Harangszó, 1931
1931-08-30 / 35. szám
1931 augusztus 30 HARANOSZÓ 285 ajándékozhat meg bennünket új élettel. Csak ö tehet bennünket jellemekké a szó legteljesebb értelmében és Krisztus ezt a csudálatos élettámasztó munkáját csak annak az embernek életében cse- lekszi meg, aki maga fölött kétségbeesik és csupán a Krisztusban bizakodik. A konferencia másik gondolatmenete az ifjúság életében lobogó tüzekröl szólt. De nemcsak a tüzekröl szóló beszédekből állott a konferencia, hanem az a három cenlédi nap valóban Istennek a kohója volt, amiben sok-sok ifjú élet semmisült meg és támadt új életre. Mind- annviunknak a szívét megragadta az egv'sénnek az. a kézzelfogható megtapasztalása. amely annvi száz ifjút és leánvt tudott a legszorosabb közösségbe fűzni: a Krisztusra szomjuhozás egységébe. Kelly uron kívül Street kisasszony az angol mozgalom, egy kedves észt vendégünk az észt testvérnén C. E. mozgalma nevében tett bizonyságot erről az egységről, amit levélbeli üdvözletek utján még sok ország mozgalma is szintén megcselekedett. Bizonyosak vagyunk afelől. hogy nemcsak a ceglédi evangélikus és refor- í mátus egyházak életében jelent majd hatalmas erjesztő kovászt ez a pár nap, 9 hanem azok az evangéliumtól ragyogó I szemű ifjak az egész országban széjiel- ■ viszik a konferencia üzenetét: Teljes életünket mindenestől a Krisztusnak és az Egyháznak. Az evangéliumnak a kürtje biztos zengéssel szólott a konferencián, úgy, hogy senki sem vonhatta ki hatása alól magát és azért imádkozik ez az ifjú sereg, hogy a magvar evangélikus és református gyülekezetekben mindenütt ilyen hatalommal és erővel szólaltassa meg Isten az ö Igéjét, i Egv evangélikus fiatalember bizonvságtevésével szeretném beszámolómat befejezni, amely talán leghívebben szólaltatja meg azt a visszhangot, amelyet a konferencia a szívekben keltett: „A végsőkig kétségbe estem, amikor a Szentlélek kénvszeri+ett engem életem bűnösségének és hitványságának meglátására. Most nem szavak voltak ezek. hanem félelmetes valóságai életemnek és hálát adok Istennek), hogy a Krisztus megragadott és megszabadított engem ebből a szörnyű állapotból és új élettel ajándékozott meg. Imádkozzatok értem, — mondotta — hogy megállhassak a kisértések ellenében“. Azok az evangélikus és református ifjak és leányok, akiket Isten elvezetett erre a konferenciára, csakugyan imádkoznak ezért a társukért és egymásért, de ennél többet is tesznek, imádkoznak azért, hogy Isten újítsa meg egyházaikat az ifjúságon keresztül és hozza el a magyar néphez is az ö országát. gálata alkalmából való szeretetteljes ünneplése. Az ünnepségnek kedves és megható jelleget kölcsönzött már maga az a tény is, hogy az ünnepelt főesperes 40 évvel ezelőtt, mint ifjú káplán az al- berti egyházból indult el lelkészi, majd főesperesi működésének változatos és sikerekben gazdag pályájára. 40 évvel ezelőtt a budapesti deáktéri templomban avatta lelkésszé néhai Sárkány Sámuel hányakerületi püspök. Felavatása után 3. hónapig kápíánkodott Albertiben, utána a torontálmegyei Erzsébetlakon három és fél évig már mint megválasztott rendes lelkész működött. Onnan a pozsonymegyei modor-királyfai gyülekezet hivta el egyhangúlag lelkészének, majd rövid 11 havi ottmüködés után ismét Torontálmegyébe került vissza, az ötezer lelket számláló nagylajosfalvi népes egyház választván meg öt — ugyancsak egyhangúlag — lelkészének. Sze- retetreméltóságával csakhamar annyira A ceglédi ref. templom. megnyerte a hívek és kartársak bizalmát, hogy 1903-ban alesperessé, majd 1910-ben főesperessé választották, mely ufóbbi állását egészen a megszálló szer- bek által történt kiüldözéséig, 1922-ig viselte. Amikor magyarságáért a szer- bek kiűzték