Harangszó, 1930

1930-10-19 / 42. szám

1930. október 19. fURANClSZO. 327 nov. 14-ig Handmann missziói felügyelő. Előadásokat tart: Rajka, Hegyeshalom, Budapest. Szarvas. Mezőberény, Keszőhi- degkut. Varsád, Felsőnána, Magyarbóly, Csikostöttös, Réckozár, Bonyhéd, Szepetnek, Gyékényes. Győr, Lébény, Magyaróvár és Levélen A Luther Otthon, a budapesti egyete­mek és főiskolák evangélikus hallgatóinak kedves otthona ez esztendőben is megindult áldásos munkájára. Az idén is igen nagy volt az érdeklődés otthonunk iránt. Közel százan szeretlek volna ebben az iskolai évben a Luther Otthon tagjai lenni, azon­ban a rendelkezésre álló kevés hely miatt ezidén is csak 52 egyetemi és főiskolai hallgató lelhetett itt jó elhelyezést. Vala­hányszor látjuk a komoly érdeklődést ott­honunk iránt, mindannyiszor érezzük, hogy meg kellene nagyobbitanunk a Luther Ott­hont. Végtelenül nagy jelentőségű volna, ha a jövő ev. intelligenciának jó részét evang. szellemű intézetben vezethetnénk egyetemi hallgató korában. Az otthon ve- vetősége a mostoha viszonyok közt is gyűj­tögeti azokat a filléreket, amelyeket az otthon kibővítésére s az ott lakó szegényebb fiúk támogatására egyházaktól, iskoláktól, megértő egyháztagoktól kap Ez az alap másfél év alatt mintegy 1800 pengőre nö­vekedett. Nagyon csekély összeg, mégis biztató. Minden fillért köszönettel fogad erre a célra a vezetőség s jó reménységgel rakosgat a lassan növekedő fejlesztési alaphoz — A Luther Otthon ezidei ünnepi megnyitása október hó 5-én. vasárnap volt, amikor is az évnyitó istentiszteleten dr. Kovács Sándor egyetemi tanár prédikált. Az istentisztelet végeztével Vidovszky Kál­mán, az otthon igazgatója, úrvacsorát osz­tott. Ezután dr Mágócsy-Dielz Sándor, a Luther Otthon Szemináriumi Bizollság ü. v. alelnöke az ifjakhoz intézett lelkes beszéd­del megnyitotta az évet. — Este az otthon tradíciói szerint kedélyes ismerkedési va­csora volt. Az otthonban testvéri, jó szel­lemben csendes, szorgalmas munka folyik. CSALÁDI ÉRTESÍTŐ. Az iglói diákok gyásza. Iglón 75 éves korában elhunyt az egykor híres iglói fő­gimnázium nagynevű igazgatója, Fischer Miklós. Az iglói ev. egyházközség 1880 ban választotta meg az akkor huszonhéroméves fiatal pedagógust a főgimnázium tanárá­nak. Harmincöt évig volt az iglói gimná­zium igazgatója. Érdemei elismeréséül ki­rályi tanácsossá nevezték ki és tulajdonosa volt a Ferenc-József lovagrend keresztjé­nek. Rendkívül nagy tevékenységet fejteit ki társadalmi téren is. Negyven éven át megszakítós nélkül vezette a magyarországi Kárpát Egyesület ügyeit mint alelnök, amely egyesület örökös tiszteletbeli dísz­elnöknek is megválasztotta. Fischer József magyar érzésében megingathatatlan volt. Mégcsak néhány nappal halála előtt is aggódó szívvel beszélt arról a vélt „ve­szélyről“, amely Igló híres „Petőfi-fóját“ a volt főgimnázium, ma szlovák reálgimná­zium udvarán fenyegette . . . Ennek a fá­nak néhány ágát nyesték le és Fischer Miklós minden követ megmozgatott, hogy mentsék meg a „Petőfi hársat“. Rádóci Boda Jenő ny. m. kir. jószág­igazgató, földbirtokos, a vönöcki gyüleke­zetnek sok éven át volt felügyelője okt. hó 9-én, életének 72 évében hosszas szen­vedés utón csendesen elhunyt. Vönöckön f. hó 11-én temették el. Id. Sztik Gyula nyug. ág. h. ev. kán- tortaníló életének 80-ik, boldog házassá­gának 54-ik évében, 43 évi Lajoskomó- romban, Súron, Pitvaroson történt buzgó tanítóskodás és 20 évi nyugalom utón Békéscsabán október hó 6-án elhunyt. ÚJDONSÁGOK. A papok nem kapnak többé élelmi­szerjegyet Sz.ovjetoroszorsz.