Harangszó, 1931

1931-02-08 / 6. szám

46 HARANG SZÓ 1931 február 8. Kinek mi jutott. Áz Élet terísznyájából A jó Isten mikor osztott, Sokaknak mennyi sok jutott! Én messze álltam, mindenből Részemre semmi sem maradt, Panasz nem hagyd ajkamat. Ők folyton sírnak, jajgatnak. Kapzsi vágytól nem gazdagok. Hiába, ők nem boldogok. Azért nem vagyok szegény, Hogyha nem is Jutott nekem, Én rám tekintett az Isten! Páter Jenő. HARANGSZÓ. Hatvanad vasárnap. II. Korinthus 11.19—12.9. A dicsekedő ember igen ellenszenves, mert akarva, vagy akaratlanul, de mindig a másik ember lebecsmérlésének tűnik fel a dicsekedés. Pál apostol is dicsekedik itten, még pedig ép olyan dolgokkal, amikkel ma is sokan szeretnek dicsekedni, a származá­sával, a szenvedéseivel s a tudományával. De amikor a származásáról beszél az hála a szülei, családja s nemzete iránt, mikora szenvedéseit emlegeti, az nem panaszkodás, hanem az apostoli méltóságát igazoló isteni kitüntetés felsorolása; s amikor a tudomá­nyára kerül a sor, akkor sem arról beszél, hogy ő mit tud, hanem arről, hogy az Isten mit jelentett ki neki. Dicsekedése nem mások lebecsmérelése s önmaga felmagasz- talása, hanem Isten kegyelmének s az ősök emlékezetének magasztalása Én is így di­csekszem, magammal pedig nem dicsekszem ? Söderblom upsalai érsek levele Rad- vánszky báróhoz. Söderblom dr. upsalai érseket, az evangélikus világ egyik ki­magasló lelki vezérét, az idén a Nobel- békedíjjal tüntették ki. A főpásztort a világ minden részéből üdvözölték a pro­testáns előkelőségek. Üdvözlőiratot intézett hozzá Radván- nzky Albert báró, a magyar evangélikus egyház egyetemes felügyelője is, amely­re most Söderblom érsek igen meleg­hangú levélben válaszolt. A többek kö­zött ezeket irta: „Mélyen átérzett kö­szönetét mondok jóságáért, amellyel egyházunk vezetősége és az egész ma­gyar evangéükusság rokonszenvét és iidvkivánatait tolmácsolni szives volt és a nagy megtiszteltetésért, amelyet az számomra jelent, nemkülönben a he­roikus történetért és hatalmas feladato­kért is, amelyeknek az evangélikus egy­ház a magyar nemzet kebelében letéte­ményese.“ Az érsek a továbbiakban azt 3 reményét fejezi ki, hogy „igen tisztelt testvére, Raffay püspök meghívásának eleget téve“, Magyarországot a közeljö­vőben meglátogatja, majd igy végzi: „Az Isten áldja és erősítse a mi kedves és tisztelt magyar testvéregyházunkat és az ön büszke és gazdag jövendőre hivatott nemzetét,“ Új segédlelkész. Cinkotán Kosa Pál letf segédlelkész. Lelkészavajtás Győrött. Február 1-én avatta fel D. Kapi Béla püspök a győri ág. hitv. evang. templomban Bárány László és Kiss Gyula lelkész jelölteket. Az előbbit Kőszegre, az utóbbit Beledre rendelte a püspök úr. A C. E. jubileuma Győrött. Febr. 2-rán Győrött is megtartotta a keresz­tyén Szövetség a C. E. munka 50 éves jubileumát. Ünnepi beszédet Sallay Ist­ván a Bethánia főtitkára, irásmagygráza- tot Parragh Árpád ref. s. lelkész tártott. Szavalatok és énekek egészítették ki a műsort. A Luther Otthon kisbizottsága á na­pokban tartotta ez évi első ülését, ame­lyen dr. M á g ó c s y-D ietz Sándor, ki hosszú éveken át vezette e bizottság ügyeit, átadta helyét Sándy Gyulá- n a k, akit e tisztség (ü. v. aíelnök) vi­selésére felkért az egyetemes felügyelő úr. Mágócsy-Dietz Sándor dr. a Luther Otthon megalakulása óta lelkesen fára­dozott ezen intézményünknek felvirá­goztatásán s kivált mióta ő irányította az otthon életét, látszott meg annak szel­lemén az az egészséges, testvéri, evan­géliumi lélek, amely legfőbb értéke evang. főiskolai és egyetemi hallgatóink e budapesti otthonának. Meleg lelkű ősz pedagógusunkat hajlott kora csak a vezetés munkájától kényszerítette el, tapasztalataival, tanácsaival, bölcsessé­gével azonban továbbra is ott szolgál a kisbizottságban, mint annak örökös tag­ja. Az ü- v. alelnöki tisztség átadása al­kalmából a kisbizottság együtt vacsorá­zott az otthon tagjaival. Az ifjúság előtt tolmácsolta Kuthy Dezső egyetemes fő­titkár megkapó beszédében az egyetemes felügyelő úr köszönetét a távozó ü. v. alelnöknek s egyben köszöntötte az utó­dot. Ugyanezen alkalommal foglalta el helyét a kisbizottságban dr. Gombócz Zoltán, akiben a LutherOtthon legfőbb irányítói sorába nemcsak európahirű tu­dóst és