Harangszó, 1931
1931-05-24 / 21. szám
170 HARANGSZÓ 1931. május 24. után végül is 1924-ben a Kultuszminiszter jóváhagyásával, a dunárcínneni egyházkerület apostoli lelkületű püspökének, Kiss Istvánnak és Kirchner Rezső püspöki titkárnak ösztönzésével megszerveződött a missziói egyházközség. A kerületi közgyűlés még ez évben, a hívek kérésére első lelkészének megválasztja Limbacher Zoltán salgótarjáni s. lelkészt, akit nehéz hivatalába a kerület püspöke iktat be. A beiktatás utáni közgyűlés a körülbelül 600 lelket számláló egyházközség élére megválasztja felügyelőjének Fényi Géza bányagortdno- kot, aki hivatalát nagy lelkesedéssel foglalja el. Most már volt a gyülekezetnek lelkésze, felügyelője, tisztviselő kara, temploma, illetve imaháza, paplakja stb., de hiányzott még a lelki munka, a belső épitőmunka. Ez is megindul nagy lendülettel. A lelkész felkeresi a szórványhelyeket, embereket állít az élre, lelkesít, int, szervez. Istentiszteleket tartott Pász- tón, Selypen, Horthy-telepen, Mizserfán, Jánosaknán, Mátranovákon. Felkeresi az összes helyek híveit. Kezébe veszi a hitoktatást az egész vonalon. Vallásos estéket rendez, melyen. valláskülönbség nélkül vesznek részt nagy számmal. — Énekes-, imakönyvekléel látja el a híveket, akik bizony azt sem tudják már, hogy miért evangélikusok. Egyházi lapokat, Luther Naptárt és más vallásos tárgyú könyveket, röpiratokat terjeszt nagy számmal. Szervezi az adófizetést. Célúi tűzi l)i a toronyépítést, a templomnak villanyvilágítással való ellátását, ol- tárterítök beszerzését. E célból teaestélyeket rendez, adományokat gyűjt. Kérő szóval fordul az egyházkerülethez, Gusztáv Adolf egyesülethez, Társulatokhoz, így elég hamar az egyházközség rendelkezésére állanak a szükséges összegek. 1927-ben felépül a torony 35.625.000 koronáért. Ekkor nyer elhelyezést a salgótarjáni acélgyár által önköltségi áron készített 180 kg-os harang. Ekkor renováljuk a lelkészlakot, harangozólakast, a templomot négy millió 240 ezer koronáért. Valamivel később felszereljük a templomot és lelkészlakot villanyvilágítással. Erre a célra adakoztak a hívek és a Bányatársulat. A lelkész a kiosztásra kerülő vagyonváltság földekből tíz kath. holdat szerez az egyháznak, a lel— készi fizetés kiegészítésére. Körülkerítteti az épületek telkét fa- és drótkerítéssel. Közadakozás útján oltárterítőket szerzünk be Selypen, Pásztón, Kisterenyén. Oltárterítőket adományoztak özv. Ber- zsenyiné, Hencsik-család, Fajkis és Vo- hanerné; szenet a templom és lelkészlak részére a Bányatársulat. És mert néhány esztendő munkájának ez az eredménye, boldogan valljuk templomunk bejárata fölé elhelyezett föliratunkat: Erős vár a mi Istenünk. Most mi is erősen érezzük a mostoha idők nyomásait. Bányász, vasutas, munkás híveink sokat nélkülöznek és így az egyházi adók nehezen folynak be. De él bennünk a remény, hogy már ez nem tart így sokáig, ki fog még sütni a magyar nap a sűrű fellegek mögül és tovább végezhetjük az Úr erejével itt ebben a hatalmas, más vallású tengerben nemzet- és egyházépítő munkánkat és falán megépíthetjük református testvéreinkkel egyesült erővel pásztói szórványunkban az Isten házát, melyre az adakozás már folyamatban is van. Milyen nagyszerű volna, ha gazdagabb hittestvéreink ebben a fontos törekvésünkben minket imádkozó lélekkel és adományaikkal támogatni kegyeskednének! Halálba merevedő evang. egyház halld, kérd az Úr: „Szeretsz-e engem?“ Óh, bárcsak minél többen elmondhatnák: „Igen, Uram, Te tudod, hogy szeretünk Téged“. Mert akkor nemcsak kőből épített hajlékok, tornyok hirdetnék az Úr iránti szeretetünket, hanem lelki kunyhók és paloták is. Mi Kisterenyén is ezért dolgozunk és imádkozunk. Limbacher. Gondolatok a családi nevelésről. Irta: Kuszák István. „Nincs nagyobb bűn, mint a gyermek- nevelés elhanyagolása s nem lehel könnyebben megnyerni az eget, mint a gyermek útján“... Luther M. Az édesanya. A nevelésnek ősi és legtermészetesebb formája a családi nevelés. A család az a hely, ahol egyesül az öröm, a sírás, a munka, imádkozás, táplálkozás, pihenés s amelyet megszentelnek a szeretet, engedelmesség és a tisztelet, ezek a legfőbb erkölcsi javak, melyek nélkül embert nevelni, benne az isteni képmást kiformálni teljes mértékben lehetetlen dolog. A családi körben megszerzett erényeink és hibáink, az ott belénk plántá- lódott gondolkozásformák, érzésárnyalatok, cselekvési formák nem is múlnak el sohasem teljesen. Az a gyermek, aki a szülői háznál voltunk,, megmarad bennünk egész életünkben bizonyos fokig. A családi nevelés középpontja, éltető napja az anyai szív. Erinek aranysugaraiban sütkérezve indul fejlődésnek a gyámoltalan emberpalánta. Éz simogatja öntudatra szunnyadó lelkét; ez oltogatja belé sok-sok türelemmel a beszéd és járás tudományát és ez az, mely hosszúhosszú éveken át e'losztogatja minden kincsét az ő „édes fiának“ és „édes leányának.