ógban. A szovjet új rendelettel november elsejétől kezdve megvonja az élelmiszerjegyeket valamennyi egyház papjaitól és alkalma­zottaitól. A rendelet egyaránt sújtja az összes lelkészeket, szerzeteseket, világi papokat, világi prédikátorokat, egyhózfia- kat. a vallásos jellegű iskolák tanítóit, az énekkarok vezetőit és tagjait, egyházi ze­nészeket, egyházi iratok és imakönyvek kiadóit, sőt az olyan szobrászokat és mű­vészeket is, akik vallásos tárgyú müveket alkotnak, valamint mindezeknek tizennégy éven felüli családtagjait. Mindezek az úgy­nevezett „nem dolgozó elemek“ osztályába kerülnek, akiknek nincs joguk az olcsó élelmiszerfejadagokhoz. Ez a rendelet egy­szersmind befejezte Szovjetoroszország la- kósságónak hét kasztba való osztását. A legelső a teljes politikai jogokkal biró testi munkások kasztja, akiknek nevében gya­korolják a prolelárdiktaturát s akiknek számát 3 5 miliióra becsülik. Lipót Bajor herceg, Auguszta királyi hercegnő édesapja, szepl. 28-án meghalt. Münchenben lemetlék el. Gyóni Géza sírja a krasznojarszki hadifogolytemetőben veszélyben forog. A temető egy részét elmosta a Jeniszei ára­dása, egy másik részére pedig szovjet­börtönöket építettek. A temetőnek arra a részére, ahol ezideig Gyóni Géza sírja még épségben áll, minden valószínűség szerint szintén építkezni fognak. A hálás zsebtolvaj. A Pesterzsébetről Dunaharaszti felé haladó zsúfolt villamo­son ismeretlen tettes ellopta Schmidner János gazdálkodó kétszáz pengőt tartal­mazó pénztárcáját. A károsult feljelenté­sére a nyomozás megindult, közben azon­ban váratlan esemény történt Schmidner postán megkapta az ellopott pénzt levél kíséretében, amelyben a tolvaj megírta, hogy a károsult néhány évvel ezelőtt jól tett a zsebmetsző közeli rokonával s ami­kor a tárcában levő iratokból látta, hogy kit károsított meg, kötelességének tartotta a pénzt visszaküldeni. Veszettségben meghalt egy ötéves fiúcska. Somogysórd községben hetekkel ezelőtt egy kóbor kutya megmerte Eger- szegi László gazdálkodó 5 éves kisfiát, aki az udvaron játszadozott testvérkéjével. A gyermeket orvosi kezelés alá vették, de nem vitték a Pasteur intézetbe, mert nem gondollak arra, hogy a gyermeket veszett kutya marta meg. A kellő elővigyózatok hiánya most borzalmasan megboszulta magát. Egerszegi gazda kisgyermeke hir­telen beteg lelt, majd kitört rajta a ve­szettség. A gyermek több órai rettenetes szenvedés után elpusztult. A somogysárdi csendőrség az irányban indított nyomozást, hogy megállapítsa, nem terhel-e felelőség valakit a kisgyermek haláláért? 10.800 pengője volt és — éhenhalt. Pesterzsébeten néhány nap előtt özv. Klein Fülöpné koldusasszony éhenhalt. Annál nagyobb volt a meglepetés, amikor hétfőn Kleinné szegényes lakásából kihordtók a rozzant tárgyakat s egy rongydarabba bur­kolva az éhenhalt asszony nevére kiállított takarékkönyvet találtak. A könyv elárulta, hogy 10.800 pengő vagyona volt a koldus­asszonynak. A takarékkönyvet beszolgál­tatták a pesterzsébeti rendőrségnek. Az Én Újságom a legszebb, legrégibb képes gyermeklap, 6-12 éves fiúk és leányok legkedvesebb szórakoztatója, amelyet Pősa Laios alapított és szerkeszti Ga&l Mózes. Van az Én Újságom ban folytatásos regény, elbeszélés, me9e, vers, kis szín­darabok, cikkek. Játék-, sport-, rejtvény-rovat