Harangszó, 1930

1930-11-30 / 48. szám

1930. november 30. HARANQSZÓ 377 evangélikus egyházkormányzat, a hitélet fejlesztése és kulturális téren szerzett ér­demei elismeréséül. D. Kapi Béla püspök nov. 16-án az Egyetemi Luther Szövetség számára tar­tott Budapesten istentisztelet«** Munkásgyülés. A Magyar Munkások Országos Szövetsége és Hártja, mely a szociális eszméknek hazafias alapon való propagálását tekinti feladatávak, f. hó 21-én a Vilmos császár-út 21. számú házban levő helyiségeiben nagygyűlést tartott, amelyen megjelent Sztranyavszky Sán­dor államtitkár is. A gyűlést Raffay Sán­dor díszelnök nyitotta meg, majd Kacsó Gyula elnök ismertette a magyar mun­kások panaszait. Gyulay Kálmán vázolta a szövetség programmját. Sztranyovszky államtitkár biztosította a szövetséget a kormány jóindulatáról és kitartásra buz­dította a munkásokat és kisiparosokat, akik születési és valláskülönbség nélkül folytatják mozgalmukat. Pestliy Pál serlegavató beszéde a Bethlen Gábor emlékvacsorán. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem halálának há­romszázadik évfordulója alkalmából a Bethlen Gábor Szövetség emlékvacsorát rendezett. Erre az alkalomra a nagy- enyedi Véndiákok Egyesülete díszes aranyserleget ajánlott fel a szövetség­nek. Az emlékvacsorán, amelyet egybe­kötöttek a serlegavatással, mintegy há­romszázan vettek részt, közöttük Ra­vasz László és Józan Miklós püspökök, Darányi Kálmán államtitkár, báró Rad- vánszky Albert és még sokan. Vacsora után Raffay Sándor ev. püspök azt han­goztatta, hogy a Bethlen Gábor Kör sze­niorgárdájának célkitűzéseit a letett fo­gadalom fejezi ki, amely szerint a gárda tagjai' minden erejükkel kívánják szol­gálni a magyar hazát és a protestáns egyházat; előmozdítják a protestáns egyházak békés együttműködését és a magyar társadalom hazafias megerősö­dését. Pesthy Pál serlegavató beszédi- ben találó vonásokkal rajzolta meg Beth­len Gábor történelmi nagyságát. Azután a mai helyzettel foglalkozva, arról be­szélt, hogy a társadalom az alappillére­ket feszegető jelszavaknak sokszor felül. Ma sokan megkülönböztetnek demokra­tákat, demokratábbakat és le§demokra- tábbakat, valamint kisgazdákat, kisgaz- dábbakat és legkisgazdabbakat. A három protestáns felekezet sem áll mindenkor a helyzet magaslatán, nem támogatják egymást, holott közös célra kellene töre­kedniük. A protestáns egység és általá­ban a társadalmi egység megvalósulásá­nak gondolatára hívta fel a figyelmet. Lelkészválasztás Kiskőrösön. A hatal­mas kiskőrösi evangélikus egyház no­vember 16-án Dedinszky Gyula segéd­lelkészt választotta meg lelkésznek. Az új lelkész hosszabb időt töltött Finnor­szágban, segédlelkészkedett Ipolyvecén, Szarvason és Kiskörösön. Lelkészválasztás Kelenföldön. A ke­lenföldi egyház nov. 16-án Szántó Ró­bertét választatta meg lelkészének. — Szántó Róbert Szabadkán volt hosszú ideig lelkész, ahol a magyarság nemzeti és irodalmi életében a megszállás alatt is vezető szerepet vitt. Mikor innen ma­gyarsága miatt kiiildözték, Budapestre jött vallástanárnak, ahol az Ifjú Éveknek is szerkesztője lett. Innen hívta el öt a kelenföldi gyülekezet bizalma. A soproni Ev. Hittudományi Kar át­költözése. November 14-én költözött át az Ev. Hittudományi Kar a theológiai fakultás új épületébe. Reggel 8 órakor a régi theológiai akadémia helységében a tanári kar es az ifjúság áhítatot tartott. Ezután levonultak a líceum udvarára, ahol már várta őket a líceum tanári ka­ra és ifjúsága. Dr. Deák János dékán bú ­csúbeszédére Hollós János igazgató vá­laszolt meleg szavakkal, majd felhang­zott az „Erős vár a mi Istenünk.