“ Igenis, az édesanyai áldott szívnek köszönhetjük elsősorban, hogy tudunk hinni jóságban, szépségben, hogy fogalmunk van meleg otthonról, szerétéiről s hogy nem úgy rontunk neki az életnek, mint az erdő vadja: harapásra készen, mindenki ellen csatára készülten. A következőkben az anya szerepével kapcsolatban három gondolatot fogok érinteni. Az első, a gyermek megszületése előtti időre vonatkozik. Mindannyian tudjuk, hogy az anyaság áldott ideje aáltt a gyermek élete kizárólag az anya életmódjától függ. — De mindenkinek tudnia kell azt is, hogy ez idő alatt nem mehet végbe semlrni az anya szervezetében és lelki világában, aminek ne volna meg az ellenhatása a születendő gyermekre is. Az ember legtöbb veleszületett hajlama: fogékonysága a félelemre, a haragra, a bátorságra, fogékonysága a lustaságra, az irigységre stb. csakis azoktól a foglallatoskodásoktól és felindulásoktól függ, melyben anyjának a várandósága ideje alatt része volt. Igen sok példa bizonyítja ezt, melyek közül itt csak egyet említek meg. Megállapították pl., hogy Franciaországban a kommün volt az a korszak, melyben a legtöbb meghibbant gyermek született. Ennek okát kétségtelenül az anyákban végbement felindulásokban kell keresnünk. És én nent tehetek róla, de valahány ideges, betegesen félénk, indulatos vagy gyengeelméjű gyermeket látok, m'jndig ez a gondolat hasít bele legelőször lelkembe: Vájjon te szerencsétlen, nem ártatlan szenvedője vagy-e a megbántott természet bosszújának, melyet édesanyád idézett fel ellened akkor, amikor szíve alatt hordozott? De meg vagyok győződve arról is, hogy igen sok angyalkának arcán, aki e megcsonkított magyar föld valamelyik bölcsőjéből szállt el az örökkévaló Isten mennyei kórusába, ott van egy vádoló vonás az édesanyja ellen, aki pedig legjobban fájlalta elköltözését s aki éppen azért, mert öt elvesztette, talán sohasem fog megvigasztalódni. Bárha minden magyar anya teljes mértékben átérezné az anyaság borzalmas felelősségét és megóvná magát mindattól, ami ártalmára lehet megszületendő gyermeke testi és lelki egészségének! Az anyának a családi nevelésben való szerepével kapcsolatban, csak igen nagy általánosságban szólok a gyermek testi neveléséről. Bár a gyermek egészségének megőrzése, erőteljessé nevelése egyformán kötelessége a szülőknek, mégis az anyával keil azt elsősorban vonatkozásba hoznunk, mert szinte azt mondhatjuk, hogy a gyermek testi nevelése a szorosan vett „tüzhelygondok“ közé tartozik. Hisz az apák jórésze távol van napközben az otthontól és igen sok esetben csak ritkán láthatják gyermekéiket ébren, mert reggel, amikor eltávoznak hazulról, még édesen szenderegnek s este mire haza- verődnek, ők már ismét az angyalokkal társalognak. A testi nevelés az anyának eigyik legfontosabb és legnemesebb hivatása, mert hisz azt a célt szolgálja, hogy jó gépezettel lássa el gyermekét az élet tengerén való hajózásra. Akik tehát ezt tudatlanságból, vagy kényelemszeretetből elhanyagolják, bűnt követnek el gyermekeik ellen. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a testi egészség az anyagi boldogulás szempontjából milyen nagy jelentőséggel bir. Azt sem kell itt fejtegetnem, hogy milyen súlyos nemzeti érdekek fűződnek hozzá. De utalni szeretnék arra a kapcsolatra, mely a testi egészség és a lélek működése között van. Mindannyiunknak lehetnek pl. tapasztalatai arra vonatkozólag, hogy akaratunk sokkal erősebb és kitartóbb, ha a vér bőségesebben és élénkebben kering az ereinkben és viszont ingadozók, félénkeb- bek és gyengébbek leszünk, mihelyt vérünk kimerül és testi erőnk csökken. — Gyakran állapíthatjuk rneig azt is, hogy az erővel jóság párosul, viszont a gyön- geségnek ingerlékenység, rosszkedv és igazságtalanság a kísérője. A gyermek testi életében két fömoz- zanatot különböztetünk meg: a növést és fejlődést. A növekedés főfeltétele a táplálkozás, a fejlődésé pedig a mozgás. A táplálkozás kiegészítője az ápolás. — Ennek tényezői a levegő, viz és ruházat. A mozgás tényezői az összes testgyakorlatok, a játék, athlétika és a torna. A nevelés és fejlődés fölcellékei a pihenés, az alvás s a test erklölcsi tisztasága.
