Harangszó, 1930

1930-11-30 / 48. szám

374 HARANOSZÓ 1930. november 30 kell mutatnunk, mint a többi egy­házak tagjainak. Társadalmi össze­fogást sürget Szeberényi esperes. Kovács Andor esperes, kormányfő­tanácsos a legutóbbi küldöttségjá­rás eredménytelenségére utal. A korpótlékok törvényes illetménye a lelkésznek, a mai gazdasági viszo­nyok között tovább erre nem várhat az evangélikus lelkészi kar. A közgyűlés elhatározta, hogy felkéri az egyetemes közgyűlést, küldöttségben irányítsa a figyelmet a korpótlékra s a hitoktatók rende­zetlen fizetésére. Dr. Kiss Jenő tartott ezután elő­adást ,,Kötelességek az egyházi sajtó és irodalommal szemben“ cí­men. Javaslatára a közgyűlés ki­mondotta a népies és tudományos egyházi sajtó és irodalom megte­remtésének és a támogatás meg­szervezésének sürgős szükségessé­gét; megkérte az egyetemes köz­gyűlést, hogy szerkesztő lelkészek­ből és a hittudományi kar tagjaiból állítson össze egy szükebb bizott­ságot, mely részletes tervezetet dol­gozón ki a kiadandó művek kiválo­gatása és megfelelő olvasó közön­ség megszervezésére. Marcsek János a berlini C.E vi­lágkonferenciáról tartott előadást, melyet Magyarországon a Bethánia Egyesület képvisel. Erről a konfe­renciáról az előadó lapunk hasáb­jain is beszámolt már, a lelkész­egyesületben a C.E. munka egy­házhűségéről beszélt különösebben. örömmel vette tudomásul a köz­gyűlés, hogy még dr. Vass József népjóléti miniszter az elnök köz­benjárására 2000 P-t adott a há- zonkívtil tanuló lelkészgyermekek segélyezésére. Az összeget az egye­temes lelkészsegélyezési bizottság fogja szétosztani. Az egyesület minden lelkésztől évenkénti 20 P-t óhajt kérni erre a célra. Blatniczky Pál a pénztárosi je­lentést terjesztette elő, melynek kapcsán a jövő évtől kezdve 300— 400 P-t fog az egyesület a soproni theol. Otthonnak juttatni theológus lelkészgyermekek, elsősorban lel­készárvák segélyezésére. Az össze­get a közgyűlés adja majd 100 P-ős segélyek formájában. Kovács Andor indítványára Scholtz Ödön esperes össze fogja írni, az Ausztriában és Németor­szágban levő ev. intézmények, ott­honok, penziók és gyermekmenhe- lyeket, ahol felnőttek és gyermekek üdülésre vagy németszóra elhelyez­hetők és ezeket az egyházi lapok­ban ismertetni fogja. Egyben meg­kérte az Otthon-Bizottságot, hogy a soproni Theol.-Otthon épületét a. nyár folyamán szabadságukat Sop­ronban tölteni kívánó lelkészek számára engedje át. A főjegyzői tisztéről leköszönt Duszik Lajos lemondását a közgyű­lés elfogadja, az állás betöltését a jövő évre halasztotta. A vallástanárok november 20-án délután gyűltek össze. Három mintatanítást hallgattak végig. Gáncs Aaladár az elemi iskola II. osz­tályával a ,József megbocsát testvérei­nek“ című bibliai történetet tárgyalta, Martony Elek a gimnázium II. osztályá­val Jézus gyermekkorát állította össze a Jézus felnőtt korából ránk maradt törté­netek alapján, D. Gaudy László pedig a tanítónőképző I—II. osztályának Ke­resztelő Jánost tanította. Ez az első pró­bálkozás nagy érdeklődést váltott' ki. Méltó a folytatásra. Az Országos Ev. Tanáregyesület 20-án délután a Veres Pálné-utcai leány- kollégiumban tartott felolvasó ülést a tagok élénk részvételével. Weiszer Gyula nyíregyházi leánygimnáziumi tanár a kö­zépiskolai filozófia tanításáról, Ruhmann Jenő soproni líceumi tanár „Az ízlés fej­lesztése az iskolában“ címmel tartottak érdekes és színvonalas előadást, amelye­kért Szigethy Lajos, a tanáregyesület elnöke mondott köszönetét. A misszióegyesület közgyűlése nov. 20-án este volt. Dr. Molnár Gyula Ítélőtáblái biró, világi elnök irásmagya- rázattal nyitotta meg. A Lélek alá me­neküljünk— mondotta —, ez a megújulás útja. Elindulunk ketten, én és a Lélek (Ezsaiás 48. 