Harangszó, 1931
1931-05-31 / 22. szám
1931. május 31. HARANGSZÓ 181 Gondolatok a családi nevelésről. Irta: Kuszák István. (2) Az édesapa. Amíg az édesanya a gyöngédségnek, odaadásnak, a szívnek a megszeinéíye- sítöje, az édesapa az erőnek, bátorságnak, hatalomnak képviselője a gyermek előtt, ö az első férfitekintély, aki elhatározó módon lép be az életünkbe. Valamikor az atyai tekintéllyel kor- látlían hatalom egyesült. A régi idők családjaiban az apa olyan volt, mint a hatalom Olympusára hnzódott Isten. Csak haragja viharában s csak a mindenható ság nyelvén beszélt házanépe tagjaival s szemöldökének egyetlen intésével határozott gyermekei élete és halála felett. Kánaánban, Cartagóban, sőt Nyugaton is a régi Gallián s Helvécián át egész Mexikóig mindenütt jogában volt az apának gyermekét feláldozni. És a középkorból maradt ránk annak a borzasztó szokásnak az emléke is. hogy új házépítéskor a legifjabb gyermeket — a család szerencséjéért — a ház alapjába elevenen befalazták. Sokat kellett haladni az emberiségnek, míg a félelmetes családapából szerető édesapa lett, aki bár megkívánja ma is parancsainak feltétlen teljesítését, de emellett tiszteletben tartja gyermekei jogait is. Az apai tekintélynek a nevelésben igen nagy jelentősége van. Tudjuk, hogy a szeretet mellett a gyermeket elsősor bán a tekintély iránti tisztelet bírja engedelmességre. füzért igen fontos, hogy az csorbítatlanul megőriztessék. Csak egy dolgot akarok ezzel kapcsolatban megemlíteni. És ez az, hogy ha az apák tekintélyüket meg akarják óvni gyermekeik előtt, akkor mindig saját példájukkal kell igazolniok annak helyességét, amit a gyermektől megkívánnak. Az engedelmesség elveszti komoly alapját mihelyt rájön a gyermek arra, hogy édesapja „vizet prédikál és bort iszik“. Olvastam egyszer, hogy egyik családban, hol az apa megkívánta gyermekétől, hogy naponként imádkozzék, - ■ ö maga azonban ezt sohasem tette, — a gyermek egy napon ezzel a kérdéssel iordult anyjához: „Anyukám, mikor leszek én is olyan nagy, mint apám?“ „És miért akarsz olyan nagy lenni?“ — kérdezte az anya. „Mert akkor nekem sem kell többet imádkoznom“ — volt a lesújtó felelet. Az apának a tekintély megőrzése mellett törekednie kell arra, hogy a gyermek szeretetét minél nagyobb mértékben biztosítsa a maga szamára. Kétségtelen, hogy a gyermek nehezebben melegszik fel édesapjával szemben mint az édesanyja iránt. Hisz igen sokszor tapasztaljuk, hogy a kis gyermek szinte fél az édesapjától. Fél a bajuszától, erős kezétől, dörgő hangjától és édesanyjához bújik előle. Már pedig minden nevelői befolyás csak akkor lesz értékes és maradandó, ha a gyermiek kedveli azt, aki öt nevelni akarja. Sokrates pl. egyszer egy ifjút azzal a megjegyzéssel vitt vissza atyjához semmire sem tudom tanítani, mert nem szeret engem“. Ami a gyermek rokonszenvének megnyerését illeti, igen egyszerű eszközök kellenek ahhoz. Csak le kell ereszkedni hozzájuk, meg kell hallgatni őket és részt kell venni apró bajaikban, ők hamar hálásak lesznek ezért és megajándékoznak minket szeretetükkel. Az az apa azonban, aki mindig félvállról veszi gyermeke dolgait és beszédjéből is kiérezhető megvetéssel szól azokról, nem számíthat gyermeke rokonszenvére. A gyermekre az a tudat, hogy az ö nagyon is komoly dolgait tréfára veszik, vagy kigunyolják, keserű érzettel tölti el és elidegeníti öt azoktól, kik a keserűséget okozták. Igen helyesen mondta egv nevelő, hogy „a gyermekekkel jóhiszemű- leg kell nevetgélni s oly nyíltan beszélni, minit ahogy beszélünk embertársainkkal, mert ők szeretik a kellő komolyságot s meg van bennük az igazi erkölcsi méltóság előérzete“. OLVASSUK A BIBLIÁT. A legelső „Hősök ünnepe“. Június 1. Dávid tartotta. II. Sámuel I : 1—27. Két napja már, hogy Dávid a fiatal hős kicsorduló örömmel diadalünnepet ül Siklágban az amalekiták felett aratott győzelme örömére. És a harmadik napon, mintha tiszta égből szakadna le terhes villám, irongyolt ruhájú, megsáppadt köveit érkezik és el-elfulladó lélekzettel beszéli el, hogy Saul elvesztette csatáját a filiszteusok ellen. GSlboa völgyeiben ott maradt a zsidó sereg színe. .virága, sőt Saul is meghalt és meghalt Jonathán is. S ekkor Dávid kiadja a parancsot: gyászünneppé teszi a fényes győzelmi ünnepet. Június 2. Hasonlósága a mieinkéhez. II. Sámuel 