Harangszó, 1931
1931-07-05 / 27. szám
0 1931. jtíuius 28. HARANGSZÓ 221 vissza otthonukba. Adja Isten, hogy az áldott magvetés teremjen bőséges gyümölcsöket a Krisztushoz való odaadó hűséges ragaszkodásban. Imádság — érted. Föld csengő aranyát nem kívánom néked Osztályrészedül. Csak, hogy Isten keze rádvigyázón téged Öleljen körül. Azt se, hogy a neved felvésve maradjon Omló köveken. Csak, hogy minden munkád a jóra szolgáljon Egész életeden. Sem azt, hogy a világ tetteid megírja Sárgult leveleit. Csak lelked bélyege hadd maradjon rajta Élő lelkeken. Imádkozom: ha majd napjaid múltával Vár a jutalom, Szólaljon meg Urad kegyelmes szavával: „Szolgám — jól vagyon I“ Angolból: Szabó József. OLVASSUK A BIBLIÁT. Vágy az Isten után. Július hó 6. Szorongattatásban való vágyakozás. 143. zsoltár. Az Isten igéje sok helyen biztat és bátorít azzal a szóval: ne féljetek! E világban sokszor jutunk olyan helyzetbe, amikor elszorul a mi szívünk és félelem fog el bennünket. Sokszor telve vagyunk keserűséggel és szinte úgy látjuk, hogy csupa ellenséggel vagyunk körülvéve. Ezen helyzet a sátán tőre, hogy kishitüekké és kétség- beíesettekké tegyen és az Úrtól elragadjon. Lelkünket biztatja tehát e zsoltár, hogy mi is ilyen nehéz helyzetben ne lankadjunk és rie némuljunk el, mert az a mi istenünk akarata, hogy ne féljünk és ne csüggedjünk. Feléje vágyódik a mi lelkünk, mert ő a segítség. Megsegíti a feléje vágyakozót minden bajában és megszégyeníti minden ellenségét. Július hó 7. Vágy az Isten után a gyötrelmek között. 22. zsoltár. Ez a mi drága Megváltónknak a zsoltára. Amidőn a Tiszta a keresztfa kínjait viselte, amidőn a Szent, akitől a bűn olyan messze volt, mint égtől a pokol, — Magára vette bűneink minden utálatát, amidőn a Fiú és az Atya közé a bűn felhője borult, akkor e kimondhatatlan fájdalomban kiált a Fiú az Atya után, akkor sir fel lelke a világ gonoszságának terhe alatt az egy Jó, az egy Szeretet: az Atya után. Ha fájdalmakat viselsz, ha bánat árasztotta 'el szívedet: gondolj Megváltódra! Az Úr, a Te Istened a Te szívedben is látja a vágyat, amellyel Ö(t keresed és segítségét óhajtod. 6 bekötözi sebedet és letörli könnyedet. Július hó 8. Bűnbánó vágyakozás. 38. zsoltár. Ha szorongattatásunkban, ha szenvedéseink között vágyódunk Isten után, a segítség kutforrása után, akkor méginkább tesszük ezt akkor, midőn bűneink tudatára jutunk. Akkor égeti csak igazán szívünket a vágy: én elmegyek az én Atyámhoz. Akkor vágyódunk csak az ő lába elé borulni és vajllani .. . Tudsz-e már valamit ezen fájdalomteljes és mégis édes vágyról? Mondom Neked, hogy akkor már tudsz valamit a boldogság útjáról is. Mert ennek a vágynak, amely a bűn mélységéből sír és kiált feléje nemcsak megfelel a mi Atyánk, hanem ennek örül, ezt várja, hogy keblére ölelhessen. lulius hó 9. Igaz vágyakozás. 119. zsoltár. Aki egyszer a bűnbánat által rálépett az élet útjára, az mind jobban fog az Úr után vágyakozni. A megtapasztalt irgalmnzó szeretet, a csodálatos megszabadítás azt a vágyat ébreszti benne, hogy most már mindig az Úrral lehessen. Hiszen érzi, hogy Önmagától megint n régi hajókba és a fonák életbe esik • :ssza, érzi, hogy események és embereik elnyomnák ismét, ha az Úr nincsen folytonosan vele. Innen a folytonos, szívből '»aló és igaz vágyakozás az Isten után. Ezen vágyakozás abban találja teljes kielégülését, ha Istennel teljesen együtt élünk a mi megváltó Urunkban, a Jézus Krisztusban. Július hó 10. Rizalomteljes vágyakozás. 