16.) és ujjáteremtődik a vi­lág. A mi munkánk a Lélek mellett bi­zony sokszor csak olyan, mint mikor a kis gyermek segíteni akar az édesapjá­nak a csomagot vinni. Csak nehezebb lesz tőle a csomag, de az Atya előtt mé­gis drága lesz a szolgálat. Németh Károly esperes egyházi el­nök terjesztette elő ezután elnöki jelen­tését, melyben rámutatott, hogy az el­múlt év az elmélyülés és a megerősödés ideje volt. Két külmissziói vendége is volt egyesületünknek, Christanada hindu evangélista és Handmann Ottó Richárd, a lipcsei misszió felügyelője. Az előbbi 17, az utóbbi 18 gyülekezetei látogatott meg. Megjelent az egyesület hivatalos lapja, a Missziói Lapok, mely immár 1200 példányban viszi szét havonta a külmisz- szió üzenetet. A lipcsei missziónak 1929- ben 1711.20 P-t tudtunk küldeni, a folyó évben azonban már eddig is 3470.33 P. az egyesület bevétele. A Missziói Egyesület elhatározta, s az egyetemes gyűlés el is rendelte, hogy vizícereszt ünnepén minden gyüle­kezetben külmissziói istentisztelet és of- fertórium tartandó s a külmisszió kér­dése a hitoktatási anyagba minden fo­kon felveendő. Az elhunyt Czipott Géza helyébe Gáncs Aladár lett tanácstag, D. báró Podmaniczky Pál mellé társszer- kesztőkül Gáncs Aladárt és vitéz Ma- gassy Sándort választotta meg a köz­gyűlés. Az Evengéliumi Missziói Szövet­séggel való együttműködés ügyében az elnökség kapott megbízást személyes tárgyalásra. Az egyetemes gyűlés. Az egyetemes gyűlést 20-án délután előértekezlet előzte meg, melynek végez­tével megnyitó Istentisztelet volt a Deák-téri templomban. Az Istentisztele­tet Zongor Béla esperes, az egyetemes egyház egyházi főjegyzője végezte a 118. zs. 22—27. verse alapján. A speyeri bi­rodalmi gyűlés, mondta, egyházunk ke­resztelése, az ágostai birodalmi gyűlés pedig a konfirmációja. Szerteszét tekin­tett az augsburgi konfirmációi oltár kö­rül. Kifelé az államhoz való viszonyt látta meg. Mielöttünk sohasem volt kér­dés, mi az első: az egyház-e vagy a ha­za, mert mi a hazát mindig édesanyának tekintettük. Oldalra nézve a felekezeti viszonyt figyelte meg, megállapítván, hogy mi sohasem akartunk elszakadni. Előre tekintve megállapította, hogy az egyház jövője a világi férfiak lelkiisme­retén fordul meg. Olyan hívőkre van szükségünk, akik úgy féltik a vallásukat, mint a szemüket. 21-én délelőtt fél 10 órakor zsúfolá­sig megtöltötte a Deák-téri iskola dísz­termét az egyházi kiküldöttek s az ér­deklődök hatalmas serege. Br. D. Radvánszky Albert megnyitója. Általános és osztatlan érdeklő­dés közepette kezdett elnöki meg­nyitójába báró D. Radvánszky Albert egyetemes felügyelő és mindenek­előtt az ágostai hitvallás négyzáza- dos évfordulójáról emlékezett meg s hangoztatta, hogy, ha a h'tvalíó ősökben nem élt volna az egyetértés szelleme, az ágostai hitvallás soha­sem jöhetett volna létre. Az a kí­vánsága az egyetemes felügyelő­nek, hogy az ágostai hitvallásban lefektetett igazságokhoz a mai nem­zedék is ragaszkodjék és épségben adja át azokat az utókornak. A felekezeti egyenlőség és viszo­nosság gyakorlati keresztülvitele: +erén rá kívánok mutatni a vallás- és közoktatási miniszter urnák leg­utóbb éppen a soproni theológiai székház felavatásán tett nagyjelen­tőségű nyilatkozatára. Örömmel ál­lapíthatom meg, hogy ez a nvilat- kozat kifejezésre juttatja a magunk álláspontját is. Az államháztartás­ban csakugyan keresztül kel! vinni a takarékossági elvet, emellett azonban evangélikus egyházunk is csak abban az esetben töltheti be feladatait, ha csorbítatlan mérték­ben jut hozzá az államsegélyekhez. Más felekezetű testvéreinkkel egyetértésben és szeretetben aka­runk élni, együttmunkálva velük a szülői ház boldogságát. Római katholikus testvéreinktől csak egyet várunk, hogy megbecsüljék a mi hitbeli meggyőződésünket. De egy-

Next

/
Thumbnails
Contents