Harangszó, 1931
1931-04-26 / 17. szám
1931 április 26 HARANOSZÓ 137 észrevehető a kor kinövéseitől való meg- undorodás és egy jobb és tisztább után való óhajtozás. Egy országnak sem volt még annyira szüksége tisztult erkölcsi felfogású, önzetlen hazaszeretettől vezérelt, ernye- detlen munkabirású ifjúságra, mint a mai Csonkamagyarországnak. Ilyenek lesznek pillérei annak a hídnak, amely a nemzetet egy jobb jövőbe fogja átvezetni. Ez a frissvéríi ifjúság képviseli test- ben-lélekben a nemzet megújhodását és a jövő elképzelt gyönyörűséges szakának Ígéretét. És pedig azért, mert ők az egész magyar nemzet gerincét fogják alkotni s amilyenek ök. olyan lesz az ország sorsa; mert: „Minden népnek ereje ifjúságában ván!“ Bár most sirva és vérezve vergődünk gúzsbakötöttségiink miatt, ámde mégsem sza'>ad lemondanunk Magyarország életerejébe vetett azon hitünkről, hogy diadalmasan megfog még izmosodni most aléltságban vergődő nemzetünk, ha müveit, jellemes, acélosakaratú ifjakat küldhetünk majd a gátra! OLVASSUK A BIBLIÁT. „Az igének pedig megtartói legyetek és ne csak hallgatói.“ Április 27. Gyakorlati keresztyénség. Att. 10, 25—28. 1. Zsoltár. 1—3. Vannak emberek, akik hallgatják és olvassák Istennek Igéjét, de életük, viselkedésük, cselekedeteik semmiben sem különböznek azoktól, akik az Isten Igéjét nem hallgatják. S talán ez a szomorú tapasztalás az oka a nagy hitetlenségnek. Ezek a tények annak bizonyságai, hogy a ma- gukajt vallásosaknak tartó emberek az igazi vallásosságtól igen távol állanak, ha nem teljesen pogányok. Az igazi vallásosság áthatja az ember teljes életét, s visszatükröződik az, az élet minden megnyilvánulásában. Az Írástudónak, aki Jézushoz ment, csak elméleti vallásossága volt. Jézus megadja neki az útmutatást az elméleti vallásosság gyakorlativá tétele céljából. Április 28. Az ige megtartásának gyümölcse: élet. Ján. 10. 10. és II. Kor. 5. 17. A tavaszi napsugár éltető melege életre kelti az egész természetet. Lépten- nyomon életújulás, életpezsdülés tárul szemeink elé. Az ember életében is hasonló életújulás megy végbe, hogyha az Ige szivünkben jó talajra talál. ,,A régiek elmúltak, imé újjá lett minden“, ez az Igét megtartó ember boldog tapasztalása. Van Istenem, van életem kiált fel az Isten szavát megtartó ember örömujjongva. Az Ige az élet Urának szava, benne és általa ismerem meg az élet értékét, gyönyörűségét és rendeltetését. Megtartásának gyümölcse, maga az élet. Április 29. Békesség. Ján. 14, 27. 119. Zsolt. 162—165. Isten Igéjében feltárul előttem Istennek irántam való végtelen szeretete, üdvösségemet munkáló kegyelme. Ha mindazt, amit Isten értem tett, ha üdvözítő kegyelmét elfogadom hittel, hálás gyermeki szívvel, beköltözik szivembe az, ami után epedve vágytam, s amit e múlandó világban hiába kerestem, a békesség. Legyünk az Ige megtartói, s az Ige megtartja békességünket! Április 30. Világosság. Ján. 18, 12. I. Mór. 1, 3—5. A világosság az élet nélkülözhetetlen eleme. Testi életünk számára a nap, lelki életünk számára maga a mi Üdvözítő Urunk és az ő Igéje szolgál világosságul. Mindkét fényforrás gondviselő, mennyei atyánk drága ajándéka. Mindkettő nélkülözhetetlen az Isten által számunkra kijelölt üdéig — és örökkévaló hivatásunk betöltéséhez. A lelki világosság, az Ige megtartása által lesz tulajdonunkká. Május 1. Erő. Róm. 1, 16. II. Móz. 19, 5. Dániel 6, 1—28. Ha figyelemmel kisérjük az Istent teljes szívvel szolgáló emberek életét, cselekedeteikben, alkotásaikban, életük megnyilvánulásaiban hatalmas erőt, az élő Isten mindenható erejének nyilvánulását látjuk. Mi tette őket bátrakká, legyőzhetetlen hősökké? (Pál apostol, Luther.) Az Isten Igéjéhez való tántoríthatatlan ragaszkodás. Ebben volt minden bizodalmuk, mert tudták, hogy az Ige mögött Isten áll, Aki örök s az Ö Igéje „kószáiként megáll.