Harangszó, 1931
1931-12-27 / 52. szám
1Ő31 december 'll. Fűt Í32t.és <i'. hn ts 1 urnák Géza PÁPA HARANGSZö MÁTIS SÁNDOR érc- és fakoporsó raktára BELED, Fő-uica. Állandóan dús választék érc- és fakoporsókban, szemfedökben és sirkoszo- rúkban, valamint az összes temetkezési cikkekben Az egészségtan köréből. Irta:: Dr. Kovacsics Sándor, A megfagyás legtöbbnyire iszákos embereknél szokott előfordulni, kik hideg időben útrakelnek, de hamar elfáradnak, leülnek, elalusznak és többé nincs erejük felkelni. Eljárásunk: ilyenkor az, hogy testét durva ruhával addig dörzsöljük, míg felmelegszik s ha már nyelni tud, akkor meleg teát, kávét adunk neki. Azonban fokozatosan visszük meleg helyre s jól betakarjuk. A fagyási sebeket orvossal gyógyíttatjuk. A sérüléseket két csoportba osztjuk. 1. csoport a vérzés nélküli sérülések: Ilyenek a csonttörések, ficamok. A csonttöréseket arról lehet felismerni, hogy a csont rendes, külső alakja megváltozik. Rendellenes helyen mozgatható s mozgatáskor ezen a heiyen recsegést érzünk, a mozgatás pedig a betegre fájdalmas. A tört csoritot nyugalomba kell helyezni, vagy az ép csonthoz (a másik egészséges lábhoz), avagy a mellkashoz (karoknál) rögzítjük, vagy puha kendővel valami szilárd tárgyhoz, deszkadarabhoz, bothoz erősítjük és a beteget azonnal orvoshoz, vagy kórházba visszük. A ficamodásnál megszűnik a csontok rendes mozgathatósága. A ficam helyén daganat van, mely fájdalmas. Nyugalomba helyezzük a kificamodott testrészt, hideg borogatást rakuuK reá és megvárjuk, míg az oivus megérkezik. Hozzá nem értő ne próbálgassa helyre tenni, mert csak bajt csinál. tompa ütodésnel, zúzodásnál az eljárás nyugalom, hideg borogatás. Vérzéseknél megsérül a bőr, megszakad a véredény. Arra kell vigyáznunk, hogy a vérző sebhez semmiféle piszok ne érhessen. Ha látható szenny, föld érte, felforralt, lehűtött vízzel szabad csak kimosni és ha nincs kéznél patikából vett, felbontatlan, csirától ment vatta vagy sebruha.(a mentőszekrények el vannak vele látva), akkor átvasalt ruhával födjük be. Az ütőerek sérülésénél a vér fecskendezik, élenkpiros. Ilyenkor a vérző sebnek a szívhez közelebb eső részét rugalmas szalaggal, vagy ha ez nincs,, tiszta kendővel szorosan átkötjük. Ha két óra múlva sem érkezik meg az orvos, akkor a kötést kevéssé meglazítjuk, hogy a leszorított (testrészbe vér jusson, mert különben elhal. Vivő érből a vér kisebb erővel folyik és sötét színű. Mivel ez a szív felé folyik, a sebet a vérzés alatt kötjük át. Kisebb erekből, hajszálerekből eredő vérzésre nyomó kötést alkalmazunk. A vérző sebre csirától ment sebruhát, vattát, vagy frissen átvasalt ruhát teszünk és szorosan átkötjük tiszta kendővel, hogy a vér ne szivárogjon;'ha át is vérzik, a kötést nem szabad levenni, merta képződő véralvadék elzárja a sérült eret. Nyílt csontörésnél az eltört csontvég keresztül szúrja a bőrt. Vigyázzunk a fertőzésre; ha földdel piszkolódott be, forralt és lehűtött vízzel tisztítjuk le a törés helyet.,Csirától mént sebruhával bekötjük és azonnal orvoshoz, kórházba juttatjuk az ápoltat Győr város tiszti főorvosa. 10. Az orrvérzés fiataloknál gyakori ; karosszékbe ültetjük, fejét hátrahajtjuk, szájon át lélegeztetjük. Az orra, nyakszirtre hidegborogatást rakunk s az orrot összeszorítjuk, vagy vattával kitömjük. A képződő véralvadék csillapítani fogja a vérzést. Ha gyakori az orrvérzés, orvoshoz kell fordulni. Az égési sebeket forró folyadékok, gőzök, tüzes tárgy érintése okozhatják. Az égési hólyagot nem szabad felbökni. Az égett ujjat fölfelé tartjuk (hidegvíz csillapítja a fájdalmat) s olajos ruhával kötjük be. Ha nagy kiterjedésű az égés, orvoshoz fordulunk. Igen veszélyes a mésszel való inegégetés. Ilyenkor a sérült testrészről tompán eltávolítjuk a meszet és sok tiszta vízzel leöblítjük, utána olajjal bekenjük. Ha az oltott mész a szembe cseppen, akkor az alsó és felső szemhéjat széjjel húzzuk, tiszta vízzel bőven, közelről leöblítjük, utána olajat csöppentünk a szembe és azonnal orvoshoz visszük a beteget. A maiósavakat, lúgokat a bőrről vattával gyengéden letöröljük, bő vízzel lemossuk és olajjal bekötjük. Mérgezések. Gyakran előfordul, hogy kisgyermek véletlenül, felnőtt öngyilkossági szándékból marólúgot, marósavat iszik. A bőr, az ajkak, a száj nyálkahártyája, ahol a maró anyag érte, felmart, — vérzik; piros vagy fehéres, szürkés cafatok, lepedék láthatók rajta. A betegnek erős fájdalmai vannak, különösen nyeléskor. Hányadéka véres. Ilyenkor nem szabad hánytatót adni, ellenben sok olajat, tejet, zsírt, vajat, nyers tojást etetünk az illetővel, hogy a maróanyagot megkössük vele. sak gyújtó mérgezésnél (foszfor) és kőrisbogár mérgezésnél nem szabad zsíros, olajos folyadékot adni. Ha a mérgezés nem faró anyaggal történt, akkor az illetőnek hánytatót, hashajtót adunk. Sok konyhasós vizet itatunk vele és hánytatás végett a garat hátulsó falát ujjunkkal, vagy kanállal megérintjük. Ezek ptán legsürgősebb teendő, hogy az illetőt orvoshoz, kórházba juttassuk. Az egészséges újszülött és a csecsemő gondozása. A csecsemő-védelem nálunk, a jelen időben, nagy nemzeti feladat, mert csak így remélhetjük, hogy magyar fajunk megszaporodásával a magyar erő akkorára növekszik, hogy képes lesz újból eljutni a Kárpátok bérceire és az Adria partjára. Az újszülött magában jótehetlen lény. Csak úgy maradhat életben, ha szeretettel gondozzák s megfelelően táplálják, óvják minden, ártalmaktól; hidegtől, a túlságos melegtől, betegségektől. Ezt a hivatást legjobban az édesanya tudja betölteni, mert senki más a világon nem szereti úgy a csecsemőjét, mint az anya. Senki más a világon nem féltheti annyira, nem gondozhatja akkora lelkiismerettel, mint az édesanya. A csecsemőt csak az édesanyai szeretet tudja életben tartani, felnevelni. (Folytatjuk.)