“ Utána az ifjúság menetben vonult át a theoló­giai fakultás szép új épületébe s ott a legnagyobb tanteremben tartott áhítat végeztével nyomban megkezdődtek az előadások. Az Angyalföldi Luther Szövetség szeretetvendégséget tartott, melyen Gáncs Aladár tartott előadást Mária Do­rottya ev. nádorasszonyról, Rimár Jenó bibliát magyarázott, szavalatok, zene és párbeszédek egészítették ki a műsort. A vasi közép egyházmegye tanítói gyűlése. A vasi közép egyházmegye taní­tótestülete október 26-án tartotta gyű­lését, melyen Karner Margit örimogyo- rósdi tanítónő tartott mintatanitást. A tanítóegyesület kisérletképen megpróbál­kozik azzal, hogy a jövőben a mintataní­tás anyagát s a mintatanítást végző ta­nítót is csak epv félórával a tanítás meg­kezdése előtt fogja kijelölni. Iskolaavatás Győrött. A győri ev. gyülekezet november 23-án avatta fel új fiúiskoláját. A fiúiskola hat tanteremből, munkateremből, igazgatói és tanítói szo­bából, cserkész- és leventehelyiségekböl áll. Építése 133.000 pengőbe került. Győr szab. kir. város 25.000 pengőt adott hoz­zá. Más külső segélyt a gyülekezet nem kapott. Az építés többi összegét kölcsön­ből fedezte. Az építés körül Jausz Lajos főmérnök, másodfeliigyelö és Csellágh Gyula miniszteri tanácsos szereztek nagy érdemeket. Az avatást megelőző isten­tiszteleten Szabó József püspöki másod­lelkész beszélt az igaz világosságról, az avatást magát Németh Károly esperes végezte, aki I. Mózes 14.20 alapján be­szélt arról, hogy ebben a bűnös világ­ban haldoklik a gyermek és elpusztul, ha Isten nem könyörül rajta. De ha Isten forrást nyit számára, nagy nép lesz a ki­csinyből. Az egyház nevében Turóczy Zoltán lelkész, az iskolaszék nevében Strasser Sándor leányliceumii igazgató, iskolaszéki elnök, a tantestület nevében Weltler János igazgató vette át az új is­kolát. Két számmal szerepelt az egyházi énekkar. Fodor Kálmán hangversenye. Novem­ber 23-án nagyszabású hangversenyt rendezett Fodor Kálmán, a győri gyüle­kezet híres orgonistája, a győri ev. templomban. Rheinberger G-moll, Hän­del F-dur és Bossi A-moll orgonaverse­nyét játszotta. A zenekari kíséretet a 4. honvédgyalogezred zenekara látta el K. Jónás Dezső karmester vezetése alatt. Prezbiteri konferencia Celldömölkön. A kemenesaljai egyházmegye november 16-án tartotta első prezbiteri konferen­ciáját Celldömölkön. Az első hívó szóra körülbelül .300 prezbiter jelent meg. 30 gyülekezetből. A konferenciát istentisz­telet vezette be, prédikált Molitórisz J. esperes (Csel. 2, 37. 38). „Mi néked az egyház?“ címen előadást tartott Nagy István zalaistvándi lelkész. „Minek keil lennie az egyháznak?