Harangszó, 1932
1932-04-17 / 16. szám
Í932 április 17. HARANGSZÓ 127 lan és örök: Isten szeretete. Ha hozzá mindig hívek maradunk, elvesszük az élet koronáját. Április 19. Az irtnek megiarfói. I. 16— 25. Nem azok, akik csak hallgatják, de akik szelídséggel fogadják szivükbe a beoltott igét és aszerint cselekesznek. A tökéletes ajándék, mely a világosságnak Atyjától származott alá, az ő egyszülött Fia. Ha Őt fogadjuk be, szívünkben többé nem az emberi harag tombol, de Isten igazsága munkálkodik. A hit cselekedetekben bizonyul igaz, élő és győzelmes hitnek. Április 20. Istentisztelet. I. 26—27. Az igaz istentisztelet nem lehet az az egy- egy óra, amit templomban eltöltöttünk, de az egész életünkkel kell az Istent tisztelnünk. Azért váltott meg minket az Ur Jézus, hogy szeplő nélkül, azaz a bűnnek való szolgálat nélkül éljünk. Kunszt Irén, kínai misszionáriusnö beszéli, hogy amikor egy vak, süket és púpos özvegy került a missziói házba és beszélt neki arról, hogy Isten őt is szereti, csodálkozva hallgatta, de szíve igazán csak akkor nyilt meg a Megváltó előtt, amikor a keresztyén szeretet munkáját is gyakorolta rajta: sebes, gennyes lábát megmosta, bekötötte. Hit és cselekedet ösz- szetartoznak. Április 21. SzemHvválnpatás. 11. 1—13. Az Isten nem személyválogató, amint Kornelius története is mutatja, kiragadja öt a pogányság sötétségéből. A mi felebaráti szeretetünk kivételez. így volt ez a levél címzettjeinél. Különbséget tettek szegény és gazdag között. Mintha csak a pénz bálványát állították volna fel, ennek hódoltak, keresztyénségükre pedig szégyent hoztak. Szegényeiket megvetették, a szegénységet valóságos kísértésnek tekintették. A pénz volt számukra minden. Ez a mammon ma sem vesztette el varázsát. Mily sokan választják bálványuknak, Istenüknek. E világ szegényei nézzétek: Isten az országának örököseivé tesz, hogy gazdagok legyetek hitben. Április 22. A holt hit II. 14—26 A levélíró szembeszáll azzal az élet nélkül való hittel, amely a maga tudására kevély és arra, hogy ismeri és tanítja az igét, ám a hitnek és a jónak gyakorlásáról egyszerűen megfeledkezik. Ahol igaz hit él, ott a hitből folyó cselekedetek sem maradnak el. Ábrahám hitt és e hit szerint cselekedett. Napóleont egy csapatszemlén elragadta lova. A legveszedelmesebb pillanatban egy közkatona menti meg a császárt, megfékezve a lovát. A császár hálás is ezért. A közkatonának így szól: „Köszönöm kapitány!“ Ez pedig erre nem lép többé vissza a legénységi sorba, de átmegy a tisztek csoportjába. Hitt császára szavának. Hiszel? Milyenek akkor cselekedeteid? Április 23. A nyelv bűnei. III. 1—12. A legnehezebb, hogy a beszédben se vétkezzünk. Hány embernek az élete látszik feddhetetlennek és nyelvét megzabolázni nem képes. Az a kicsiny tag áld és átkoz. Kettős életet mutat. Azért, mert mögötte a szív kétfelé sántikál: Istent áldja — zúgolódik s az embereket szólja, átkozza. A szívnek kell megváltoznia, hogy többé ne a bűn uralkodjék rajta, de Megváltójának engedelmeskedjék mindig s akkor nyelvünk sem lesz zúgolódó, átkozódó és civakodó, de tiszta forrás képét mutatja, mely csak tiszta, üdítő vizet nyújt! Április 24. Bölcseség. I. 5—8. 111. 13—18. Az ember ezerféle praktikával keresi boldog jövőjét, mégis boldogtalanságot teremt, mert nincs igaz bölcsesége. Erre a bölcseségre Isten lelke vezérel el (Ján. XVI. 5—14.), csak Istentől várhatjuk, ha hittel kérjük tőle. Ez a bölcseség átformálja a szívet, hogy az tiszta, békeszerető, méltányos, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes legyen, amelyben őszinteség és egyenesség uralkodik. így az Istennek békesége tölti el életünket. Rimdr /enő. AZ ABLAK. Szögletes, üres, színtelen lámpa, Kifestett, rothadó fakeretben. Mereven bámul ködmesszeségbe S