Harangszó, 1931
1931-08-09 / 32. szám
XXII. évfolyam. 1931 augusztus 9. 32. szám. I Alapította: KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonos: Dunántúli Luther-Szóvetség. Az Országos Luther* Szövetség hivatalos lapja. Megjelenik minden vasárnap. PostacBekkszámla: 30.526. Előfizetést elfogad minden ovang. lelkész és tanító. Valamim van, mindenem Testemet és telkemet, Tetölcd van Istenem, Minden tehetségemet Atyai kedvedből. Te adtad nagy kegyelmedből. A ,,Harangszó“ szerkesztő-kiadóhivatal a GYŐR II., Petöfi-tér 2. Előfizetési ára : negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér. Egy évre 4 P 80 fillér Csoportos küldéssel lO°/o-08 kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 80 fillér. A fundamentum. Máté ev. 724. „Valaki hallja én- tőlem e beszédeket és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, aki a kősziklára építette az ő házát.u K eresztyénségünket minél jobban és minél teljesebben a Krisztus evangéliumára alapítjuk, — annál igazibb, annál életrevalóbb az. Higyjüirk a Biblia hirdette örök Istenben, aki csodákat tesz, aki meghallgatja az imádságot; higy- jíink a szerető mennyei Atyában, aki egyszülött Fiát adta, hogy senki el ne vesszen, aki meggyőzte a halált és megszerezte a feltámadást; higyjiink az Isten Fiában, aki diadalmasan vissza fog jönni, hogy ítéljen eleveneket és holtakat .... azután pedig cselekedjük azt, amit ő mond, tartsuk meg parancsolatait, amelyeket elibénk tárt a „Hegyi beszédben“ . . . Hinni — és cselekedni úgy, amint azt a Biblia mondja és tanítja, cselekedeteinket az Ige zsinórmértékéhez igazítani, életünket a Krisztus beszédére alapítani — ez az igazi keresztységén ... Az igazi keresztyén ember tehát az, akinek Krisztus mindene . . . . Krisztus az ő keresztjével, szellemével és igéjével — út, igazság, élet mindörökké számára . . . Ezeken kívül minden más csak tévelygés és céltalan próbálkozás. Krisztus az enyém, érte semmi áldozat sem sok! Vándorútamon őt követem, mások kényük-kedvük szerint járják bár a világot . . . Minden keresz- tyénség, amely nem ezt vallja, csak hamisítvány, amely előbb- utóbb elvész . . . nem bírja ki a próbát, odalesz, mint minden emberi alkotás ... De- az igazi megmarad! Jöhetnek rá nehéz idők, nyomorúság, üldözés, tengernyi gonoszság ... de az igazi keresz- tyénség megmarad, kiállja a vihart, mert kősziklára építtetett, a Krisztus evangéliumára, az örök fundámentumra . . . Csak erre lehet építeni, minden más futóhomok . , . „Légy hív minden bánatodban, Istentől el ne szakadj Életedben, halálodban Jézusodhoz hű maradj. Mindig bölcsen vezetett, Áldott, védett, szeretett, Még akkor is, ha megbántád S tőle szived elforditád. E jelszóval három magyar ember került vissza Amerikából Magyarhonba. Kinek szól ennek a jelszónak a felszólítása? A külföldnek, vagy önmagunknak? Kinek kell igazságot adni Magyarországnak? Ezt a jelszót elsősorban a mi sorainkba, a mi népünkbe kell belekiáltani, leikébe dörögni. Mindenek felett nekünk szól: Igazságot Magyarországnak! Márk ev. szerint három napja, hogy hatalmas sokaság kiséri, hallgatja Jézust a pusztában, ahol az emberek nem tudják a szükséges élelmet megszerezni. És mikor soraikon végig tekint az Úr, így szól: „szánakozom e sokaságon...“ Megsajnálta őket, részvéttel volt irántuk. Magyar népem! Pusztai sors jutott osztályrészedül. Akik körüláll- nak, északon és délen, keleten és nyugaton, csak kárörömmel nézik vergődésedet, akik pedig barátaid volnának, erőtlenek arra, hogy a nagy világégésből kiragadjanak. De van valaki, aki teljes részvéttel van irántad. Jézus e megcsonkított haza vergődő népére tekintve így szól: „szánakozom e sokaságon“. Igazságot Magyarországnak! Az igazság, mely kiragadhatja e nemzetet halálos vergődéséből az, Szenvedek tehát és hiszek, Szeretek és remélek, Minden terhet könnyen viszek, Jézus velem! Nem félek. Őrá bízom éltemet, Mig a sir el nem temet; Én Jézusom adj hű szivet, Hogy legyek mindvégig hived! Ámen. * hogy felettünk kegyelmes, irgalmas Isten van, aki egyszülött Fiában szánalommal és segíteni akarással van eltelve népünk iránt. Ezt az igazságot kell odavinni népünknek. Ezt kell hivő, alázatos szívvel elfogadnunk. Igazságot Magyarországnak! Az a nép, mely körülvette Jézust, részben csodaváró sokaság volt, de könyörült rajta az Úr. A magyar is jórészben csodaváró nép. Pató Pálként összetett kézzel csodát vár, míg ősei dicső örökét eltékozolja. Magyar népünk a reformáció óta, amikor Isten igéje mentette ki Mohács temetőjéből, megfeledkezett Isten igéjéről. Hol vannak a bibliás emberek, családok? Igazságot Magyarországnak! Vigyük oaa népünkhöz vallási tevő ajakkal és élettel az Isten igéjét. Legyen ez népünknek mindennapos lelki tápláléka, hogy némuljon el minden ajkon a káromló szó, teled- jük el azt is, hogy káromkodó nemzet voltunk s minden ajkon csendüljön meg az Istent dicsőítő ima. Bár elvesztettük hegyeinket, bennük sok kincsünket, az ország szíve, legtermékenyebb része mégis a miénk. Mi mégis, aratás idejében is, amikor Isten újból megújította a csodát, hogy a keveset, mit elvetettünk, megsokasította: kétségbeesve Igazságot Magyarországnak! Márk 8. 1-9.
