Harangszó, 1931

1931-05-24 / 21. szám

170 HARANGSZÓ 1931. május 24. után végül is 1924-ben a Kultuszminisz­ter jóváhagyásával, a dunárcínneni egy­házkerület apostoli lelkületű püspökének, Kiss Istvánnak és Kirchner Rezső püspöki titkárnak ösztönzésével megszerveződött a missziói egyházközség. A kerületi közgyűlés még ez évben, a hívek kérésére első lelkészének megvá­lasztja Limbacher Zoltán salgótarjáni s. lelkészt, akit nehéz hivatalába a kerület püspöke iktat be. A beiktatás utáni köz­gyűlés a körülbelül 600 lelket számláló egyházközség élére megválasztja fel­ügyelőjének Fényi Géza bányagortdno- kot, aki hivatalát nagy lelkesedéssel fog­lalja el. Most már volt a gyülekezetnek lelké­sze, felügyelője, tisztviselő kara, tem­ploma, illetve imaháza, paplakja stb., de hiányzott még a lelki munka, a belső épitőmunka. Ez is megindul nagy lendü­lettel. A lelkész felkeresi a szórványhe­lyeket, embereket állít az élre, lelkesít, int, szervez. Istentiszteleket tartott Pász- tón, Selypen, Horthy-telepen, Mizserfán, Jánosaknán, Mátranovákon. Felkeresi az összes helyek híveit. Kezébe veszi a hit­oktatást az egész vonalon. Vallásos es­téket rendez, melyen. valláskülönbség nélkül vesznek részt nagy számmal. — Énekes-, imakönyvekléel látja el a híve­ket, akik bizony azt sem tudják már, hogy miért evangélikusok. Egyházi la­pokat, Luther Naptárt és más vallásos tárgyú könyveket, röpiratokat terjeszt nagy számmal. Szervezi az adófizetést. Célúi tűzi l)i a toronyépítést, a templom­nak villanyvilágítással való ellátását, ol- tárterítök beszerzését. E célból teaesté­lyeket rendez, adományokat gyűjt. Kérő szóval fordul az egyházkerülethez, Gusz­táv Adolf egyesülethez, Társulatokhoz, így elég hamar az egyházközség rendel­kezésére állanak a szükséges összegek. 1927-ben felépül a torony 35.625.000 koronáért. Ekkor nyer elhelyezést a sal­gótarjáni acélgyár által önköltségi áron készített 180 kg-os harang. Ekkor reno­váljuk a lelkészlakot, harangozólakast, a templomot négy millió 240 ezer koro­náért. Valamivel később felszereljük a templomot és lelkészlakot villanyvilágí­tással. Erre a célra adakoztak a hívek és a Bányatársulat. A lelkész a kiosz­tásra kerülő vagyonváltság földekből tíz kath. holdat szerez az egyháznak, a lel— készi fizetés kiegészítésére. Körülkerítteti az épületek telkét fa- és drótkerítéssel. Közadakozás útján oltárterítőket szer­zünk be Selypen, Pásztón, Kisterenyén. Oltárterítőket adományoztak özv. Ber- zsenyiné, Hencsik-család, Fajkis és Vo- hanerné; szenet a templom és lelkészlak részére a Bányatársulat. És mert néhány esztendő munkájának ez az eredménye, boldogan valljuk templomunk bejárata fölé elhelyezett föliratunkat: Erős vár a mi Istenünk. Most mi is erősen érezzük a mostoha idők nyomásait. Bányász, vasutas, mun­kás híveink sokat nélkülöznek és így az egyházi adók nehezen folynak be. De él bennünk a remény, hogy már ez nem tart így sokáig, ki fog még sütni a ma­gyar nap a sűrű fellegek mögül és to­vább végezhetjük az Úr erejével itt eb­ben a hatalmas, más vallású tengerben nemzet- és egyházépítő munkánkat és falán megépíthetjük református testvé­reinkkel egyesült erővel pásztói szórvá­nyunkban az Isten házát, melyre az ada­kozás már folyamatban is van. Milyen nagyszerű volna, ha gazdagabb hittest­véreink ebben a fontos törekvésünkben minket imádkozó lélekkel és adomá­nyaikkal támogatni kegyeskednének! Halálba merevedő evang. egyház halld, kérd az Úr: „Szeretsz-e engem?“ Óh, bárcsak minél többen elmondhatnák: „Igen, Uram, Te tudod, hogy szeretünk Téged“. Mert akkor nemcsak kőből épí­tett hajlékok, tornyok hirdetnék az Úr iránti szeretetünket, hanem lelki kuny­hók és paloták is. Mi Kisterenyén is ezért dolgozunk és imádkozunk. Limbacher. Gondolatok a családi nevelésről. Irta: Kuszák István. „Nincs nagyobb bűn, mint a gyermek- nevelés elhanyagolása s nem lehel könnyeb­ben megnyerni az eget, mint a gyermek útján“... Luther M. Az édesanya. A nevelésnek ősi és legtermészete­sebb formája a családi nevelés. A család az a hely, ahol egyesül az öröm, a sírás, a munka, imádkozás, táplálkozás, pihe­nés s amelyet megszentelnek a szeretet, engedelmesség és a tisztelet, ezek a leg­főbb erkölcsi javak, melyek nélkül em­bert nevelni, benne az isteni képmást ki­formálni teljes mértékben lehetetlen do­log. A családi körben megszerzett eré­nyeink és hibáink, az ott belénk plántá- lódott gondolkozásformák, érzésárnyala­tok, cselekvési formák nem is múlnak el sohasem teljesen. Az a gyermek, aki a szülői háznál voltunk,, megmarad ben­nünk egész életünkben bizonyos fokig. A családi nevelés középpontja, éltető napja az anyai szív. Erinek aranysuga­raiban sütkérezve indul fejlődésnek a gyámoltalan emberpalánta. Éz simogatja öntudatra szunnyadó lelkét; ez oltogatja belé sok-sok türelemmel a beszéd és já­rás tudományát és ez az, mely hosszú­hosszú éveken át e'losztogatja minden kincsét az ő „édes fiának“ és „édes leá­nyának.