gon­doskodik a gyerekek szórakoztatásáról. Kicsi és nagyobb gyermekek egyformán találnak olvasni valót Az Én Újságom ban. Az Én Újságom minden szom­baton jelenik meg. Előfizetési ára negyedévre 2 P. Az Én Újságom előfizetői 1 20 pengő kedvezményes áron fizethetnek elő a legnépszerűbb, legolcsóbb gyerekkönyvekre. Az Én Újságom Könyvei-re. Mu­tatványszámot minden érdeklődőnek díjtalanul küld a kiadóhivatal, Budapest. VI. Andrássy ut. 16. Az amerikai szír. Mindenki azt mondja, aki Amerikában él, vagy járt ott, hogy Amerikának nincs szive. Az emberek jól és okosan léinek odaát, de ami szép, az nem érdekli őkot, csak az, ami célszerű. Mégis, aki a mai amerikai regény-irodalmat figye­lemmel kíséri, lehetetlen, hogy gondolkozóba ne es­sék : vajion csakugyan olyan szlvtelen-e az újvilág? B. S. Aldrych regénye egy egészen más, eddig isme­retlen, melegszívű, mélylelku Amerikát Ismertet meg velünk. ,És lámpást adott kezembe az Ur“ Aldrych nagy feltűnést keltett új regényének a címe. Az Uj Idők, amely az új angolszász regényirodalom legki­válóbbjait: Templ-Thurston-t, Lady Russel-t, Cusli- mann-t is felfedezte a magyar közönség számára, most Aldrych-t mulatja be. Az „Uj Idők" közli az Aldrych regény folytatását. Az „U.j ldők“-ben Ko- sáryné Réz Lola, Bzép Ernő, Farkas Imre, Fo­dor Gyula, Pásztor József, llly János írásait találjuk, Ernőd Tamás és Vály Nagy Géza verseit, különvéleményt a mai divatról, Rónai Pál finom és mély tanulmányát a kétezer-esztendős Vergilius-ról és Ruzitska Mária érdekes és változatos beszámolóját az Oberammcrgaui-passiójátékokről. Herczeg Ferenc szépirodalmi hetilapjának e heti számában is meg­találjuk a népszerű rovatokat, az időszerű képeket és Mühlbeck Károly ötletes fejléceit. Mutatványszá­mot bárkinek díjtalanul ktild a kiadóhivatal, Buda­pest, VI. Andrássy ut 16. Előfizetési díj negyedévre 6 40 pengő. A HARANGSZÓ PERSELYE. A Harangszó terjesztésére a kővet­kező adományok folytak be: Grosz Aranka Ágfalva. Hegyeshalmi Fischer Stefánia Bönyrélalap, Máté Mihály Békéscsaba, Morilz Zsigmond Boba, Luká- csy Pál Po yond. Lévay Sándor Kiskamond 10—10 f. Péntek János Nagysitke, Forber- ger Andor, Horváth Lajos Szenfgoithord. Gaál Ferenc Nádasd, Kúszendn Béláné Balatonkenese, Karner Margit őrimogyo- rósd. Turcsányi János Pásztó, Kiss Józsefné Paks, Ritter Kálmán Győr, dr, Molasits Gyula Pécs. Wiczián Dezső Sopron, Ko­vács Lajos Ves7prémvarsány, Laczó Judit Bcsaba, Maurer Tivadarné Kispest, Hollósy Kálmán Vép, Varga Lajos Beled, Major István Dunaharaszti, Krajcs Etel Tordas, v. Draskóczy István Pápa, v. Réthy József­né Győr 20—20 f. Palatínus Rezső Bakóca- Godisa. Ko\áts Károiyné Pápa, Hajba Fe­renc Veszprém. Ropper Mária Kapuvér, Vadócz István Celldömölk, Mód Pál Kara- kószörcsök, Ochl Györgyné Bpest, Bélák Sándor Tokaj, Kirchmayer Győző Pápa, Maráéi József Vásórosmiske, özv. Buniczky Józsefné Bpest, Dönsz Adel Miskolc, Major Edéné Szigetvár 22—22 f. Bulhy Sándor Rátót, Móritz Gyula Boba, Zsupényi Gyu- láné Nagykanizsa, Faith Pálné Kőszeg, Somogyi Béláné Körmend, Zatykó Mária Balassagyarmat, Csatári Lajos Pápa, Mes- terházy Elek Ostffyasszonyfa, özv. Rosta Mihályné Kemenespálfa 32—32 f, özv. Hor­váth IstvánnéCsér.TóthJózsef Beled, Kalma Pál Bpest, Michmay Margit Bcsaba, Höré- nyi Olgicza Lőcs, Derschncr János Somogy- döröcske 40—40 f, özv. Hudy Kálmánná Nemeskolla, Ternoczki János Egyházashe-

Next

/
Thumbnails
Contents