Harangszó, 1930

1930-03-09 / 10. szám

78 HARANÜSZÓ. 1930. március 9. kerület tisztvizsgáztató bizottsága előtt sike­resen megállották a tiszti vizsgát és foga­dalmat tettek. Eddigi munkájukat most már hivatalos formában is végzik Isten országa építésére. Új munkásokat küldött az Úr az ő aratásába I Szentgotthárd. Szentlászlói és balaton­füredi Vargha Gáborné védnöksége alatt álló nő- és leányegylet úgy erkölcsileg, mint anyagilag rendkívül sikerült műsoros estet rendezett. Közreműködtek: Lang El­vira, Szabó Károly, Knausz József, Tímár János, Forberger Andor, Scherer Józsefné, Ajkay Jenőné, Friedrich Herta, Ravasz Endre és Sokoray Vilma. Az egyes számo­kat Ajkay Jenő takarékpénztári igazgató konferálta be. Az est tiszta jövedelmét, 320 P-őt a harangalap javéra fordítják. Teológusok vetített képes előadása Győrött. Sztehló Gábor és Urban Ernő theológusok febr. 22—23 ón a győri gyüle­kezetben mutatták be a Theol. Otthon ja­vára készített vetített képsorozatot, Bur- nandnak a Jézus példázatairól készített gyönyörű képeit, öt előadást tartottak: kettőt Győrött, a többit Győrújfalun, Bör- csön, Győrszabadhegyen. Irósmagyaráza- taikkal istentiszteletté tették az előadásokat. Az offertóriumok 104 pengőt eredményez­tek a Theol. Otthon javára. A szeged! evang. egyházközség fel­ügyelőjét, Kiss Ferenc nyug. miniszteri tanácsost nagy megtisztelés érte. Az elmúlt évben Szeged sz. kir. város őt örökös köz­gyűlési tiszteletbeli tagul választotta meg; aminek az értékét az adja meg, hogy a város összesen csak 3 ily tagot választott. Most pedig hazánk kormányzója tüntette ki a második osztályú polgári érdemrend­del. Ez a kitüntetés a szegedi evangélikus egyháznak, de egyetemes egyházunknak is öröme és büszkesége. A diósgyőri evang. leányegylet február 23-án tartotta az evang. elemi iskolában a termet zsúfolásig megtöltő közönség rész­vételével az eddigieknél is sokkal jobban sikerült műsoros teaestélyét Számosán, mivel még állóhelyet sem lehetett nekik biztosítani, visszamentek. Az estélyt Blat- niczki Etuska nyitotta meg. Molnár Mariska és Liberlinyi Jolénka egy-egy monológot adtak elő kitünően. Záhony Dezső igazgató­tanító kedélyes felolvasást tartott. Szent a béke c. 1 felvonásos színdarabot László Eszti, Nyirő Eszti, Koncvald József és Nyirő Feri. Komédiások Pirioócson c. vígjátékot pedig Kosztik Irénke, Hrubec Ilona, Katona Imre és Styavina János adták elő olyan fényesen és kacagtatóan, hogy játékukért mindannyian elismerést érdemelnek. A jól sikerült est rendezéséért s a szereplőkkel való fáradságos, áldozatos és szeretetteljes munkálkodásért a köszönet és dicséret elsősorban Záhony D. igazgatónét, a leány­egyleti munka irányítóját illeti, aki az es­tély erkölcsi és anyagi sikeréért mindent elkövetett. A szerepek betanításánál Orbán Lajos egyházmegyei s.-lelkész működött közre. A szereplők és a vezetők munkáját a közönség sűrű tapssal és kacagással honorálta Az esiély úgy erkölcsileg mint anyagilag jól sikerült. Bevétel 101 P volt. Lőcsei generális diáktalálkozó. A lő­csei középiskolák összes volt növendékei 1930. május 4-én közös találkozót tarta­nak Budapesten. A volt diákok és diák­lányok közöljék nevüket, (asszonyok a leánynevet is) a foglalkozás, lakcím és a látogatott iskola megjelölésével a Lőcsei Diáktalálkozó Rendező-Bizottságával Buda­pest, Vas u. 