“ Ők az Ige megtartói voltak, s ezért nem szégyenültek meg. Kövessük példájukat! Május 2. Győzelem. Mt. 28, 18—20. Efez. 6, 17. Az Isten szolgálatában álló ember élete nem kényelmes, hanem állandó küzdelem a bűn ellen, odaadó munkálkodás azért, hogy Krisztus ügye előre haladjon diadalmasan, hogy a hívők serege növekedjék, Isten országa épüljön. Ebben a munkában sok akadállyal kell megktizdeniök a munkásoknak, s föltétien kudarccal végződik törekvésük, hogyha nem tartják meg az ő parancsolatait. Az Ül Igéje megtartásának gyümölcse a győzelem is. Május 3. Áldás. 1 Móz. 12, 1—3. Kolossá. 3, 16—17. Életünk minden megnyilvánulása embertársaink, közvetlen környezetünk megfigyelése alatt áll. Sokszor tudatosan, de sokszor öntudatlanúl is követik példánkat. Hogy életünk áldássá lehessen embertársaink számára, komoly önvizsgálatra és önfegyelmezésre van szükségünk, nehogy megbotránkoztassuk embertársainkat. Vigyázzunk tehát minden szavunkra és lépésünkre. Ha az Igét megtartjuk, áldott lesz életünk s a kegyelmes Isten áldássá teszi felebarátaink számára is. Jancsó András. HETI KRÓNIKA. A független kisgazdapárt Kecskeméten tartott nagygyűlést. — A kormány- párti gazdafront vasárnap bontott zászlót Kiskőrösön. Szabóky József, Meskó Zoltán, Erdélyi Aladár és Udvardy János sürgette a gazdatársadalom összefogását. — Garami Ernő és a szociáldemokrata pártvezetöség között súlyos nézeteltérések keletkeztek, aminek az lett a következménye, hogy Garami kilépett a pártvezetőségböl és megvált a párt lapjának a szerkesztőségétől. Garami már el is költözött Magyarországról Bécsbe, hol polgári elhelyezkedést talált. — Apr. 14- én volt tíz esztendeje annak, hogy Bethlen István Magyarország miniszterelnöke. Ebből az alkalomból a kormányzó szolgálaton kívüli viszonyban ezredessé nevezte öt ki. — Pilisszentivánon robbantás után beomlott az egyik tárna. Négy bányász meghalt. — Kürten Pétert, á borzalmas düsseldorfi gyilkost, most kéri számos sorozatos gyilkosságaiért a düsseldorfi törvényszék. Már 8 esztendős korában gyilkolt először. — Spanyolországban a községi választásokon a köz- társaságiak győztek. XIII. Alfonz király lemondott s Angolországba költözött. A spanyol köztársaság elválasztja az államot az egyháztól s kimondja a felekezetek egyenlőségét. Tavasz jő a télre. Még hideg tél van. Csöndes a határ. Lágyan simul rá havas szemfödél. Messzire jár még a sok dalos madár, tar ágak között bús gyászdalt sir a szél. Halotton pihen sok illatos virág, mint nagy, nagy temető olyan a világ. De már zöld a vetés a szemfödél alatt. A kopasz ágakban már új élet lüktet. Halott levél helyén máris új rügy duzzad pici kis csirában ezer dús ígéret.. Nem halott a világ, csak kissé elszunnyadt, mámoros szent vággyal várja az új tavaszt! Szivedre fájdalmas, bánatos tél borult. Fagyottan pihen sok ifjúkori álmod. Vágyaid üdezöld levele mind lehullt s messzire szállt el vidám kacagásod. Szemfödél borult csalódott szivedre, amit bánatból, könnyből szőttél egybe. De már megnyugodtál. Csöndes már a szived. Lelked titkos mélyén új tavasz dalol már. De még titkolgatod, még magad sem hiszed, hogy a réginél szebb, igazabb öröm vár. Pedig látod, ez igy a természet rendje: Bánatból öröm lesz; tavasz jő a télre. Simon Ilona. KARCOLATOK. Bizony sdgfevés a postai befizetési lapon. Az új évnegyed alkalmából az egyik postai befizetési lapon, amelyikre nem volt rányomtatva, hogy előfizetése lejárt, 2 P-t kaptunk. A hátlapon ez volt írva : „Jobb adni, mint venni!“ Harangszó lapom f. évi dec. 31-ig rendben a befizetésem. 442. ének. Scintha Károly sírkő emlékre küldök 1 P, kisbabod vizkárosultaknak 1 pengőt.“ Olyan volt ez a pár sor irás, mint valami hatalmas igehirdetés a szeretet himnuszáról. (I. Kor. 13.) Valami jóleső melegség járja át az ember szivét, mikor az adományozásnak ezt a művészetét látja. Terjesszük a „HARANGSZÓ“-tl