pedagógust, hanem elsőrangú gyakorlati embert is sikerült megnyerni. Gombócz Zoltán ugyanis az Eötvös Kollégiumnak igazgatója lévén, a legelső tekintély főiskolai internátus vezetésében, hiszen épen azt az intézményt irányítja, amelyik az ország számára a legkiválóbb nevelőket, tanárokat adja. Gombocz Zol­tánnak otthonunkba való szorosabb be­kapcsolódása kétségkívül ismét csak emeli e jónevű intézményünk értékét. Viszont Sándy Gyulában az élre olyan férfiú került, aki eddigi hűséges szolgá­lataival is bizonyságot tett arról, hogy hivatott képviselője annak az evangé­liumi szellemnek, amely annyi önzetlen munkást nevelt már hazának, egyháznak egyaránt. A Luther Otthonban zavarta­lanul folyik az a családias, munkás élet, amely jellemzi ezt az intézetünket. Az ifjak jól sikerült félév után már újra együtt vannak s a farsang derült napjait budapesti evang. családoknál töltik, hogy még szórakozásaikban is a legjobb, legmegfelelőbb környezetben legyenek. Kedvesnek Ígérkezik az a teljesen zárt­körű est, amelyet a farsang folyamán a lutherotthonisták rendezni fognak azok­nak a családoknak a tiszteletére, ame­lyeknek vendégszeretetét gyakran él­vezik. Irtunk már arról, hogy a Luther Ott­hon kicsiny s korántsem tud annyi ifjút befogadni, mint amennyien kívánkoznak oda. Másik fogyatékossága ez intéze­tünknek, hogy nem lévén semmi alapja, nem tud kedvezményt adni a szegény fiuknak. Ezeken a bajokon óhajt segíteni az az akció, amelyet két éve indított a püspök urak támogatásával az otthon vezetősége, amikor arra kérte az egy­házakat, hogy évi minimális segéllyel te­gyék lehetővé a Luther Otthon fejlesz-^ tését, illetőleg az oda folyamodók ked­vezményes ellátását. Sajnos, ez az ak­ció a mai nehéz viszonyok mellett nem hozhatta meg a kívánt eredményt. Mind­amellett sokan teszik meg e téren is azt, amit evang. lelkűk indítására megtehet­nek. Ha lassan is, de egyre folynak az adományok, amelyek két év alatt több mint 2000 pengőnyi „fejlesztési alapot“ hoztak létre. Legutóbb erre a fejlesztési és segélyezési alapra adtak: pestszent­lőrinci egyház 5 P, a szarvasi főgimn. diákjai 300 P, iharosberényi egyh. 10 P. tiszaföldvári egyh. 20 P, ózdi egyh. 10 P. ráckozári egyh. 20 P, bikali egyh. 10 P, Tolna-Baranya-Somogyi egyh. megye 50 P, győri egyh. 100 P, a szent­gotthárdi ev. nőegylet 20 P. Ezeket a ne­mes adományokat ezúton is hálás szív­vel köszöni a Luther Otthon igazgató­sága s szeretettel kér mindenkit, hogy aki bármilyen csekély adománnyal is hozzá óhajt járulni ennek az alapnak a növeléséhez, küldje el adományát az otthon igazgatóságának, (Budapest, VIII. Ollői-ut 24. — Postatakarékf számla 33920.) A Celldömörki Nőegylet huszonkilenc szegénysorsú iskolás gyermeket ruházott fel. Új cipőt kapott 10 gyermek. Kész új ruhát kapott 10 fiúgyermek. Ruhára való anyagot kapott 8 leány. Ezenkívül mind a 29 gyermek egy-egy pár haris­nyát —• a leányok még egy-egy pár meleg téli keztyüt is kaptak, számszerint 13-an. A karácsonyfaünnepélyen 50 gyermek kapott süteményes csomagot. A szegénysorsú tanulókon kívül termé­szetbeni és pénzbeli segítségben része­sült 23 hitsorsosunk. Ezek között szét­osztásra került: 10 öltözetre való bar- chend, 3 és fél q fa és szén, 3 élelmiszer utalvány (1—1 utalvány 10 kg. liszt, 1 kg. zsir, 1 kg. cukor, fél kg. rizs, fél kg. bab stb. szólt), 50 kg. főzőliszt, 1 és fél q burgonya, 3 kg. bab és használt, de jókarban levő ruhanemű, fehérnemű és cipők. — Készpénzben kiosztott az Egyesület a szegényeinek 74 pengőt. Ezenkívül a Szegényháznak 13 pengőt, a kórházi szegényeknek 14 pengőt, a Vasmegyei Árvaháznak 8 pengőt, a szombathelyi vakok intézetének 8 pen­gőt, a helybeli izr. Nőegyletnek 8 pen­gőt, az Egyházmegye belmissziójának 10 pengőt, a „Harangszó“ terjesztésére 5 pengőt küldött. A kiosztott ajándékok egyösszegben kifejezve 450 pengő érté­ket képviselnek. Ev. ifjúsági egyesület pedig még jóval karácsony előtt osztott ki 43 pengő értékben cipőket (6 pár ci­pőt.) A bőnyi egyházközségben az elmúlt évben született 5 fiú, 7 leány, összesen 12 gyermek. Konfirmáltatott 3 fiú, 4 leány, összesen 7 gyermek. Házasságra lépett 3 tiszta, 3 vegyespár, összesen 6 pár. A vegyesházasságkötésnél a szüle­tendő gyermekek vallására nézve ,két

Next

/
Thumbnails
Contents