“ Igenis, az édesanyai áldott szívnek köszönhetjük elsősorban, hogy tudunk hinni jóságban, szépségben, hogy fogalmunk van meleg otthonról, szerétéi­ről s hogy nem úgy rontunk neki az élet­nek, mint az erdő vadja: harapásra ké­szen, mindenki ellen csatára készülten. A következőkben az anya szerepével kapcsolatban három gondolatot fogok érinteni. Az első, a gyermek megszüle­tése előtti időre vonatkozik. Mindannyian tudjuk, hogy az anya­ság áldott ideje aáltt a gyermek élete kizárólag az anya életmódjától függ. — De mindenkinek tudnia kell azt is, hogy ez idő alatt nem mehet végbe semlrni az anya szervezetében és lelki világában, aminek ne volna meg az ellenhatása a születendő gyer­mekre is. Az ember legtöbb veleszületett hajlama: fogékonysága a félelemre, a haragra, a bátorságra, fogékonysága a lustaságra, az irigységre stb. csakis azok­tól a foglallatoskodásoktól és felindulá­soktól függ, melyben anyjának a váran­dósága ideje alatt része volt. Igen sok példa bizonyítja ezt, melyek közül itt csak egyet említek meg. Megállapították pl., hogy Franciaországban a kommün volt az a korszak, melyben a legtöbb meghibbant gyermek született. Ennek okát kétségtelenül az anyákban végbe­ment felindulásokban kell keresnünk. És én nent tehetek róla, de valahány ideges, betegesen félénk, indulatos vagy gyenge­elméjű gyermeket látok, m'jndig ez a gondolat hasít bele legelőször lelkembe: Vájjon te szerencsétlen, nem ártatlan szenvedője vagy-e a megbántott termé­szet bosszújának, melyet édesanyád idé­zett fel ellened akkor, amikor szíve alatt hordozott? De meg vagyok győződve ar­ról is, hogy igen sok angyalkának arcán, aki e megcsonkított magyar föld valame­lyik bölcsőjéből szállt el az örökkévaló Isten mennyei kórusába, ott van egy vá­doló vonás az édesanyja ellen, aki pedig legjobban fájlalta elköltözését s aki ép­pen azért, mert öt elvesztette, talán so­hasem fog megvigasztalódni. Bárha minden magyar anya teljes mértékben átérezné az anyaság borzal­mas felelősségét és megóvná magát mindattól, ami ártalmára lehet megszü­letendő gyermeke testi és lelki egészsé­gének! Az anyának a családi nevelésben való szerepével kapcsolatban, csak igen nagy általánosságban szólok a gyermek testi neveléséről. Bár a gyermek egészségének megőrzése, erőteljessé nevelése egyfor­mán kötelessége a szülőknek, mégis az anyával keil azt elsősorban vonatkozásba hoznunk, mert szinte azt mondhatjuk, hogy a gyermek testi nevelése a szoro­san vett „tüzhelygondok“ közé tartozik. Hisz az apák jórésze távol van napköz­ben az otthontól és igen sok esetben csak ritkán láthatják gyermekéiket ébren, mert reggel, amikor eltávoznak hazulról, még édesen szenderegnek s este mire haza- verődnek, ők már ismét az angyalokkal társalognak. A testi nevelés az anyának eigyik legfontosabb és legnemesebb hiva­tása, mert hisz azt a célt szolgálja, hogy jó gépezettel lássa el gyermekét az élet tengerén való hajózásra. Akik tehát ezt tudatlanságból, vagy kényelemszeretet­ből elhanyagolják, bűnt követnek el gyer­mekeik ellen. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a testi egészség az anyagi boldo­gulás szempontjából milyen nagy jelen­tőséggel bir. Azt sem kell itt fejteget­nem, hogy milyen súlyos nemzeti érde­kek fűződnek hozzá. De utalni szeretnék arra a kapcsolatra, mely a testi egészség és a lélek működése között van. Mind­annyiunknak lehetnek pl. tapasztalatai arra vonatkozólag, hogy akaratunk sok­kal erősebb és kitartóbb, ha a vér bősé­gesebben és élénkebben kering az ere­inkben és viszont ingadozók, félénkeb- bek és gyengébbek leszünk, mihelyt vé­rünk kimerül és testi erőnk csökken. — Gyakran állapíthatjuk rneig azt is, hogy az erővel jóság párosul, viszont a gyön- geségnek ingerlékenység, rosszkedv és igazságtalanság a kísérője. A gyermek testi életében két fömoz- zanatot különböztetünk meg: a növést és fejlődést. A növekedés főfeltétele a táplálkozás, a fejlődésé pedig a mozgás. A táplálkozás kiegészítője az ápolás. — Ennek tényezői a levegő, viz és ruházat. A mozgás tényezői az összes testgyakor­latok, a játék, athlétika és a torna. A nevelés és fejlődés fölcellékei a pihenés, az alvás s a test erklölcsi tisztasága.

Next

/
Thumbnails
Contents