Harangszó, 1932

1932-04-03 / 14. szám

112 HARANGSZÓ 1932 április 3. OLVASSUK A BIBLIÁT. Sajtó vasár nap előtt! Április 4. Ami nem visz el a Bibliától. Luk. 16, 1—4. és 8. Valaki úgy félrene­velt bennünket, még mindig bizonyítgat­ni kell, hogy a sajtóval, irat- és lapter­jesztéssel való foglalkozás nem üzlet. Nem világiasság az, ha a világ sajtójá­nak rotációs gépeit odatesszük a mi láb­bal taposott gépeink mellé és elsírjuk magunkat. Nem irigység az, ha a katho- likusok és baptisták virágzó sajtóélete mellett csak penészvirágnak érezzük a magunkét. Milyen hamupipőke sorsa van még mindig a sajtóvasárnapnak! Pedig az ítélet napján ez is tárgyalásra kerül: „Egyház, mit Csináltál a sajtóddal? Hi­vő, mit tettél egyházad sajtójáért?“ Ha elhanyagoljuk feladatainkat, kicsúszik kezeink közül a sáfárság. Április 5. A hegven éníteit város sajtója. Máté 5, 13—16; 10, 27. Jézus nem be­szélhetett sajtóvasárnapról, de utasításai napnál világosabban beszélnek arról, hogy az Isten országának a terjesztésé­ben a nyilvánosságrahozatal minden módját meg kell ragadni. Ugyanaz, aki a titkos kamarát magasztalta, tette rá mutatóujját a háztetőkre. A baj csak az lenne, ha egyiket a másiktól elszakíta­nánk. Jaj, ha a hegyen építeft városnak a fénye csak a sajtóból áll s nem a Krisz­tus szerint való életből. De a sajtó teheti láthatóbbá az életet, tolmácsolhatja azt s kergeti az ismeretlenség és közöny kö­dét a város ormai körül. Csak ne egyes emberek palotáit aranyozza körül az a kevés, ami van! Április 6. A drakmás asszony gverty áj a. Luk. 15, 8—10. Jézusnak nem elég egy nagyméretű sajtó, amely a világító to­rony mozdulatlan fényével vet fényt a keresztyénség nagy igazságaira. Neki forró, lüktető szívű sajtóra van szüksége, amely utána megy az elveszett juhok­nak, az elgurult drakmának s a disznók vályúja mellett kínlódó embert is hívja. Szükség van a Gellért-szobor keresztjét s a Halászbástyát megvilágító reflekto­rokra, de szükség van kicsi evangélizáló röpiratok gyertyafényére, amellyel be le­het kúszni a pincelépcső aljában rozsdá­sodó drakmáért. Április 7. A menvegzöi meghívó postása. Máté 22, 1—10. Most ne a visszautasí­tást figyeljük meg, hanem a szolgákat, akik a visszautasításokkal nem törődve ugyanazon szöveggel adják tovább az­után is a meghívót. Lapjaink sokszor azzal védekeznek: „Nem Írhatunk ilyen komoly hangon, mert akkor az emberek visszaküldik a lapot!“ Jaj annak az evangéliumi lapnak, amely attól vezérel­teti magát, hogy mi kell s mi nem kell az olvasónak. De jó annak a lapnak, amelynek olvasói szólalnak fel: „Csak ereszétek mélyre az ekét, adjátok minél érthetőbben át a meghívót!“ Hisz a cél nem lehet kisebb, mint lelkeket nyerni az Isten országa számára. Április 8. A halászháló szála. Luk. 5, 1—11. A sajtó háló is, amely igazi mun­káját ép akkor végzi, amikor senki nem látja. Ezt a hálót azonban a Sátán is használja. Vannak neki külön hálói, de az is előfordul, hogy a Jézus nevét viselő hálóba szövi be hurokját. Milyen szo­morú, hogy az ő hálója fog többet. A mély helyett a sekélyei szereti s sajnos, az emberek is ilyenek. De azért mi ne féljünk a mélyen halászni. Ha valóban nem tapsokért, haszonért, hanem magu­kért az emberekért halászunk, akkor a Jézus hálója nem jön fel üresen. Április 9. Hol vagyunk mi ettől? Jelen. 