Harangszó, 1930

1930-11-02 / 44. szám

344 HARANGSZÓ 1930. november 2. templom egymás mellett élnek. A másik örvendetes tapasztalatom, hogy a nemzetiségek sehol sem szabadok annyira, mint Magyar- országban, s hogy ép ezért a nem­zetiségek sehol sem ragaszkodnak olyan hűségesen a hazához, mint éppen a magyaroknál. A soproni tanítók énekkara előkelő vendégük tiszteletére elénekelte a Kéknefe- lejts magyar dalt és Brahms világ­hírű bölcsődalát. A Tanítóegyesület gyűléséről a Lelkészegyesülethez jött át, ahol Németh Károly ügyvezető alelnök üdvözölte, mint ismeretlen ismerőst. D. Rendtorff válaszában reámuta­tott arra, hogy neki sok ismerőse van Magyarországon. Válasza meg is mutatta, milyen jól ismerős egy­házunk történetével. Mikor meg­hallotta, hogy ép az oroszországi evangélikusok szenvedéseiről van szó, meghatóban szólalt fel és megragadó vonásokkal világított rá az orosz evangélikusok rettene­tes sorsára. Idézte az egyik leg­utóbb Oroszországból kapott leve­lének utolsó mondatát: „Vagy meg­könyörül az Isten, vagy itt a vég!“ Meglátogatta dr. Rendtorff a hittudományi kart, a theológiai ott­hont, sőt az elemi iskola egyes osz­tályait is s mindenütt szólott egy pár biztató szót, amelyből mindig kicsendült nagy szeretete a magyar evangélikus egyház iránt. A magyar evangélikusok az egy­házkerületi gyámintézet délutáni gyűlését használták fel arra, hogy viszonozzák dr. Rendtorff szerete- tét. A közgyűlés a templomban volt, ahol Rupprecht Olivér elnök elnöki megnyitója után Scholtz Ödön egyházi elnök üdvözölte a Gusztáv Adolf egyesület elnökét s a kerületi gyámintézet adománya- képen átadott neki 100 márkát egy római katholikus vidéken élő sze­gény német evangélikus gyülekezet segélyezésére. Utána br. Fleilitsch Berthold, az egyetemes gyámintézet elnöke, 150 márkát, Hanzmann Károly, a sop­roni helyi gyámintézet nevében 100 pengőt, Hollós Jánosné, a gyám­intézeti Nőegylet nevében 100 pengőt, Bruckner Gottlieb az Ifjú­sági Egyesület nevében egy oltári bibliát adott át neki. A legmegha- tóbb az iskolásgyermekek üdvöz­lése volt. Schmidt Zsuzsanna VI. osztályú tanuló két kis társával egy zacskó aprópénzt hozott, 56 pengő volt benne, úgy, ahogy összeszed­ték egymásközött az iskolásgyer­mekek a gyámintézet oltárára. Neubauer János ev. tanító szívhez szóló német verset írt erre az alka­lomra s ezt szavalta el bátran a kisleány. Ezalatt a jelenet alatt nem maradt szem szárazon. Dr. Rendtorff is mély megindultsággal köszönte meg az üdvözléseket. Hi­vatalomnál fogva — mondotta — sokszor kellett nekem beszélni er­ről az igéről: Jobb adni, mint venni és sokszor kellett átvennem a má­sok adományát, de még sohasem éreztem úgy, mint most, hogy az Ige fordítottja is mennyire igaz: Jobb venni, mint adni. Este volt az egyházkerület hatal­mas jubileumi ünnepsége. Dr. Rendtorff ezen az ünnepségen szó­széki beszédet mondott. II. Korint- hus 4.5. alapján. Bevezető szavai­ban átadta a német evangélikusok és a Gusztáv Adolf Egyesület üd­vözletét. Bizonyságot tett arról, hogy nincs német és nincs magyar evangélikus egyház, csak egy evan­gélikus egyház van. Beszélt az egy­ház szegénységéről, mely drága kincsek agyagburkolata. S míg er­ről beszélt, gondolatai ott jártak a régi Nagymagyarország apró, sze­gény gyülekezeteiben, melyeket 40 évvel ezelőtt meglátogatott, de amelyekre még ma is névszerint emlékszik. A szegényes agyagbur­kolat drága kincse az Isten igéje. Ezt a kincset nyújtani a világnak, az egyház boldog hivatása. 