Harangszó, 1930

1930-01-12 / 2. szám

X>l évfolyam, 1930. január 12 2. szám. Ailpltott» KAPI BÉLA l£10-bsn. LtptuLjdonoi: nuánnii] Litnr-Sífl»8tt?3 13 Onxagos Luther-8»ö?te' •63 hivatalos lapja. K «siratok, elótiwttei dijak te reklamációk a iARANGSZÖ (cserkeszt* kiadóhivatalának Szombathelyre (Vasvm.) küiaopdOk. Siófízettet elfogad akiden avana. lükén te tanító, * UBlTOllf mlBÚBB niífül?, Légy, mint Jézus, engedelmes. Isten, ember előtt kedves. ^lerkmstő •kiadóhivatal t SZOMBATHELY Vés varmegye. rióUIadóhlnUl i .Lutber-Tárauá«* könyv karsskedéM Budapaat, VIU., SnntklrUyl-u. fl/a. A „HABANB8Z0“ •löfíaetöai ára negyadárra 1 P 28 f. Félévre « P 40 f. Caoportoe kOldésaal KF/i-oa kadraaminy. Amorikáh* egén árra I dollár ; ai utódállamokba osgyadávre 1 P *0 (El. A szent hajó. Judás levele 1, 20. „Ti pe­dig szeretteim, épüljetek n ti szentsége» hitetekben.“ az óesztendőből átléptünk az új esztendőbe... Mondjunk dicsé­retet, adjunk hálát azért a nagy kegyelemért, amely minket, földi vándorokat, a múlt esztendő folya- nán a hitben megtartott és meg­erősített ... Adjunk hálát, mert a ceresztyén ember hite, szent fegy­verzet, védő paizs, erős vár I Persze csak az a hit, amelyet az apostoli vallástétel önt határozott formába! Ez a hit így kezdi vallomását: Hi­szek egy Istenben, mindenható Atyában... azután így végződik: Hiszem az örök életet... Ennek a hitvallásnak a középpontjában a Jézus Krisztus személye áll, aki érettünk emberré lett, aki érettünk meghalt és érettünk feltámadott!... .Ez a hit olyan, mint egy szent hajó, amely minket biztosan, nyugodtan itvisz az idők tengerén a boldog örökkévalóságba! Ez a hit, szent iránytű, amely csalhatatlanul mu­tatja az utat igazi hazánkba! Ez a hit, szent horgony, amelyet az élet zivataros hánykolódása közepette nyugodtan bocsátunk le a mélybe s általa az Isten szívéhez, a Jézus sebeihez, az örök igéhez és ennek boldogító Ígéreteihez rögzítjük ma­gunkat. Mondjunk hát dicséretet, hogy íz elmúlt esztendők annyi zivatara ttán is mi a hit szent hajójában •'átázunk tovább, hogy ez a hit, ’ ,nint biztos iránytű mutatja nekünk a vándorút at most is. és mint hor­gony, ezután is a jó Istenhez köt bennünket... Hát nincs nagy okunk trra, hogy megmaradt hitünkért ;dicsérjük és áldjuk az Urat? .. disz az ő ereje, az ő kegyelme állított minket a bizodalom kőszik­lájára és meg is tartott azon min­ket, pedig körülöttünk annyian el­estek és zuhantak a hitetlenség mély szakadékéba... Adjunk hálát az Úrnak!... A hitetlenség ezután is támad, ostromot ostrom után indít, de a várat nein tudja bevenni, ez a vár pedig a mi szentsóges, apostoli hitünk! „Szeretteiin ! épül­jetek azért a ti szentséges hitetek­ben !“ Uram! erősítsd hitünket. Maradj velünk, vezess bennünk! „Oh Szentlélek gyújtsd fel bennem A hit alvó szikráját, Az én erőtlenségemben Építsd föl a hit várát 1 Fuvallj Titkos erőt rám, S lesz mennyekben koronám ; Légy biztatóm, hű vezérem, Hitein végét így elérem. * Add, hogy kegyelmet találjak Nálad minden szükségbe’ És a hitben úgy megállják, Hogy ne essem kétségbe. Erősítsed hitemet, Magad vezesd ügyemet, Hogy ellenségem meggyőzzem, Nyilait elüssem tőlem.“ Amen. * A szülők általános kötelességei. Irta: Javornitzky Dezső. A gyermekek erkölcsi romlásá­nak a megelőzésében az összes tényezők között a családnak van a legfontosabb, a legjelentőségtel- jesebb szerepe, mert tükör a gyer­mekkor, mely az otthonban felvett képeket híven visszasugározza az élet későbbi szakaszán. A család­tól függ elsősorban, hogy ez a tükör ne torzalakokat mutasson, hanem természetes, éles és tiszta képeket tükröztessen vissza. S ezen szent hivatásának a család akkor felel meg igazán s csak akkor fejt ki eredményes munkásságot, ha a házastársak alaposan ismerik és lelkiismeretesen teljesítik is ma­gasztos kötelességeiket. Ezen kötelességteljesítésre buz­dítja, serkenti sőt kényszeríti őket az az erkölcsi felelősség, melyet minden szülőnek nemcsak éreznie, de minden gyermekével szemben őszintén és természetes módon érez­tetnie kell annál erősebben, minél gyengébb az és minél inkább rá­szorul az irányító, a vezető, a tá­mogató kézre. Az erkölcsi felelősséget átérzik azok az előrelátó, gondos család­alapítók, kik a szerzett ismeretek és tapasztalatok alapján, az idők viszontagságaira számítva, nagy körültekintéssel építik meg és teszik kedvessé, meleggé a családi fész­ket. Ennek az erkölcsi felelősség­nek tudatában vannak azok az együttérző és egymást megértő házastársak, akik egymás iránt mindenkor szeretettel, tisztelettel, hűséggel és bizalommal viseltetnek. Ezen erkölcsi felelősség irányúja azokat a hivatásuk magaslatán álló szülőket, akiknek főerénye a vallásosság és a munkásság, akik­nek minden szavuk, minden csele­kedetük jó, szép és nemes például szolgál gyermekeiknek s akiknek — a felmerülő nehézségek, a sok­sok keserves nap és álmatlan éj­szaka dacára — közös törekvésük, hogy becsületes, tisztességes, bol­dog és megelégedett legyen a csa­ládnak minden egyes tagja. Az erkölcsi felelősséget azok a szülők éreztetik gyermekeikkel, kiknél a szülői jog háttérbe szőrül a szülői kötelességgel szemben, akik előbb megfelelő testi és lelki táplálékkal látják el gyermekeiket

Next

/
Thumbnails
Contents