2, 1—7. Ez a kérdés vonatkozik arra is, amit itt az efezusiaknak írt levélben ol­vasunk, arra is, amit e héten az útmutató hozott. Hol vagyunk mi attól, hogy így ki tudnánk vetni egyéni és közösségi lel­ki táplálékunkból, ami az evangéliommal ellenkezik, mint az efézusiak. Hol va­gyunk mi attól, hogy a napilapunk, a gyermekeink és ifjaink olvasmánya, nap­tárunk, könyvtárunk, a világi sajtóra ál­dozott s az egyházi sajtóra nem áldozott összeg megállhatna Annak tekintete előtt. Aki jár a hét arany gyertyatartó között. Április 10. Mi a magyarázat? Jel 2, 18—23. Thiatirában nagy bajok vannak, de a leckét az Úr nem a gyülekezet sa­lakjához intézi, hanem annak angyalá­hoz. így tesz velünk is. Nem a közönyö­söket leckézteti, akik nem járatják a Ha­rangszót, akik nem olvassák a bibliai út­mutatót, hanem minket, akik írjuk, ol­vassuk, adakozunk reá. A sajtó olyan, mint a feszültségmérő. Megmutatja, hogy van-e áram a villanyvezetékben. Megmutatja, hogy van-e élet. Az első magyavzat tehát az: mivel kevés szív egészen a Jézusé, azért nem áll köztünk jobban az Ő sajtója ügye. De a köze­lebbi magyarázat ránk üzen: „Ti, akik már tudjátok, hogy mi mit jelent, miért nem imádkoztok jobban? Szánjátok oda mindenestül magatokat az ébredés ügyé­nek!“ Gáncs Aladár. MINDENKIHEZ. A lármás világ zsivajgó piacán Ember ne keress értékes virágot! Ott. . . csak ott virul, burjánzik igazán A tévelygés, bűn, tagadás és átok... A lármás világ zsivajgó piacán Ember ne keress értékes virágot! Az élet színpadán, soha ne feledd: Hideg az arany s hamis csillogása. Rabul ne ejtse vágyódó szivedet, Ördögi kincsek fénylő sokasága .. . Az élet színpadán soha ne feledd: Hideg az arany s hamis csillogása. Zsolozsmás templomok egyszerű oltárán, Szeretet fényét, ha ragyogni látod; Ott keresd hittel, .. . ottan megtalálod, A kincsek kincsét: a szívtisztaságot.. . Zsolozsmás, tiszta templomnak oltárán, A boldogságot könnyen megtalálod. Örökbecsű szent, nagy igazi érték, A kincsek-kincse: a szív tisztasága. Mellette parány minden pazar szépség, A föld halomra gyűjtött gazdagsága . . . Örökbecsű, szent, nagy igazi érték, A kincsek-kincse: a szív tisztasága. Istenhit, munka, szeretetragyogás, Ez, — csak ez a létek üdvössége! Ember!. .. ne vakítson lidérctűz lobogás, Csillogó arany kápráztató fénye!. . . . . . Istenhit, munka, szeretetragyogás, Ez, — csak ez a lélek üdvössége! néhai Gyárik György. HETI KRÓNIKA. Az Alföld folyói több helyen aggasz­tóan áradnak. — A Népszövetség pénz­ügyi bizottsága Magyarország számára nemzetközi kölcsönt javasol. — Gárdo­nyi Géza, nagy magyar tanító-írónak még ez évben szobrot emelnek Budán. — Kenéz Béla kereskedelemügyi minisz­ter most ünnepelte egyetemi tanárságá­nak 25 éves jubileumát. — Kozarek An­tal állami hóhér meghalt. A legutóbbi akasztáskor influenzát kapott. -— Cseh­ország szembehelyezkedik a középeuró­pai gazdasági szövetkezés tervezetével. -— Bukarestben véres diáktüntetések voltak. — Németország és Lengyelor­szág között megszűnik a vámháború. — Franciaországban májusban új képvise­lőválasztás lesz. — Graf Zeppelin, hires német kormányozható repülőgép új útra indult Braziliába. — Lindbergh kisfiának elrablói egy lelkészt kértek meg a szü­lőkkel való egyezkedésre. — Az Egye­sült Államokban hatalmas forgószél sö­pör végig, amelynek áldozata nagy anyagi kár mellett több száz halott. —- Kínának árvízsúlytotta vidékein borzal­mas éhínség pusztít. KARCOLATOK. Kossuth Lajos és a zsidóság. Furcsa cím, de mindezideig senki sem tudta s nem gondolta, hogy mi­lyen közel fekszik egymáshoz e kettő. Kossuth Lajost eddig úgy ismertük, hogy evangélikus családból származó és evangélikus vallásu nagy magyar. Most azonban a battonyai (Csanád megye) róm. kath. polgári iskola egyik tanárnője, egy kedvesnővér, úgy mutatta be növendékeinek, hogy Kossuth szülei eredetileg zsidók vol­tak, de áttértek s Kossuth Lajos már evangélikusnak született! Tehát végeredményképpen ■— ezek szerint — Kossuth Lajos zsidó gyerek!! Mi történik itt 7 Régen százával vették el templomainkat, ezt ma nem lehet megtenni. így hát nagyjainkat rabol­ják el és nem átalják kimutatni, hogy Kossuth apánk zsidó szárma­zású, holott ezen ősnemesi család családfája „udvardi és kossuthi“ ket­tős nemesi elönevekkel felvihető Gyula erdélyi vezérig. Evangélikus Magya­rom ! Bosszankodnunk kell-e az ilyen silány fegyvereken, vagy nevet­nünk?

Next

/
Thumbnails
Contents