Harangszó, 1931
1931-10-25 / 43. szám
340 HARANOS2Ó 1931 október 25. ellenségei, akik kritizáló szemmel olvassák, hanem azok, akik sehogyan sem olvassák. Vedd a kezedbe s olvasd a Bibliát. Ne légy ellensége. A Mindenki Könyve hadd legyen a tiéd is. * * A londoni hatalmas Bibliaház egyik termében a nagy angol Bibliafordító Tindale Vilmos képe mellett van egy másik hatalmas kép, amely Luther Mártont ábrázolja bibliatanulmányozás közben. Luther Márton alakját szoborba önteni, megfesteni, de még elképzelni se lehet Biblia nélkül. Tanácsosa, vezére, drágakincse, mindene volt néki a Biblia. Minden, amit tett, összefoglalható egy mondatban: szerette a Bibliát. Ki szeresse a Bibliát, ha nem a bibliás Luther bibliás népe ? ! * * (A mai számunkban látható négy kép tömbjét a Biblia-Társulat közvetlenül Londonból küldte el kérésünkre a .Harangszónak“). II. Józsefről, a türelmi rendelet kiadójáról. A magyar nemzet tragikus, szomorú sorsa, hogy az utolsó négyszáz év alatt vallási meggyőződésének és nemzeti mivoltának védelmében a saját királyai ellen kellett küzdenie. Ebben a négyszáz évben három királyunk tűnik ki a protestánsok iránti jóindulata által. Ezek: Miksa a 16. században és kétszáz évvel később 11. József és II. Lipót. — Miksa kijelentette, hogy az ágostai hitvallásban foglalt isteni tudományt ismeri el igaz keresztyén vallásnak s az ő idején a magyarok — elmondhatjuk —- teljességükben a reformáció hívei voltak. De Miksa utóda, Rudolf alatt megkezdődött a legkegyetlenebb vallási üldözés. Igaz, hogy az üldözés értelmi szerzői a jezsuiták voltak, de a felelősség érte mégis csak az uralkodókat is terheli, mert ők tanácsadóikat szabadon választhatták. Az üldözőknek az volt a jelszava, hogy a protestánsokat meg kell fosztani templomaiktól és lelkészeiktől, a pásztor nélkül maradt nyáj majd elszéled és könnyű lesz más akolba terelni. Hogy az üldözés mily nagymértékű volt, arra nézve elég annyit említenünk, hogy Rudolf királytól Mária Terézia koráig terjedő kétszáz év alatt, amíg a kegyetlen üldözés tartott, a protestánsoktól hazánkba nem kevesebb, mint 1838 templomot vettek el. Ennek az elvakult, embertelen vallási üldözésnek vetett véget 11. József, a dicső emlékű, fenkölt lelkű, felvilágosult gondolkodású fejedelem azáltal, hogy 150 évvel ezelőtt, 1781. október 25-én kiadta a Türelmi-rendeletét, mely az evangélikusoknak 250 évvel Melanchton Fülöp Apológiájának megjelenése után újabb Védőirata lett. Azáltal ugyanis, hogy ahol 100 protestáns család egy községben együtt lakott, imaházat, iskolát építhetett, lelkészt, tanítót tarthatott majdnem annyit adott nekik II. József, mintha a nyilvános vallásgyakorlat szabadságát adta volna meg, mert körülbelül 100 család egyesülése ma is szükséges ahhoz, hogy a hívek lelkészt, tanítót tarthassanak. Illő, hogy a Türelmi-rendelet megjelenésének 150-ik, jubiláris évében, mi magyar evangélikusok hálás szívvel emlékezzünk meg II. Józsefről, e nemes lelkű, kiváló férfiúról. Józsefet és öccsét Lipótot atyjok Lotharingiai Ferenc, Mária Terézia királynő férje és német császár, a felvilágosodás szellemében nevelte, amely szellem akkor egész Európa művelt népeit áthatotta s amelynek maga a császár is híve volt. Rousseau, Voltaire, Montesquieu voltak a legkedveltebb és legolvasottabb írók a császári, királyi családban is. Montesquieunek