9—11. III. 34. A kiskőrösi evang. polgár ifjúság egye­sülete febr. 23-án Meskó György, Lárnyi Irénke és Varga János tanítók vezetése mellett egy kedves, bensőséges tea-délutánt rendezett. Az ifjúság egyesületi életében első ilyen alkalom volt ez, mégis úgy a hangulat, mint az egyes műsor-számok bizonyságot tettek az ifjúság komoly lelki ébredéséről, mely a duhaj mulatozások helyett, tiszta nemes szórakozásokban ke­resi örömét. Szedmák János egyesületi tag buzgó imája nyitotta meg a délutánt, több vallásos és irredenta énekszám között szép készséggel szavaltak a következők : Lucza Zsuzsanna, Szedmák János, Polerecski István, Gyuricza Judith. Jókedvre derítette a résztvevőket Szekohradszky Pista egye­sületi elnöknek ügyesen előadott vidám száma. Majd Lucza Pál egyesületi tag „Balatonszárszói emlékek“ címmel nagy­hatású lelkesítő beszédet intézett az ifjú­sághoz. A tea-délután az elnök lelkén be­szédével és imájával ért véget. Szebb jö­vőnk reménysége ez alkalommal is bizta­tóbb fényesebb lett. Szigligeti est. A balassagyarmati ev. ifjúsági egyesület ajándékozta meg közön­ségünket ezzel az esttel. Az egylet mű­kedvelői Szigligeti Edének Cigány c. 3 fel­vonásos színművét adták elő és pedig nagy hatással, aminek kétségtelen bizonyítéka az, hogy a darabot két héten át hetenként kétszer, összesen tehát négyszer, legutoljára február 25-én hozták színre egymásután­ban. Az egyesületnek színpaddal ellátott terme minden egyes alkalommal megtelt; Sokan jöttek el, hogy a darab szépségében és az előadás sikerében gyönyörködhes­senek. Benkő László volt a rendező s az ő gyakorlott és avatott kezére ismertünk a szereplők ügyes és egybevágó játékéban. Minden egyes szereplő helyes felfogással és öntudatosan játszotta szerepét s a jele­netek alatt játék közben is ki-kitört taps igazolta a legjobban azt, hogy a játék jó­val nagyobb sikerrel volt kapcsolatos, mint amennyit műkedvelőktől rendesen várni lehet. Játékukra valamennyien büszkék lehetnek. Mréz Ilonka, aki Zsiga (Huszár János) leányát, Rózsit játszotta, ügyesen, megkapóan oldotta meg feladatát; igen jól játszott, szépen énekelt s különösen a lelki nagy megrázkódtatás hatása alatt adott tökéletes játékot és nagy'on megérdemelte azt a tapsot, amellyel sűrűn rótta le teljes elismerését a megjelent közönség. Partnere, Gyuri (Leszeniczky Pál) gondosan alakított s öntudatosan rajzolta meg azt a lelki tu­sét, amelyen szerelemmel és a rágalom által felköltött gyanúval szívének megküz­denie kellett. Zsiga cigány büszke cigány s gyermekeinek becsületét féltő gondos apa volt. A fia, Peti (Huszár József) pedig az önfeláldozó barát és hűséges szerelmes. Bocsi Piroska eleven temperamentuma egyenesen reá termett arra a házsértos és pergő nyelvű szerepre, amelyet férjével (Vincze József) és Zsiga cigány fiához, Petihez mindvégig hű maradt Évi leányá­val (Demeter Erzsiké) és az egész faluval szemben eljátszania kellett. Évinek legszebb jelenete az volt, midőn a menyasszonyi koszorút letépte fejéről s étadta a lakodal­mán megjelent deliriumban levő Rózsinak. Hréch Jenő ügyesen töltötte be Ferkének, az urasági hajdúnak eléggé ellenszenves szerepét, nemkülömben Brozsa István Kurta nagygazdának gőgös és szívtelen egyéni­ségét. Ugyanilyen dicséret illeti meg Gáspár István kisbirót, Krajcsi Margitot, Turcsan Annust (Sári), Schuller