de akinek üdvözítő váltság-haláláról mit sem akarnak tudni — hát nem kell-e ezeknek fülébe kiáltani újra meg újra : „Eszetekbe juttatom az evangéliomot, azt az evangéliomot, amely által üdvözöltök ..." Hiszen ha tagadjuk Jézus örök Isteni-voltát, ha elejtjük a bűnbocsánatot szerző áldozati halálát, ha nem hisszük feltámadását — akkor az örök evan- géliomból nem marad más, csupán egy színes költemény . . . emberi bölcseség . . . hamis prófétálás, már pedig hallottátok Jézus óvó intelmét: „Őrizkedjetek a hamis prófétáktól!...“ Az ilyen megcsonkított, lealkudott, emberi evangéliom által persze üdvözölni sem lehet ... az ilyen magunk csinálta evangéliom semmire sem jó, áltatás ... csalódás ... bot- ránkozás lészen belőle! Oh, hallja meg mindenki az intést : Eszetekbe juttatom az evangéliomot, a teljes, hamisítatlan evangéliomot, az apostolok evan- géliomát, ezt a drága igét, mely egyedül vezethet üdvösségre benneteket! Eszetekbe juttatom, hogy nincsen senkiben másban üdvösség, mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nekünk megtartatnunk — egyedül a megfeszített Krisztus, aki halottaiból feltámadott. Ezt a teljes evangéliomot el ne hagyjátok! „Az ige kőszálként megáll, Megszégyenül, ki bántja; Velünk az Úr táborba száll, Szent leik ét ránk bocsátja.“ Ámen. * A béke úíja. Irta : dr. Schlitt Gyula. 2 Ezt a biztos útmutatót azonban az illetékesek félreteszik, jobban mondva elő sem veszik. Miért? Mert szándékuk nem komoly s aki az evangélium szellemében hadakozik a békéért, annak akarva nem akarva el kell dobnia az álarcot s az őszinteség öltözékét kényszerül magára venni. Az evangélium nem ismer külön érdekeket, hanem lemondást követel s a terheknek együtt való hordozását. Nincs nagy, nincs kicsiny. Nagyobbnak csak azt nézik, ki a többinek mennél többet szolgál s a gyenge javára mennél többről le tud mondani. Az evangélium az okoskodások láncolatából kikapcsolja a hamis szemet, az önérdeket; fényt vet a setétség munkáira s azért irtóznak a békemunkások az evangéliumot igénybe venni. Az evangélium fényéljen megszűnik külön dicsőség, haszon... minden... minden..., ami az embereket egymástól elválasztja. Ebben a világban az önérdek nem állíthat sorompót, melyen az ide-oda hullámzó s a természetes áramlásban mozgó gazdasági élet összezúzza magát, hogy maga alá temessen népeket, nemzeteket, az emberi munka eddig elért eredményeit s a múltaknak minden kultúráját. Nem, hanem a szeretet által közvetlen közeibe hozza az egymástól legtávolabb álló embereket is, hogy erkölcsi s anyagi javaik kölcsönös kicserélésénél a szükséghez képest természetesen kialakuló utakon járjanak s nem a nagyobb nemzetek érdeke által a világra kényszerített korlátok között. Azt gondolhatná valaki, hogy túl messze megyek az evangélium céljának megítélésében. Nem. Távolról sem. A Krisztustól ránk maradt örökség ép a földi boldogságon keresztül akar az üdvösséghez vezetni. Az apostol szerint a földnek, a világnak is meg kell újulnia. S a megújult föld, legelső sorban a békének világa. A megújulás által a mai állapotból az ellenkező állapotba kell jutnunk; vagyis a nemzetközi harc, a tülekedésnek, az ököl nemzetközi hatalmának állapotából a békét hozó szeretetnek igé- retföldjére. Csak ez a megújult világ lehet Istenországa s üdvösségünk igaz munkálőja.