“ címen Lukács István bobai lelkész. „A prezbiterek jogai és kötelességei“ címen dr. Kovács János zalaegerszegi egyházfelügyelő. Közóhaj­ként jutott kifejezésre a prezbiteri kon­ferenciák állandósítása, bizonyságául an­nak, hogy szükségletet elégített ki. Ezt a közóhajt Vidos Dániel, a Johannita-rend lovagja, a celldömölki egyházközség fel­ügyelője tolmácsolta. A kemenesaljai egyházmegye novem­ber 27-én tartotta lelkészi értekezletét Celldömölkön. Úrvacsorát osztott Tompa Mihály, ..Jézus igénye az ev. lelkésszel szemben“ címen előadást tartott Nagy István, a gyülekezeti ev. napokról Moli- tórisz János, az egyházmegyei leánynap és a prezbiteri konferencia tanúságairól Lukács István. A Budapesti Iparosképző Protestáns Egylet a Vili., Alföldi-utca 13. szám alat­ti helyiségében, november 21-én, Kisfa­ludy Károly halálának 100 éves fordulója alkalmából kultúrestélyt rendezett, me­lyen művészi számok keretében Németh Sándor áll. tanítóképzőintézeti igazgató tartott előadást Kisfaludy Károlyról. Fürcht Ferenc áll. tanító pedig Kisfaludy Károly költeményeiből adott elő. A szarvasi evang. gimnázium inter- nátusának felavatása. Régen emlegetett gondolatot valósított meg a szarvasi gimnázium felügyelő-bizottsága, amikor a jeles intézet mellé, bár szerény viszo­nyok között, internátust létesített, ahol a növendékek meleg családi otthont él­veznek. Az iskola portáján levő régi épü­letet alakították át kellemes otthonná. Jelenleg 12 tanuló lakja. A gyermekek állandó felügyelet alatt vannak, mert az intézet egy tanára velük lakik. Étkezni a konviktusba járnak. A havi ellátás dija (lakás, mosás, fűtés, világítás, reggeli, ebéd, vacsora) 50 pengő. Az internátust» a leliigyelőbizottság szeptember 11-iki gyűlése alkalmával adták át rendelteté­sének, amikor is Kovács Andor esperes avatta fel. Az Ichthys-cserkészek munkaközös­sége f. hó 9-én Kisújszálláson vezető- konferenciát rendezett. Sokfelől jöttek össze tisztek és vezetők: Budapest, Győr, Debrecen, Sárospatak, Kisújszál­lás, Kenderes stb. volt képviselve. A megnyitó áhitat Máté 22:41-46. és 16:15— 16. alapján arról szólt, hogy a cserké­szetben nagy a kísértés a farizeusságra, hogy Krisztust nem tartjuk többnek, mint embernek és nem akarjuk egészen Úrrá tenni magunkon. Pedig ö „Ür az Atya Isten dicsőségére!“, ha akarjuk, ha nem! „örök reformáció a cserkészetben“ “c. előadás rámutatott a magyar cserké­szet mai nagy válságos belső kérdéseire, amiket kívülről nem igen lehet észre­venni. „Az evangéliumi cserkészvezető“ c. előadás és eszmecsere alatt mind vi­lágosabbá lett a vezetők előtt, hogy minden apró cserkészkérdésnek és min­den cserkészpedagógiának csak akkor van ható ereje, ha a vezetőnek egyéni lelki és imádkozó élete van. „Az evan­géliumi cserkészet gyakorlati kérdésed­nek a megvitatása után elhatározta a konferencia, hogy tavasszal Pápán tart vezető-konferenciát és pünkösdkor az ország három részén rendez Ichthys- tábort. Budapesten a főváros és környéké evangéliumi cserkészmunkát végző csa­patai részére, Debrecen-Kisujszállás kör­nyékén a tiszántúli csapatok számára. Győr és Pápa rendezésében valószínű Kovágóörs környékén lesz pünkösdi tá­bor a dunántúli evangéliumi cserkész- vezetők és csapatok számára. Országos Ichthys-tábort minden három évben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents