Harangszó, 1931
1931-06-21 / 25. szám
204 HARANGSZÓ 1931. június 21. mert különben hamar elpárolog az üveged tartalma.“ Egy más Brúder azt szokta mondogatni a fiataloknak: „Tartsátok a gyökereket befödve, mert különben elszáradnak.“ Az ilyen szemérmes, tartózkodó és alázatos magaíaitás természetesen nem hoz hamar látható, fényes statisztikával igazolható eredményeket, de annál inkább igazi lelki gyümölcsöket mind az illetőknek, maguknak, mind másoknak az életében. „Akit egyszer a Lélek fog meg, az meg van fogva, de akit az emberek fognak meg, az még mindig a világ foglya s akkor hagyja ott a hívők táborát, amikor eszébe jut.“ Az óra hosszúságára is szigorúan ügyelnek. Nem nyújtják tovább egy perccel se. Minden összejöveteli helyiségben van egy falióra az öregek asztalával szemben s amikor lejárt az idő, még ha olyan értékes mondanivaló szorongatná is valamelyik „öreg“ begyét, halsgat és imádsággal, énekkel végét vetnek az órának. Ugyancsak hallgatnak, ha az óra közben felszólítja őket a vezető szólásra, de az előttük szólók után már nincs semmi különös mondani valójuk. „Ehhez is alázatosságra van szükség“. Hogy honnét veszik a mondanivalójukat? Igaz, sokat olvassák a régi pie- tista atyák prédikációs gyűjteményeit (Baumann, Hartmann, Steinhofer, Oetin- ger, Brastberger), az alapítók iratait (Hahn Mihály összes Írásai 15 vaskos kötetet tesznek ki), de legfőképen mégis csak magából a Bibliából. Ez a mindennapi eledelük. Szervesebben illeszkedik életükbe az Ige és a fölötte való állandó elmélkedés, mint a mindennapi kenyér. Mikor a tübingeni theologusok megkérdeztek egy egyszerű paraszt közösségi vezetőt, honnét veszi a tudományt a biblia ma'gyarázására, azt felelte nekik: „Az Isten Igéje, aki t. i. az élő Krisztus maga, világosítja meg előttünk az írást, mi pedig megvilágosítjuk mások előtt.“ Azonkívül az égen életük, gondolkozásuk, magatartásuk a mennyei hazájuk felé fordult s így a napi eseményekből, képekből, mozzanatokból, mindenből ki tudnak olvasni valami ég felé mutató gondolatot s ezt felhasználják, ha szólniok kell is. De nem úgy, hogy a maguk gondolata elnyomja azt, amit az írás mondani akar. Éz ellen a betegség ellen is szigorúan hadakoznak. „Sohse légy olyan orcátlan, hogy a:z Isten Igéjéhez valamit is hozzá merj tenni, de olyan lelkiismeretlen se, hogy egy ma- kulányival is megszükítsd az értelmét!“ — ezt a szabályt tanulták meg egy régi hívő lelkésztől. Jellemző még rájuk a „Mulier taceat in ecclesia“ (A nők hallgassanak a gyülekezetben) szigorú alkalmazása és betartása. A nők csak csendes életükkel prédikálhatnak. És személyes beszélgetésben nyílik alkalmuk szóbeli bizonyságtételre. Vannak ugyan újabban kü'ön női órák is, s ott, maguk között építik egymást. De a legfőbb erényük ma is a csendesség és engedelmesség; az anyai hivatás hűséges betöltése. A vasárnapi és hétközi órákon kívül, minden hónapban van egy ú. n. „Monatstunde“. Mindig egy másik helyen. Ide 5'sszejönnek egy körzet Brúderei, gyakran jön el egy-egy „híres“ Bruder is. — Olyan kis építő „konferencia“ féle. — Rendszerint mindig zsúfolásig tele van s órák hosszat gyalogolnak az atyafiak, csakhogy résztvehessenek rajta s egy- egy morzsát elkaphassanak az öregek órcá utáni magánbeszélgetéséből is. Koldus. Szegényt láttam, Yongyosat, Öreget, Ki a templom ajtóban imádságos kézzel Kéregét. Sokan adtak fakó kalapjába. Hiába! Koldus szegényt szívből ezért egyik sem Szánta! Páter Jenő. Fecskék. Irta: Fuchs János. Ablakom ejött az eresz alján két fecskepár lakik. Az egyik' párnak már kész a lakása. Egy-két nap alatt felépült; ők korábbarl érkeztek meg, még esős időben. A másik pár most épít, de mivel nagyon száraz a talaj, ezen a homokos vidéken nagyon nehezen megy az építés. Csők kora hajnalban dolgozgatnak rajta egy kicsit. Még nincs négy óra! A kora hajnal világos szürke pereme kirajzolódott már az égre. Hallgatom az egyik kis fecskét. Ugyanazt az egy sor kis dallamot elmondja újra meg újra egymásután nagyim scítszor. Imádkozik. Próbálom minden sorral én is imádkozni ezt az egy szót, hogy Isten. Belefáradok. Jó egynéhány perc után ai gondolatai ma ) mé r nem tudom erre az egyetlen egy fogalomra összpontosítani! Elkalandozom, — Pedig