Harangszó, 1931
1931-11-29 / 48. szám
HARANGSZÓ 1931 november 29. ótiszt.éa Mélt.Dr.Antal Géza reí*.püspök urnád PÁPA MÁT1S SÁNDOR érc- és fakoporsó raktára BELDD, Fő-utca. Állandóan dús választék érc- és fakoporsókban, szemtedökben és sirkoszo- rúkban, valamint az összes temetkezési cikkekben Az egészségtan köréből. Irta : Dr. Kovacsics Sándor; Védekezés: A hatóság a fertőző beteg lakását piros cédulával jelöli meg, melyről mindenki olvashatja: „Itt fertőző beteg van, idegeneknek tilos a belepes". Ennek a tilalomnak megszegése egészségügyi kihágást képez, mely büntetéssel jár. A fertőző beteget el kell különíteni az egészségesektől. Ha csak egy szoba van s az elkülönítés nem lehetséges a lakásuan, akkor a kórházba kell vinni a beteget. A fertőző csírákat fertőtlenítéssel pusztítjuk el. A hatósági orvos előírása szerint kell fertőtleníteni mindazokat a váladékokat, tárgyakat, amelyek fertőző csirákat tartalmaznak és a betegséget terjeszthetik: köpetet, bélsárt, beteg ruháit, evőeszközeit, bútorokat, padlót, falakat. A fertőtlenítés történhetik vegyi anyagokkal, lysoformmal, 3 százalékos karbololdattal, sublimátoldattal, egy gramm subli- mát 1 liter vízben feloldva, forró lúggal, mészvízzel stb. Az értéktelen tárgyakat elégetjük, az alsóruhákat, fémtárgyakat forró vízben (100 C fokos) negyedóráig főzzük, bőrt, tollat, szőrméket több napon át kitesszük a forró napsugarak hatásának. Néhány gyakoribb fertőző betegség: torokgyík, roncsoló toroklob, mikor a mandulákon, a garat há- tulsó falán szürkés-fehér lapos lepedők látható. A beteg lázas, néha rekedt; fertőz a torokból, szájból, orr- iiregből kikerülő váladék, a kilehelt levegővel távozó nyálcsepp is. A vőrneny a legkomolyabb gyermekbetegség, mely sok áldozatot szed, vagy súlyos szövődmények (vesegyulladás, középfülgyulladás) maradhatnak vísz- sza utána. Magas lázzal jár s beteg testén összefolyó sok apró kiütés látható. Mikor már a beteg láztalan s a kiütések is elmúltak, súlyos vesegyulladás léphet fel, ha korán kell fel a beteg és hideg levegő érte. A beteget el kell különíteni az egészséges gyermektől. A beteg minden váladékát s minden tárgyat, ami vele érintkezett, az ápolószemélyzetet, a lakást is az orvos előírása szerint fertőtleníteni kell. A basifiagymáz (béltifusz) szintén gyakori betegség, különösen ott, ahol a tisztaságra kevés gondot fordítanak. Étvágytalansággal, hányással, bélhuruttal kezuouiK; a láz 2—-3 hétig emelkedik, azután fokonkint csökken s a beteg erősen lesoványodik. A béltiíuszos betegek közül minden tizedik meghal. Különösen a nyári és őszi évszakokban uralkodik. Védekezés: étkezés előtt kezet kell mosni, étel-italnemüt tartsunk letakarva, hogy a legyek hozzá ne férhessenek. Járvány esetén csak forralt s lehűtött vizet szabad inni, mindennemű nyers ételtől, gyümölcsevéstől tartózkodni kell. A beteg váladékai azonnal fertőtlenítendőkA tüdővészt a. gümőbacilus okozza, mely a köpettél, a kilehelt levegőben levő nyálcseppel jut a külvilágba, a levegőbe, innen az emberek tüdejébe, gyomrába. Fertőzés legtöbbször a gyermekkorban történik. A tüdőbeteg, tudatlan szülők maguk viszik át a betegséget saját gyermekeikre. Tüdőbeteg szülő ne szoptassa, ne csókolja csecsemőjét, gyermekét s még abGyör város tiszti főorvosa. 7. ban a szobában se tartózkodjék. Ne engedjük meg, hogy bárki a szoba földjére, padlójára köpjön. A kisgyermek a földön csúszik-másik s kezére tapad a fertőző csira, azután kezeit gyakran a szájába teszi és így lenyeli a gütnöbacillusokat. A nyirkos, töldes, kis ablakos szobában különösen elszaporodnak a gümőbacillu- sok. Az ilyen szobákban a lakók halványak, vérszegények s kisebb az ellenálló képességük. Ezek miatt könnyen származik fertőzés. Lakásunk tehát legyen tágas, világos, nagy ablakkal bíró, padlós; padlóját gyakran mossuk fel forró iuggai s a bútorokat nedvesen tisztogassuk. A jo táplálék : tej, főzelék, mérsékelt húsevés erősíti a szervezetet. A vérsavó, a fehérvérsejtek alkalmasak arra, hogy bizonyos számú fertőző csirákat elpusztítsanak. Ha a szervezet meggyengül, a gyönge táplálék, kimerítő munka, dorbézolás, részegeskedés, kicsapongás miatt, vagy ha a fertőzés gyakori, erős, akkor a fertőző csirák a szervezetben elszaporodnak és a testben elváltozásokat, betegségeket okoznak. Állandóan a szabadban élő népeknél ismeretlen a gümős betegség, azért akiket güinős fertőzés fenyeget, éljenek állandóan a szabadban, háljanak a szaoadban. Táplálkozzanak bőségesen, pihenjenek a friss levegőn, ez a legjobb védő és gyógyító szer. A nemibetegségeh.: Az ifjúságot súlyos csapás fenyegeti a nemibetegségekben. Ezek egy része helyi elváltozást okoz, gennyedéses gyulladást, a másik megtámadja az egész szervezetet és kihatással van az ifjú egész életére; ez a vérbaj. A kicsapongó életet élő ifjú esik bele a nemibetegség fertőjébe. Átmulatott éjszakák után, részeg állapotban követik el a nemi kicsapongásokat, melyeket kijózanodva ezerszer megbánnak, de egész életükön át tartó szánom-bánommal fizetnek érte. A fegyelmezett élet, az önmérséklés, a test edzése, az ifjúság tüzének sportokban való érvényesítése boldog férfikort teremt, melynek gyümölcse az élet legszebb jutalma: az egészséges család. Ifjú nemzedék! Akinek vállain nagy nemzeti feladat megoldása nyugszik, Nagymagyarország megteremtése, tartsátok szemetek előtt minden lépésiekben, mit vár tőletek a Haza! Ipari megbetegedések, mérgezések. Az ipari megbetegedéseket részben az egészségtelen műhelyek, részben a feldolgozásra kerülő anyagok károsító hatása okozzák. A munkás egészségét az ipari törvények és rendeletek védik. A munkaadó, a gyáros köteles mindazokat a berendezéseket létesíteni, melyek szükségesek arra, hogy a munkást a baleset ellen megvédjék és az egészségét károsító befolyásokat távoltartsák. Az ipari munkások pedig kötelesek ezekhez az intézkedésekhez alkalmazkodni. Az ipartörvény értelmében a képesítéshez kötött iparra fiatalkorú ta- nonc csak akkor vehető fel, ha hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolja testi fejlettségét és a választott iparra való alkalmasságát. (Folytatjuk.)
