Harangszó, 1930

1930-03-16 / 11. szám

84 HARANQSZÖ 193Ü március 16 Te, óh Utam, nem azt montad Péternek: „Legeltesd a te juhaidat!“ hanem: „Legeltesd az én juhaimatl* * Mi visszük a szót érettetek, ti pedig imádkozzatok értünk! * Ne adj fegyvert elleséged kezébe magad elleni * Aki hitben könyörög Istenhez, az életre szükségeseket kéri; irgalmas módon vagy meg ha l lg at at ik vagy nem. Mert az orvos jobban tudja, mint a beteg, mire van szüksége a gyöngének. * Isten olyannak szeret minket, ami­lyenek leszünk az Ő ajándéka által, nem amilyenek vagyunk érdemünk révén. * Nézzünk mindnyájan Ö reá, hogy Ö elégítse meg éhező lelkünket, mert éhezett érettünk. * „Nálam nélkül“ így szól,r „sem­mit sem cselekedhettek. “ Az Úr sokat cselekedhetett tanítványai nélkül, a tanítványok azonban semmit az Úr nélkül. * „ Hatalmam van, “ így szól az Úr, „életem letételére, hatalmam van újra való fölvételére is. Senki sem veszi el azt tőlem.“ Nagy volt ez a hata­lom, képessé tehette volna a meg nem hálásra; de nagyobb volt az irgal­masság, mely által meg akart halni. He Amikor elérkezett Isten irgalmas­ságának ideje, eljött a Bárány. Mi­lyen Bárány ez, amitől félnek a far­kasok ? Milyen Bárány ez, bár meg­öletett, mégis megölte az oroszlánt! Mert az ötdögöt ordító oroszlánnak nevezik, mely szertejár és keresi, akit elnyeljen. A Bárány vére legyőzi az oroszlánt. íme! A keresztyének képe! * Ami hiányzik, azt bátran elsajátí­tom az Úr sebeiben. * Mi szebb Istennél? Mi megvetet- tebb a Megfeszítettnél ? * A sebhelyek jelentették ki Azt, Aki másoknak minden sebét meggyógyí­totta. * Megvetelt-e még most is Az, Aki a mennyben van, mivel megvetett volt a kereszten? Március idusán. Csodák koréba ért a nemzet, Mikor a rabságok sírja mellett Egyszer csak megállotta szabadság angyala. Nem törékeny asszony, kinek gyenge karja Nem érik meg soha a küzdelmes harcra. Férfi! Elszánt, bátor ! Szeme tekintete, mint az égvillámlés, Ajka riadója, mint a vészkiáltás: Talpra magyar 1 Talpra 1! Üzent a magasság, kisarjadt az élet, Virágba öltöztek erdők, mezők, rétek, Te sem maradhatsz meg gyászos köntösöd­[ben 1 Sötét éjszakádra áldott hajnal ébred . . . Én, kit Isten küldött, ezt hirdetem Néked !! És egy szent csodában megmozdult a róna... A bércek is jöttek első hivó szóra, Még a nap is szebben mosolygott a földre. Ahol honfoglaló büszke Árpád népe Hosszú évszázadok acél bilincseit Kemény vasöklével száz darabra törte 11 * * * Hol vagyunk mi mostan ? 1 Szívünk összedöbben Szép hazát sirató nehéz fájdalomban ! Büszke Kárpátokban tengernyi a bánat, Hü Erdélyünk népe olyan szegény, fáradt. És a búzatermő, tejjel mézzel folyó Százszor áldott Bánát ? Véráztatta földjét szegény rab magyarok Könnyekkel öntözik, gond-ekével szántják 1 Még a „jó szomszéd“ is rablók közé állott, Segített temetni évezredes ólmot I * * * De mit! Mért sírjuk el újra. Hogy a sírba hullott dicsőségünk útja ? ! Testvér! Kit a sorsnak két sujloló karja Épp úgy vert, mint engem, ne gondolj most [arra! ! Én egy új látomást érzek a lelkemben ... Dobogjon a szíved százszor sebesebben, Ragyogjon a szemed, mint az arany fénye. Világosság gyúljon a vaksötét éjbe: Lesz még egy március I! Dicsőbb, gazdagabb és nagyobb, minta régi, Amikor bátor lesz újra minden férfi, Mikor a gyermekek hősök kardját hordják, S úgy verik ki innét azt a rabló hordát, Mint egykor az Ürnak haragos angyala Villogó kardjával űzte el az embert. Kik előtt nem volt szent Isten akarata 1 Lesz még egy március ! Szent, harsonás ünnep, Ha a börtönórák mind utolsót ütnek . . . Harangok kondulnak be az éjszakába S elhívnak mindenkit új feltámadásra. Akkor megérezzük : nincs a csata vesztve. Átölel bennünket hős Petőfi lelke S odavisz a síkra. Ahol Kossuth apánk új szabadságharcnak Első lapját írja! . . . Zendülj csodás ének, egy új márciusnak Szabadságot hozó drága ígérete: Mi is megtanulunk mindent elfelejtni, Szegény jó hazánkért mindent elszenvedni. Ha majd mindnyájunknak újra el kell menni! Schöck Gyula. Biblia minden tanteremben. A kolozsvári ref. egyházközség pres­bitériuma határozatilag kimondta, hogy a ref. iskolák minden tan­termében egy-egy bibliát helyez el. OLVASSUK A BIBLIÁT! Az Ágostai Hitvallás a Bibliában. XIII. cikk. A szentségekkel való élésről. Mórc. 17. A szentségekről. Zsid.-hoz írt levél 4, 14—16. Hitvallásunk Isten Igé­jével teljesen egyezőleg csak két szent­séget ismer: a keresztség és az úrvacsora szentségét. A szentségek éppen úgy, mint Istennek Igéje (mely nem más mint a testté lett Igének írott szóbeli bízonyság- télele) jelei és bizonyságai Isten hozzánk való kegyelmes akaralának. A szentségek­ben is Isten az ő kegyelmével hajol le hozzánk, hogy kiemeljen bennünket a bű­nös élet rabságából, hogy megtaláljuk a vele való közösséget s a vele való közös­ségben bírjuk lelkünk szabadságát, életünk boldogságát. Márc. 18. Fogadjuk el a kegyelmet. 51. zsoltár. Isten kegyelme a maga mun­káját mibennünk azonban csak akkor tudja elvégezni, ha mi azt hittef fogadjuk, vagyis felismerjük, hogy elveszett és elkár- hozott bűnösök vagyunk. Bűnösségünk folytán Isten haragvó ítéletét hívtuk ki magunk ellen, s bűneinkből nem szaba­dulhatunk meg másképpen csak úgy, hogy Isten nekünk megbocsájt. Csak egyedül a kegyelem tarthat meg bennünket. Márc. 19 Ismerd meg bűneidet. Máté 15, 18—20 János I. lev. 1, 8—10. Mielőtt azért az Úr asztalához járulnál, vizsgáld meg önmagadat. Amikor azonban Isten előtt vizsgálod lelkedet, ne csupán azon bűneidet vedd szómba amelyekről emberek tudnak, hanem azokat is, amelyekről csak te tudsz s amelyeket egyedül Isten lót. Ne ámítsd magadat azzal, hogy neked ilyen bűneid nincsenek. Ha embertársaidhoz méred magadat, nem érezheled magad bűnösnek, de nem mondhatod ezt, ha Isten előtt vizsgálod lelkedet. Márc. 20. Isten a megtérő bűnöst ke­gyelmébe fogadja. 103. zsoltár 8—13. v. Péter I. lev. 2, 24—25. Ján. 1. lev. 2, 1—2. Ha bűnösségednek tudatára ébredtél, bű­neid sokasága felett ne ess kétségbe. A kegyelmes Isten azért derítette fel bűneidet, hogy te magad vágyakozzál a szabadílás után. Töredelmesen valid be azokat Isten előtt. A megtérő bűnöst Isten kegyelmébe fogadja. Jézus Krisztus magára vette a mi bűneinket, helyettünk elhordozta a bűn büntetését. Isten az ő szent fiának érde­méért bocsájt meg nekünk. Ne vesd meg azért Isten szent fiának éretted hozott ál­dozatát. Lásd meg és ragadd meg hotel a szenvedő Jézusban Istennek feléd nyújtott megbocsájtó kegyelmét, hogy tied legyen az élet és üdvösség. Márc. 21. Élet és üdoösség. 32- zsolt. Luther mondja : „mert ahol bűnök bocsá­nata vagyon, ott van élet és üdvösség. Bűneink miatt ellenségei voltunk Istennek, s azáltal, hogy megbékélünk, kiengeszte- lődünk vele, megtaláljuk lelkünk nyugal­mát és békéjét. Nagy öröm, ujjongó föl- szabadulás tölti el a kér. ember szívét, olyan mint a hazatért tékozló fiú, akiről leveszik a régi, tépett szennyes ruhát s uj ruhába öltöztetik A léleknek ez a meny- nyegzői ruhája, amit Isten készített szá­munkra s amelybe öltözteti lelkünket, a tisztaság, a szeretet és igazság aranyfona­laiból van szőve. E belső, lelki megtisz­tulás által változik meg életünk külső képe is. Isten azt munkálja mibennünk, hogy a mi parányi életünk Jézus Krisztus dicső­séges életéhez legyen hasonlatos.

Next

/
Thumbnails
Contents