ez a kis cérnalábú madár, amelynek teste, ha tolláitól megfosztanám, alig vastagabb, mint a hüvelyk ujjam, már több mint egy félóra óta nagyon rövid kis megszakításokkal imádkozza és énekli ugyanzt az imádságot. Ebben az arányban nekem legalább is négy-öt órát kellene énekelnem és imádkoznom egyfolytában. Bizony megszégyenít ez a kis fecske! * * * Anyafecske ül a fészkén! Négy kis tojás van alatta. Megjön az öröm! Fecske anya nagy büszkén ül ki a fészek szélére; szikár alakjával, boldog szemeivel mélyen bele-bele néz fészkébe, mintha simogatná kicsinyeit; s ha jön a párja boldog nevetéssel siet eléje, elmondja, hogy jól vannak és egészségesek! Megjön az édes gond: négy sárga kis tátott száj szabályszerű sorrendben, geometriai pontossággal egymás után tömődik be! Istenein! Négy gyermek milyen gondot okoz ebben a mai egykés világban! „Tekintsetek az ég madaraira!...“ OLVASSUK A BIBLIÁT. Tisztaság. Június 22. Tisztaság. Máté V. 8. 1. Thess. IV. 1—8. A tisztaság olyan lelki és szívbeli állapot, amelyet Istennek Szentlelke hoz létre. Amíg a test az Ö kívánságaival és gerjedelmeivel eltölti gondolataink világát és eltölti képzeletünk világát, addig szenny és tisztáta- lanság rutítja el lelki világunkat. Addig egész lényünk kerüli az Isten szentségét és világosságát. Mindig a rutát nézi és keresi és Istent, az egyetlen Szépet és Tisztát nem Iáhatja. Megrendítő tény, hogy aki nem tér meg a tisztátalanság- ból, az sohasem láthatja meg Istent. A parázna gerjedelmek a pokol tüzének láthatatlan lángjai, amelyek itt is, ott is gyötörnek — menekülj ezen gyötrelemmel a te Uradhoz, az Ö szent vére elölt minden tüzet s az ö Szentlelke tiszta szívet teremt benned. Június 23. Képmutató tisztaság. Máté XXÍII. 25—33; Luk. XI. 37—44. Isme- red-é azokat, akik csak emberek közötti tisztességüket őrzik, de nen* lelkűket? Ismered-e, akik arcukkal és ajkukkal imádkoznak az Úrhoz, ’ de szívük távol marad Tőle? Ismered-e, akik az udoksá- got művészetnek mopdják, hogy legeltethessék bujatekintetű szemeiket? Tudsz-e azokról is, akik azt mondják, hogy: a tisztának minden tiszta, hogy inegszólás nélkül követhessék kedvteléseiket? Vigyázz Testvérem, mert az Úr a szívet nézi és aki akkor oly fájdalommal látta, hogy mi van a farizeusok köntöse és külső tiszteletreméltósága alatt, Ő most is látja mindegyikünk, tehát a Te lelked tartalmát Ss. Ö a szívek orvosa, tárd ki előtte lelkedet és ha azt megtisztította és meggyógyította, majd onnan belülről a külsőd is megtisztul. Június 14. A tiszta akarat. Zsid. X. 5—10. A tiszta akarat Istenből táplálkozik. Az Úr Jézus istenből jött és Istennek élt. Semmi más nem jött életében figyelembe, csak az Atya akarata. Ezért teljesen tiszta az ö akarata. Annak tisztaságát nem zavarta meg sem saját váev, sem emberi kedvezés, sem fenyegetés, sem öröm, sem bánat. Mikor lesz a Te akaratod tiszta? Ha szintén az Úrtól jösz és az Urnák élsz. Vagyis, ha egészen az Urnák adod magad, hogy újjá szüljön és azután mint csak az övé, néki élj. Ez olyan akarás, amely az Urat dicsőíti, belőle vesz minden indítást, tehát színtiszta akarat. Június 25. Tiszta élet. Rom. VI. 11 — 23. Van szennyes áradat, például a csatornák vize, amely minden csöppjében undokságot hord és undorral fordulsz el tőle; és van kristálytiszta forrásvíz, amelynek fenekére tekinthetsz és gyönyörködsz benne és szívesen időzöl mellette. Van élet, amelynek folyásában az Úr nem gyönyörködik, mert nanrol- napra majd szenvedélyek és indulatok kavarognak benne, majd Isten előtt utálatos cselekedetek ingoványába jut. Minden megnyilatkozásában benne van a szomorú rabság bélyege. Ellenben a tiszta életben minden tiszta és ragyogó. Tiszta a szem, tiszta a gondolat, tiszta a beszéd, tiszta a szív. Folyik az Úr készítette mederben a bizonyos cél az üdvösség és békesség tengere felé. Június 26. Tiszta barátság. I. Sám. XVIII. 1—4. XX. 1—4. II. Sám. 1. 17—27. Az Istennek nagy ajándéka a tiszta ■ barátság. A világon sok mindent neveznek barátságnak. Együtt járnak korcsmáról korcsmára, együtt járnak mulatóhelyekre, együtt követnek el léha dolgokat, ugyanazon érdek fűzi őket egymáshoz és ezt mind már barátságnak nevezik. De ez nem barátság. Ez legfeljebb cim-