állásából, átjött a csonkahazába, ahol mint bényei lelkész a múlt évben a petmegyei ev. középegyházmegye főesperesi tisztségébe került. Egyházának és hazájának itt is tetterős, tántoríthatatlan munkása, aki 63 évvel a vállán, még mindig az élete delén álló, viruló egészségnek örvendő férfi benyomását kelti. Az impozáns ünnepi gyűlésnek mindjárt az elején a következők üdvözölték személyesen a közszeretetnek örvendő, meleg szívű jubilánst: dr. Lehotzky Antal egyházmegyei felügyelő az egyházmegye, Honéczy Pál egyházmegyei lelkészi főjegyző az egyházmegye lelkészi kara, gróf Szapáry Lajos orsz. gyűl. képviselő a választókerület és a politikai hatóságok, Mikler Gusztáv, maglódi felügyelő a felügyelői kar, Bartal Béla ta- nítóeg- esületi elnök a tantestület, Prik- ker, alberti-i főjegyző Alberti község, Petrusz Pál tanító Bénye község, Bánszky György lelkész az alberti-i ev. egyház nevében,a Fébé diakonissza anyaház és az alberti-i nő- és leányegylet. Az üdvözlő levelek és táviratok küldőinek sorából pedig kiemeljük a következőket: br. Radvánszky Albert dr., egyetemes felügyelő, D. Raffay Sándor bányakerületi ev. püspök, Kovács Sándor ervetemi tanár, „Luther-Társaság“-i főtitkár, Pesthy Pál dr., nyug. miniszter, kerületi felügvelő, Kopa Károly járási főszolgabíró, Blatniczkv Pál és Bakay Péter föesperesek, Kuthy Dezső egyetemes főtitkár, Helle Ferenc dr., vecsési missziói lelkész stb. A közgvölés tárgysorozatának az ünneplésen kívül a következő főbb pontjai voltak: Kiemeljük mindenekelőtt is dr Lehotzky Antal felügyelő úr megnyitó beszédének a gerincét, amely szerint az igazi keresztyéni szeretet, a békés összetartás a Ipaelső és legfőhb feltétele annak a szebb és boldogabb magvar jövőnek, amelynek az eljöttét mindnyájan olvan régó+a és olvan enekedve várjuk. Az esperesi évi jelentésből ki kell emelnünk azt a szomorú megállapítást, hogy a lelkészek a legnagyobb anyagi gondokkal küzdenek s még a törvényben biztosított állami támogatásban sem részesülnek. amiért is követeljük a lelkészi kornótléknak telies egészében való kiutalását és kifizetését, amit annakide- 'én a megszűnt anyakönyvi jövedelmek károótlásául Ígért meg az állam. Ugyancsak kívánjuk a kántor-tanítók csekély fizetésének az állami tanítókéval egy színvonalra való emelését, hogy megszűnjön az a fonák helyzet, hogy a kántori teendőkkel több munkát végző felekezeti tanító, kántor kevesebb fizetésben részesül, mint a csak tanítással foglalkozó állami tanító. A közgyűlés elrendelte az alesperesi és másodfelügyelöi állás betöltését. Az egyháztagokat fegyelmező szabályrendelettervezetet, mint amilyennek létesítése alkotmányos fórum: a zsinat elé tartozik, a közgyűlés elvetette. Ugyancsak elvetette — ugyanezen oknál fogva — az egyetemes leíkészválasztási szabályrendelettervezetet is. A közgyűlést megelőző gyámintézeti istentiszteleten Wolf Lajos, ceglédi lelkész hirdette az igét. Kutas Kálmán, az új szombathelyi lelkész beiktatása. „Ez a nap az, amelyet az Úr rendelt, örvendezzünk és vigadjunk ezen! Óh, Uram, segíts most, óh, Uram, adj most jó előmenetelt! Áldott, aki jő az Urnák nevében!“ A 118. zsoltár ezen szavai váltak életté augusztus 16.-án a szombathelyi gyülekezetben. Kutas Kálmánnak a lelkészi álásba való beiktatása örömnapot jelntett a gyülekezet számára. Örvendeztünk és vigadtunk ezen. Örvendeztünk, mert úgy éreztük, az a meggyőződésünk, hogy az Ür rendelte őt A pestmegyeí evang. közép egyházmegye közgyűlése. A pestmegyei ev. középegyházmegye augusztus hó Í2.-ikén tartotta évi rendes közgyűlését Albertiben. A gyűlésnek ünnepi jelleget kölcsönzött az egyházmegye érdemekben gazdag főesperesének, Doleschall Lajosnak 40 éves lelkészi szol-