1:11. Érzed-e, hogy van valami szomorú hasonlóság a siklági hősök ünnepe és a mi hősi ünnepeink között. Igv tavasszal köszönt reánk évröl-évre a hősök vasárnapja, hogy a legvidámabb évszakba, a bimbókibomlás és élettámadás diadalmas siklági örömébe belekongassa a halálharangot s beszéljen korai hervadásról, halott katonákról, szép vitézek gyászos elestéröl s könnyes szemünk tekintetét odairányítsa a mi Gilbo. ánkra: Galicia véres rónáira, Szerbia vad erdei közé és a Dobejrdó sziklamezöire. Június 3. Őszinte voll. II. Sámuel 1:12 17. Dávid sírásában nincsen semmi álfájdalom és műgyász: szive legmélyéről csorognak a könnyek. Nem tud örülni többé a maga örömének, elfelejti saját győzelmét, elfelejti, hogy Saulban halálos ellensége halt meg s most nyilt meg előtte a jövendő kárpitja, amely mögül gyönyöirű élet, királyi korona integet: csak azt látja, hogv az ő vérei azok a halott katonák, kik halálravált arccal, ködbehunyt szemekkel feküsznek Gilboa völgyeiben. Június 4. Siratás volt. II. Sámuel 1 :19 —21. Ez az egész fejezet egy zokogó, nagy siratás. Megszaggatták ruháikat s úgy siratták keservesen az elesett hősökét. Robotos életed törtetése közben vannak-e könnyeid ezekben a napokban bőseink számára, akik fiatal életük minden drága értékét odaadták: meghaltak értek, talán-talán helyetted?! Június 5. Emlékezés volt. II. Sámuel 1 : 22—27. Dávid megemlékezett köny- ny.ös kegyelettel a halott hősökről. Minden emlékezés bizonyságtevés arról, hogy nekünk drága az emlékezés tárgya. Az emlékezésed lévőén aranyhid, amelyen a lelked visszajár a múltba bizonyságot tenni arról, hogy néked drága a mi hőseink emléke és hű kegyeletiéi őrződ azt. Minden emlékezés bizonyságtevés arról is, hogy m)i tanulni akarunk azoktól, akikről emlékezünk. A halott hős magyar katona beszél néked kitartásról, becsületről, önfeláldozó hűségről; mind olyan dolgok, amelyek nélkül nem lesz soha Nagymagyarország. Tanulj tőle! Június 6. Emlékeztetés volt. II. Sámuel 1:18. Dávid ijjdallá tette a gyászénekét, hogy megtanulja azt Izrael minden fia. A hősök tiszteletét add tovább, ird bele a gyermeked leikébe is. Ezen a földön minden mögött ott jár a feledés, de a magyar hős emlékének nem szabad feledésbe menni. Ezért ird bele a gyermeked leikébe. Hogy majd amikor meghalt már itt minden édesanya, akinek szivéről ez a háború ténte le a gyermekét, ha majd miee'háil minden hitves, aki mellől ez a háború törte ki a támaszt, meghal minden gyerek, akit ez a háború tiport árvává, ha mind meghalnak, akik közvetlenül érezték ennek a háborúnak a borzalmait, akkor is legyenek, akik őrzik tovább hőseink emlékét. Június 7. Végezetül. II. Sámuel 1:1—27. Olvasd el még egyszer az első hősi ünnep sirató, emlékező és emlékeztető szomorú fejezetét. Aztán gondolj arra, hogy az emlékezésre nem is annyira a hősöknek, mint neked van szükséged, ök kötelességeikben kitartók voltak, kitartásukban hívek, hűségükben meghaltak s bizonnyal igaz az Úr ígérete, hogy önála semmi hűség sincs elfeledve. Nem nekik, hanem nekünk van szükségünk arra a könnyre, amelyet értük elsírunk, arra az imádságra, amelyet értük elmondunk, arra a kitartásra, amelyet példájukból merítünk, hogy könnlydv imádsággal, kitartással munkáljuk szép reményünket, magyar jövőnket. Az Istennek pedig legyen hálh, hogy megáld minden könnyet, minden imádságot és minden kitartó munkát. Ámen. Szabó József. HETI KRÓNIKA. Budapest polgármestere rendeletileg eltiltotta a főváros női alkalmazottainak a púder és rúzs használatát s hivatalban a cigarettázást. — Magyarország és Olaszország kereskedelmi szerződést kötött egymással, — A belügyminiszter eltért attól az eredeti tdrvétöl, hogy a községi háztartási törvénytervezetben az összes adók 20 százalékát meghaladó egyházi adó behajtásánál megtagadja az állami segítséget. — A történettudósok nemzetközi kongresszust tartottak Buda pesten. 70 francia, olasz és német történettudós érkezett ez alkalomból Budapestre. — A kormány elhatározta, hogy 6 pengős búzát kapnak hitelbe a munka- nélküliek. — A jövő évi érettségi vizsgákon már nem lessz mennyiségtani Írásbeli. — Tíz esztendeje annak, hogy áldott emlékű hittestvérünk, Papp Váry Elemérné, a magyar Hiszekegyet megírta. Ebből alz alkalomból sírjánál a ke- repesi tefmetöben emlékünnepet rendez
