Harangszó, 1930
1930-11-16 / 46. szám
358 HARANGSZÓ 1930. november 16 Ingmann J. Lőrinc az evaug. Finnország új érseke. aggódó szeretettel kisérjük a rokon finn evangélikusság minden életnyilvánulását, Isten gazdag áldását kívánjuk a finn egyház és új főpapjának eme most kötött frigyére. Szolgáljon az Krisztus min— denekfelett való állandó növekedésére. Adakozzunk a „HARANGSZÓ“ terjesztésére t Képek a berlini C. E. világkonferenciáról. Majd az egyes bizottságok jelentését hallgatta végig a közgyűlés és határozott az adományok felosztási tekintetében. A közgyűlést az elnök imája után az Erős Várunk zárta be. Déli 2 órakor 100 terítékes ebéd volt a Kossuth-reálgimnázium dísztermében; az ebédet a nyíregyházai Nőegylet adta. Az ebéd közben D. Geduly Henrikné által megindított gyűjtés 124 pengőt eredményezett, amelyet a nyíregyházi evangélikus leánygimnáziumnak ajándékoztak. Megemlítjük még, hogy a Városi Üzem Rt. kertgazdasága elismerésre méltó szívességgel díszítette fel a templomot, az elemi iskolát és a reálgimnáziumot. szág nagy várakozással tekint, ő maga pedig nem hangos dobszóval indul el munkájára, hanem Krisztus szolgájához méltón, csendben, szerényen. Nem akar — úgymond — csak azért, mert új ember, mindenáron nagy újításokat eszközölni, hiszen az ország vallásos élete eddig is jó irányban haladt. Különös gondot az ifjúság vallásos nevelésére és a világiak egyházépítő munkájára kíván fordítani, hogy az egyetemes papság lutheri elve minél szélesebb megvalósulást nyerjen. Mi, magyar evangélikusok, akik Irta: Marcsek János. Államfők üdvözletei. Már említettem, hogy Hindenburg sajátkezüleg írott levélben köszöntötte a 'ólágkonferenciát. Majd azzal is kimutatta meleg rokonszenvét, hogy a konr ferencia vezetőségének három, már szintén említett tagját kihallgatásra hívta meg, szeretettel emlékezett meg a világmozgalom céljáról és Pólingnak a fényképét is oda ajándékozta. Kedves volt, hogy bár a francia keresztyénség nem volt képviselve, a köztársasági elnök mégis üdvözletét küldött a konferenciának. Hoover, az Egyesült Államok elnöke is igen szíves hangon üdvözölte a konferenciát s ennek keretében a honfitársait külön is köszöntötte, áldást és szerencsés visszatérést kívánt nekik. Milyen biztató a Világ urainak a világ ec^etlen Ura előtt való hódolata ! Nemzeti szolgálat. A kis magyar csapat érezte azt állandóan, hogy a 63 nemzet fiai között fontos missziót teljesít. Nem is hozott szégyent a nemzeti mivoltára. Az előadásoknak csaknem állandóan résztvevői voltak. Többen tudtak közöttük nvelveket és így a német, valamint az angol előadásoknak is élvezői voltak. Azt se tette meg egy küldöttség vezetője se, amit a magyar csoport elnöke megtehetett, aki a nemzetek bemutatkozása alkalmával német, angol és magyar nyelven üdvözölte a konferenciát. Nyáry Pál, a pécsi ref. lelkész és esperes, a magyarországi szövetségek egyik elnöke volt ez. Dr. Csia Sándor állandó kapcsolatot tartott fenn a vezetőséggel, hiszen neki szép múltja van ebben a munkában. Báró Podmaniczky Pál ev. lelkész, egvet. tanár két ízben volt előadó, egyszer reggeli áhitatott vezetett, másodszor pedig az egyik berlini templomban tartott istentiszteletei. Meg kell emlékezni azonban azokról a női résztvevőkről, akik magyar ruhában vettek részt a konferencián; ki is voltak téve állandóan a fény- képezök, meg az autogramm- gyiijtök ostromának. De más irányú nemzeti szolgálatot is végzett a csapat. Asztalainknak meghívott vendégei voltak a finn, észt, valamint az elszakított területről résztvevők. A hollandusokkal meleg volt állandóan a viszony. A vendéglátó németekkel is teljesen meg voltunk elégedve; bizonyára ők is velünk. A többiekkel szintén testvéri viszonyban voltunk, de az említettekkel mégis közvetlenebb volt a találkozásunk, az érintkezésünk. Sok, feledhetetlen barátságkötés történt ott, amit kellemes lesz ébrentar- tani, erősíteni. Az arcok. Mindég éreztem, hogy az ember lel— Finnország új evangélikus érseke. Folyó év szeptemberében nagy gyász érte a finn evangélikus egyházat. Akkor hunyt el főembere, a pat- riarcha kort megért Johan- son Gusztáv, aki több mint fél évszázadon volt a tisztára evang. vallásu országnak vezető püspöke. A szomorú gyászeset óta ott élt a kérdés a hívek milliói lelkében: kinek jut kezébe a főpásztori bot? Ki lesz az a férfi, aki nemcsak megőrzi az eddigi eredményeket, hanem előbbre is viszi, tovább is fejleszti még a finnek amúgy is irigylésre- méltóan rendezett és eleven vallásos életét? A döntés most már megtörtént. A finn köztársaság elnöke a neki fenntartott jognál fogva október 10-én az érsekválasztáson legtöbb szavazatot nyert Ingman J. Lőrinc theol. tanárt nevezte ki a 3ésfélmilliófinn evangélikus legfőbb papjává, érsekévé. Igman J. Lőrinc a helsinki egyetem professzora. Neve az ország legismertebb nevei közé tartozik. Nemcsak mint tanár volt kiváló, hanem a nemzeti élet terén is nagy és áldásos tevékenységet fejtett ki. Többszörös miniszter, két ízben pedig miniszterelnöki minőségben az egész testvérnemzet gondját viselte. Érseki működése elé az egész or-