Rózsikét (Panni) és Demeter Margitot (Erzsi) a falunak pajzán és trécselni, tereferélni szerető csoportjá­ban. További Czerószky Pál násznagyot, továbbá Kovács Pál és Szladecska József vőfélyeket. Ki kel! emelnünk különösen Tóth Jánost, aki az összegabalyodott cso­mót mindenki megelégedésére megoldó Várszegi gazdag földes úrfi szerepét ját­szotta ügyesen és hatással. Az elért siker ösztönözze további sikeres elérésére a de­rék műkedvelői csoportot. A virágvasárnapi budapesti diák- konferencia programmja elkészült. A kon­ferencián a következő előadások hangza­nak el: A félreismert Jézus, — nincsen csak egy igaz is, a) A bűn lényege és realitása, b) A bűn internacionalizmusa, c) a bűn mint vilégrejtély. Oh, én nyomo­rult ember I. . . a) Bűn és bűnhődés, b) A tehetetlen akarat, c) Álmegváltók. — A kereszt, — a diadalmas Krisztus. A cso­portos Bibliatanulmányozás tárgyai: A diák­bűnök, Megtartó erő. A résztvevők ünnepi istentisztelettel kezdik a konferenciát. Vi­rágvasárnap este a régi képviselőházban irodalmi és művészestélyen vesznek részt. Továbbá 3 félnapon megtekintik Budapest, nevezetességeit: A rádió stúdiója. Királyi palota, Koronázó templom, Halászbástya, Hires budai épületek, Városliget, Ismeret­len katona sirja, Ezredévi emlékmű, Vajda- hunyad vára, Anonymus és Washington szobra, Állaikert, Az ország zászlaja, Észak-Dél-Nyugat-Kelet, Batthányi emlék, Kossuth szobor, Királyi kúria előcsarnoka. Parlament. A konferencián részt vehet min­den főiskolás és felsőbb osztályú közép- iskolás református leány- és fiudiák Jelent­kezési határidő 1930 március 20, Budapest IX, Lónyai u. 7. II. 28 Részvételi díj: vidékieknek 11 pengő, ebben összes költ­ségek, jelentkezés, szállás, étkezés, féljegy, igazolvány éra, összes belépődíjak bent­foglaltatnak. Budapestieknek 2 pengő (je­lentkezési és belépődíjak). Résztvevők fél­jeggyel utaznak a MÁV összes vonalain. Jelentkezéskor a díjból 4 pengő előre kül­dendő (pestieknél a 2 pengő fizetendő). Református diákság széles rétegeiben ko­moly készülődés folyik e virágvasárnapi konferenciára. A mezőtúri Luther-Szövetség kereté­ben működő vegyeskar úgy erkölcsileg, mint anyagilag jól sikerült műsoros tea­estélyt rendezett március 1-én az Ipartes- tület Székházában. A hatalmas nagy termet teljesen megtöltötte az érdeklődő közönség. A tea-estély műsora a következő volt: dr. Spett Ernő polgármester hazafias tárgyú ünnepi beszédet mondott, melyet nagy ér­deklődéssel hallgatott végig a közönség. Nagy tetszést váltott ki dr. Boross István főgimn. tanárnak erre az alkalomra írt költeménye, melyet ifj Borbély Gyula sza­valt el igen ügyesen. Ugyancsak helyesen szavalt el egy irredenta költeményt Biró Erzsiké. A műsorban szerepelt még egy magyar tánc, melyet a közönség nagy tetszéssel fogadott. Az estélyt még szépen egészítették ki az Iparos Dalkör és az Ev. vegyeskar jól betanult énekszámai. Hogy a teaestély úgy erkölcsileg, mint anyagilag oly szépen sikerült, abban igen nagy része van a Szirmay Jánosné vezetése alatt álló rendezőségnek és Kosnár Lajos kántornak, akik semmi fáradságot nem kiméivé, min­dent megtettek a siker biztosítása érdekében. Doktor Luther Márton Nagy Káté-já- nak első magyar fordítását kezdte el kö­zölni februári számában az Emmaus felé..., az evang. theologusok folyóirata. Evang.

Next

/
Thumbnails
Contents