17-én résztvett a kerület közgyű­lésén, amelyen Kapi Béla püspök üdvözölte őt. Itt válaszában hang­súlyozta, hogy a mai nemzedék egyik fő munkájának azt kell tekin­teni, hogy visszaszerezze az egy­háznak és az édesanyának a tekin­télyét. A közgyűlés végeztével Nagygeresdre ment Mesterházy Ernő egyházkerületi felügyelő meg­látogatására, október 19-én pedig résztvett a fakultás avatóünnepsé­gén, ahol Magyarország kormány­zója több alkalommal kitüntette őt hosszas beszélgetéssel. Az ünnep­ségek végeztével a kormányzó kii- lönvonatán jött Győrbe Kapi Béla püspök meglátogatására s a győri ev szeretetház megtekintésére. Itt alkalmunk volt érdeklődni magyar- országi tapasztalatai iránt. Két nagy élményt jelentett számára magyar- országi tartózkodása. Az egyik a magyar szív volt. Mindig tudtam — mondota —, hogy mi, németek amolyan hideg kovácsok vagyunk, de sohasem éreztem még ennyire, mint most. A magyar nemzet a szív nemzete. A másik élménye a ma­gyar katona volt. Amikor végigné­zett a magyar katonák acélos ar­cán, csodaszép szálfaerdején és vé­gignézte a kormányzó közeléből a díszmenetet, repeső szívvel beszélt: ezek aztán derék legények. Mesz- szenéző szeme látta a jókézben lé­vő magyar jövendőt s könnybeláb- badt szemmel gondolt saját hazá­jának nehéz sorsára, a régi hires német katonára s többször mondo­gatta: „Szegény Németország“. Itt volt közöttünk. Mikor a kerületi lelkészértekezlet üdvözölte, azt mondotta, hogy min­den este egy vándorlást csinál Is­ten színe előtt s azon eddig is min­den este végigjárta Magyarorszá­got. Imádkozom értetek, — mon­dotta. Mikor elment, kijelentette, hogy öreg ember már, de szerez magának egy magyar Ujtestámentumot s ha Isten életének kedvez, megtanul még magyarul. Itt volt közöttünk s messze, Lip­cse városában két összekulcsolt imádkozó kéz, egy magyar Ujtestá- mentum fölé hajló magas homlok beszél arról, hogy itt van közöt­tünk. Elment és mégis itt maradt. OLVASSUK A BIBLIÁT! Jöjj Istenhez! IV. Mi visz közelebb Istenhez?! Nov. 3. A Ilit. Róma 4:20. Ha már megismerted Istenedet s vágyakozol Hozzájutni, a hit által közeledhetsz Hozzá a legbiztosabban. Hinned kell Benne rendíthetetlen bizalommal, hogy ő a te erős várad, Ö a te segítőd, aki­ben soha nem fogsz csalatkozni. Hidd el s valljad életeddel: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?“ Nov. 4. Az imádság. Zsolt. 95:6—7. Ha ismered az Istent és hiszel Benne, lehetetlen, hogy el ne töltené szívedet az Iránta való háJa, melyet Előtte való imádságba öntesz. Ha erőtlenségedet kezded ismerni s erőért az Istenhez for­dulsz imádságodban, akkor már közelí­tesz Hozzá s Reá is találhatsz. Imádsá­godban teljesen kitárhatod Isten előtt szívedet, elmondhatsz Néki mindent és kérhetsz tőle újabb áldásokat, erőt, ke­gyelmet, életet, üdvösséget. Nov. 5. A Biblia. II. Timotheus 3: 16— 17. Míg az imádságban te beszélsz az Úr­hoz, a Bibliában Ö szól tehozzád. Ha te­hát válaszát kérdéseidre meg akarod hallani, szükséges, hogy olvasd az írá­sokat. Itt találhatsz Istenedre, az ö Igé­je maga vezet el Uradhoz. El ne feledd azonban, hogy nem elég csak hallanod

Next

/
Thumbnails
Contents