mindent figyel a háta mögött Az életlármás kis házszentélybe’. Cibálja, tépi az uccalárma, Lát könnyet, mosolyt az életzajban, Hall áldást, átkot, nótát és imát... Érzi, ha benn sóhajok szállnak . . . Rajta keresztül gyűlöl a világ. Az ablak az élet rabszolgája: Rajta szűrődik a fény és meleg S elzárja a ház fényét, melegét, Hogy a hidegben, vaksötétben Szeretetkohók ki ne hüljenek. Az ablak az élet rabszolgája, Kitárja karjait friss levegőnek: Bezárul nccaszét szemetjére S kiárad rajta gondpára, Mit éj s nappalok gondjai szőttek. * Isten! Ki reánk ablakot vágta!, Peád tekint lelkünk ablakszeme: Óvd meg sártól, durva kődobástól S ha elkorhad földi kerete, Ne hagyd sirbahullni összetörve. Vésd kegyelmed örök keretébe, Vidd át épen a halálcsapáson, Mosd tisztává szeretetcsókoddal, Hogy szinröl-szinre égi fényben, Mindörökké csak Tégedet lásson ! Bácsi Sándor. HETI KRÓNIKA. Mivel a kormány a Népszava című szociálista újság megjelenését betiltotta, a pesti nyomdászok két napig sztrájkoltak, aminek következtében az újságok két napig nem jelenthettek meg. — A kormány elengedi a gazdák egy évi földadóját. —- A képviselői fizetést 6 százalékkal csökkentették. — Július 1.-től kezdve pedig az összes tisztviselők fizetését is csökkentik 3 százalékkal. — Erdélyben, de főként Aradon nagy árvizek pusztítottak. — Mária Dorottya kir. hercegnő, József királyi herceg testvére, Fü- löp orleansi herceg özvegye elhunyt. — Borah, amerikai szenátor népszavazást követel a Felvidék számára. — Jugoszlávia miniszterelnöke, Zsifkovics tábornok lemondott. Helyette Marinkovics eddigi külügyminisztert nevezte ki miniszterelnöknek a király. — A német birodalmi elnökválasztás vasárnap volt. Elnök 19,367.688 szavazattal újra Hindenburg lett. — A négy nagyhatalom londoni konferenciája bizonytalan időre elnapolta üléseit. — Stalin, Szovjetoroszország vé- reskezű diktátora súlyos beteg. Eddig 16 orosz orvos hiába kezelte. Most Berlinből hívtak hozzá egy hires orvostanárt. KARCOLATOK. Ilát itt már minden szabad? Volt egy magyar király, talán a legciicsőbb: hollós, vagy korvin Mátyás. Az Árpádok után az egyetlen király, aki vérünkből való vér, hazánkfia volt. Neve hallatára tisztelettel nyúl a kalapja után minden igaz magyar. Korvin Mátyás dicső efhlékét akarta megtisztelni hazánk mostani büszkesége, Horthy Miklós kormányzó azzal, hogy néhány magyar közéleti kiválóság érdemeinek elismeréséül Korvin-Linc néven uj kitüntetést alapított. — Megkapta ezt a kitüntetést egyebek között Ravasz László, a református egyház budapesti nagy püspöke is. Van a jezsuitáknak hazánkban egy folyóirata, Magyar Kultúra a neve. Ez az újság nevéhez méltatlan, de íróira jellemző módon egyik rágalom-hadjáratot a másik után indítja a protestáns egyházak elten. Mostanában sorozatos támadással Ravasz Lászlót vette űzőbe. Elvakult gyűlöletében arra is rávetemedett, hogy Ravasz Lászlót, a kormányzó kezéből kapott Konőn-láncra célozva „ Korvin-madsagos“-nak nevezte. Minden jóizlést felháborító, durva sértés. Sértés Ravasz Lászlóra, akinek minden munkája a békés egy- házépités munkája volt. Sértés Hunyadi Mátyás dicső emlékével szemben, akinek a nevét viseli ez a lánc és sértés a kormányzó államfői személye ellen, aki alapította ezt a kitüntetést. — Akármelyiket vegyük is, az eset mindenképpen méltó az elítélésre és minden igaz magyar megvetésére ! HARANGSZÓ. Hús vét után 3. vasárnap. János 16, 16-23. Áldott Urunk! Köszönjük, hogy eljöttél mihozzánk. Dicsőséges égi magasságból, angyalok honából, nyomorult földi meggyalaztatásra, kárhozatra ítélt bűnösök közé. Áldunk Téged azért, hogy „elmentéiaz Atyához“. Hogy meggyaláztatás, kínos kereszthalál után ez a világ a feltámadás és mennybemenetel fényénél megláthatta Benned az Isten Fiát.