42 zsoltár. A keresztyén ember életében gyakran van úgy, hogy nélkülözi az Istent. Mintha Isten megfeledkezett volna róla, mintha Magát távol tartaná. Mivelhogy pedig másban nem bízunk és nem akarunk bízni, azért elhagyatottaknak érezzük magunkat ilyenkor. Sőt akik tudiák, hogy csak az Úrhoz ragaszkodunk, azok gúnyolnak is és csúfolnak. Ám a mi lelkünk megemlékezik ilyenkor, hogy hű az Isten, hogv szeretete nem változik és azért vágyunk Ö utána. Sőt ö maga is biztat erre és felemel a csüg- eedéshen. Könnyes szemekkel, keseredett lélekkel tekintünk eléje, de Benne való bizodalmunk könnyeinken mosolyként tör át és meleg öröm járja át lelkünket. Mindenki elhagyhat, de az Úr nem hagyja el az övéit! Július hó 11. Alázatos vágyakozás. 141. zsoltár. Nem jutott-e még eszedbe, amidőn Istent hívtad, amidőn Öt szólítottad, hogy milyen semmi vagy Előtte? Hogy törpe és semmis minden a mi életünkben szemben Ö vele, aki világokat igazgat és mindennek céiját és határát kiszabja. Hogy por vagy és porrá kell lenned. — Őbenne pedig nincsen változás, sem elmúlás. És Ő mégis megengedi, hogy szólj Hozzá, megengedi, hogy Fiában Atyádnak nevezd. Szentség és szeretet, mindenhatóság és könyörületes- ség áll előtted, amely előtt másként mint térden, másként mint teljes alázatossággal nem állhat meg a Te lelked vágya. Július hó 12. Hitteljes vágyakozás. 86. zsoltár. Ha — Kedves Testvérem — e hét minden napján az Isten utáni vágy zsoltárait olvasgattad és lelkedbe fogadtad az érzéseket, amelyek bennük az Úr felé nyúlnak, akkor egy már kétségtelen Előtted: az Úr elé jöhet minden nyomorunk kiáltása és Előtte nem áll meg hiába alázatos voltában a mi lelkünk és csalódás nem ér bennünket, hacsak Reá számítunk. De lásd, minden vágyódásnak mélyén ott kell, hogy éljen az igaz, a teljes bizonyossággal Istenből táplálkozó hit. Ez van ott a most olvasott zsoltár minden sorában. Óh, milyen boldog vagy, ha Benned is ilyen hit él, hogy bármily visszás helyzetben, bármilyen súlyos feladatok között, vagy nyomor idején, ha vággyal telsz el a segítő, a megtartó Isten után ezen vágyad szárnyakat, Hozzá kiáltó szavakat és tusakodásra erőt a Benne vetett bizonyos hit ad. Mohr Henrik. Borongás. Tavasszal ha esik, Langyos eső esik, Halkan hull a cseppje, Lágyan permetezik. Nyomában nagybizón Kizsendül az élet; Ilyenkor a világ Egy csupa ígéret. Nyáron mikor esik, Zápor módra esik, Fennt a magas légben Mennydörög, villámlik, Vadul zúg a vihar, Megremeg az élet; Én Uram, Istenem Ne hagyj most el minket! Ősszel, hogyha esik, Havas eső esik, Nyomában az élet Elsárgul, lehullik. Elsápad az ember, Megremeg a lelke, Megcsapta már őt is Az enyészet szele. De azért nagybizón Neki vág a télnek, Bár fagyos, zuzmarás, Mégis bizton lépked. Tudja, hogy a télre, Tavasz van a soron, Azért van enyészet, Hogy feltámadhasson ! Mihátsi Dénes. HETI KRÓNIKA. A finn-ugor kongresszus véget ért. A legközelebbi kongresszus három év múlva Tallinban, Észtország fővárosában lesz. — Hazánkban száz év óta nem volt olyan meleg a május és június, mint az idén. — A múlt évben Magyarországon 1454 egyén magyarosította meg a nevét. — Csehországban is behozzák a bo- lettarendszert. — Bécsben nagy diák- és kommunista zavargások voftak. — A bolgár kormány lemondott. — Genfben összeült a gabona világértekezlet. — Az olasz kormány újból erélyeshangú jegyzéket adott át a Vatikánnak. — Spanyol- országban Don Jaime személyében új trónkövetö lépett fel. — György angol királyt 20 éve koronázták meg. — A glasgowi polgármester, — aki nemrégi-