Esprit des lois, a törvények szelleme című művéből tanulták meg a királyfiak, hogy „a nép jóléte, a közjó a legfőbb törvény“. II. József mint ifjú legfigyel- metesebben annak a tanárának az előadásait hallgatta, aki Hugo Grotius és Hobbes természetjogát magyarázta. Hobbestől tanulta meg, hogy a közjó mellett egy más főtörvény is van s ez az uralkodó akarata. Ekkép lett ő a felvilágosodás s egyszersmind az önkényuralom híve és a felvilágosult abszolutizmus legkiválóbb képviselője. A nép javát, jólétét akarta minden erejének megfeszítésével kivívni, de nem alkotmányos úton, hanem a rendi alkotmány felborításával, önkényesen, a maga akarata és módja szerint. Ismertessük őt röviden, mégpedig szokatlan formában, három gúnynevének megemlítésével és magyarázatával. Bátran, kegyeletsértés nélkül említhetjük e gúnyneveket, mert ezek alapjában véve a legnagyobb dicséretek reánézve. Az egyik gúnyszó szerint II. Józsefet jakobinusnak nevezték. Jakobinusnak pedig azért, mert amint a francia forradalom jakobinusai a rendi alkotmány, a főpapi és nemesi jogok eltörlésével akarta a szabadság, egyenlőség és testvériség elveit fl megvalósítani: akkép II. József, a g császári és királyi-forradalmár is, a B főpapi és nemesi kiváltságokkal P semmit nem törődve, igyekezétt. a köznép, a jobbágyság helyzetét.meg- javítani. ; A második gúnyneve szerint hazánkban őt kalapos királynak mondták. Ezt a nevét onnét kapta, hogy nem koronáztatta meg magát m'aL gyár királynak, nem esküdött meg az ország törvényeire és ors?ág- gyűlést nem hívott össze. Mindez azonban nem vet árnyat reá, mindez az ő rendkívüli lelkületének volt a kifolyása. Ő ugyanis ekkép okoskodott. Az én őseim, megkoronáztatták m'agokat és a koronázáskor a szokáshoz híven megesküdtek az országos törvények megtartására, de nem tartották meg azokat; én sem akarom megtartani azokat á törvényeket, de nem is eskűszöpi meg azok megtartására s ekkép nem is koronáztatom meg magamat. — Az országgyűlésről pedig ekkép vélekedett : Mikép várhatnék én az olyan országgyűléstől valami jót, amelyre a vármegyék küldik el követeikét, amikor a vármegyék a legigazságö- §jj sabb üggyel, a Türelmi rendeletben is követelt vallási türelemmel szemben S is ellenséges állást foglalnak el. — ■ A magyarok haragudtak reá germa- ■ nizálása miatt. De ez is nagyrészt I a magyarok hibája volt. József fel- ■ szólította a magyarokat, hogy a holt jl latin helyett haszn41ják hivatalös I nyelvül az élő magyar nyelvet. Erre II a vak magyarok azt felelték: a ma- 11 gyár nyelv nem eléggé fejlett a latin helyettesítésére. Ekkor fordult azután József a már éléggé kiművelt némét nyelvhez. A harmadik gúnynévé őt lutheránusnak mondja., Bécsben Luther hívei egy üresen maradt kolostor épületét szerezték meg és azt imaházzá alakítottak át. Egyszér ennek ajtaján gúnyiratot találtak, melyben a császár-királyt többek közt lutheránusnak is nevezték. Ez a, gúnynév is csak dicséretére vált. Ő Mátyás magyar királyt és Nagy Frigyes porosz királyt választotta példaképéül. Az első példa az igazságosságra, a második példa pedig a val- i lási türelemre buzdította. A lutherá- : nus nevet azáltal szerezte, hogy \ Rendeletéiben biztosította a magyar j és az ausztriai protestánsok, tehát í a lutheránusok és reformátusok val- j lásgyakorlatát. Ámbár a türelem szó | ____________________________ 1
