Harangszó, 1930

1930-10-12 / 41. szám

316 HARANQSZO 1930 október 12 tak munkatársakul, mind fiatalok voltak és Jézus is, mikor nyilvá­nosságra lépett, 30 esztendős volt. Fiatal erővel álltak a munkába, ma is fiatal erőre van szükség. Imád­kozó ifjú emberekre, mert az imád­ság a leghatalmasabb erőgyűjtés, Istennel való kézfogés. Előadását azzal végzi, hogy az evang. ifjúság nem halt meg csak aluszik. Mihelyt közöttük Jézus befolyása érvénye­sül, s szégyen nélkül tesznek bi­zonyságot Jézusról, mindjárt fel­ébrednek. Jézus sürgetve, a világ sóvárogva várja az ifjúság feléb­redését. Bojtos László vadosfai lelkészé volt az utolsó előadás arról, hogy mivol tartozik az evang. ifjú hazá­jának. Lukács 19, 41. alapján meg­tartott hatásos beszéde végső pont­ban oda jutott, hogy erre a kér­désre a feleletet a magyar hősök emlékére emelt kőalap alatt találjuk meg, hol nincs megásott sír, sem romlandó emberi test, mégis 700 ezer magyar önfeláldozó hazasze­retete van ott eltemetve. A konferencián szót kapott az ifjúság részéről Mátis Ferenc beledi ifjú legény is, ki Timót. I. 6, 12. alapján meglepő szépségekben tárta fel társai előtt, hogy milyen harcot harcoljunk és azt milyen szívvel. Az egyes előadások között több­ször énekelt az ostffyasszonyfai ev. énekkar. Farkas Elemér esperes, büki lelkész Ap. csel. 16, 22—32. alap­ján tartott irásmagyarázatával és záróimájával, majd az összegyűlt ünneplő sereg „Erős vár a mi Iste­nünk“ diadalmi énekével zárult be a jólsikerült ifjúsági konferencia. A szerető mennyei Atya kegyel­me és áldása legyen a konferencia elgondolóin, egyengetőin, elrende­zőin, megtartóin, előadóain és hall­gatóin s a vendéglátó nagygeresdi gyülekezeten. K. F. Sok tervezgetés folyik afelől, hogy hogyan lehetne a nagy óce­ánok felett megoldani a rendszeres légi forgalmat. Legújabban az a terv vetődött fel, hogy a tengeren bizonyos távolságokban megfelelő mesterséges úszó szigeteket helyez­nek el, hogy a fáradt pilóták le­szállhassanak erőt gyűjteni és ben­zint felvenni. Ami a fáradt pilótá­nak az óceán szigete, a hétköznapi élet óceánján vergődő ember szá­mára ugyanaz az Ur megszentelt napja, a vasárnap. A tanítók és a boletta. A Magyarországi Tanítóegyesületek Or­szágos Szövetsége országos bizottságot szer­vezett. hogy a boletta-törvénynek a tanítókra vonatkozó sérelmes intézkedéseit megszün­tesse. Az országos tanító-bizottság értekez­letet tartott Rákos István kir. tanácsos elnöklésével. Rákos elnök előadta, hogy a Tanítószövetség már előterjesztette a kul­tuszminiszternél és a pénzügyminiszternél a tanítóságnak azt a kérését, hogy az illet­ményföldjeiket buzabérért bérbeadó tanítók ne legyenek kötelesek bolettát fizetni a bérlőnek Felszólaltak Krug Lajos, Griesz- haber E. Henrik, Darida Károly, Reskó János, dr. Nagy Lajos. Fábián István és Bajnok Géza. A felszólalók kívánták, hogy a boletta-sérelem mellett főként a lezuhant búzaárral kapcsolatos sérelem sürgős or­voslását is kérjék a kormánytól. A felszó­lalások után az értekezlet abban állapodott meg, hogy kéri az érdekelt tanítók felmen­tését a boletta fizetés kötelezettsége alól, ha pedig ez nem lehetséges, akkor egy olyan kormányintézkedést, amely szerint a tanítói illetményföldek bérleti szerződései érvénytelenítlessenek, hogy a tanítókat az új szerződések a boletta fizetéstől mente­sítsék. Kéri az értekezlet a magas kormányt arra is, hogy a ma már 12—14 pengőre lezuhant búzaárak szerint értékelje újból a tanítók buzafizetését is. melynek meter- mázsáját még ma is 27.84 P-re értékeli a kultuszminisztérium. Az értekezlet lezárása után a megjelentek felkeresték dr. Pelry Pál kultuszállamtitkárt, hogy ezeknek a tanítói sérelmeknek az orvoslását kérják. Az államtitkár előtt Rákos István úgy a boletta-sérelmet, mint a termény fizetés el­értéktelenedése által okozott sérelmet rész­letesen ismertette, kiemelve, hogy itt a küldöttség tagjai közölt is van olyan tanító, akinek a búzaár lezuhanása évente 1300 pengő veszteséget okoz. A tanítók buza- fizetésének hivatalos újraértékelése módot nyújt az 1925. évi 7000 M. E sz kormány- rendelet, illetve az 1926- évi 25 000. sz. VKM. rendelet, mely utóbbi rendelet 4. szakasza felhatalmazza a kultuszminisztert és a pénzügyminisztert az újraértékelésre, ha a búzaárak lényegesen megváltoznak. Megjegyezte, hogy a kormány a molnárok­nak a tanítókéval egyenlő boletta sérelmét már orvosolta, ami reményt ad a tanítók boletta-sérelmének az orvoslására is. Dr. Petry Pál államtitkár kijelentette, hogy ismeri a termény fizetéses tanítók sérelmeit és nemcsak méltányosnak, de szükségesnek is tartja orvoslásukat. A pénzügyminiszter eddig még nem talált fedezetet ezeknek a sérelmeknek az eltüntetésére, de úgy a pénzügyminisztériumban, mint a kultusz­minisztériumban állandó gondoskodás tár­gya, hogy a terményfizetéses tanítók minél előbb kárpótlást kaphassanak. A küldötttég ezután dr. Nagy Árpád és ifj báró dr. Wlassics Gyula h. államtitkároknál tisz­telgett. Negyven kilométert gyalogolt két földműves ifjú, hogy résztve- hessen a sárospataki, földműves ifjúsági konferencián. Áron is meg­vegyétek az alkalmat I A K. 1. E. németországi tanulmányut- járól szóló folytatás e számból anyag­torlódás miatt kimaradt. A naptár. A naptár a magyar ember szá­mára több mint a hónapok és napok nyilvántartója, időjós és névnapi, meg vásári útmutató. A biblián és az énekes-, meg az imádságos könyvön kívül sokszor az egyetlen szellemi tápláléka. Sajnos, sokszor igazán az egyetlen, mert ha meg­van is a bibliája, meg az énekes és imádságos könyve, nem olvassa, a naptárt azonban olvassa. A naptárnak ezt az óriási jelen­tőségét felismerte az evang. egy­ház is s ezért jelenik meg immár 19. éve a Luther naptár. Az 1931. évi naptár most hagyta el a sajtót. Az új naptárt most is Németh Sámuel soproni líceumi tanár szerkesztette. A naptár ki­állítás és tartalom tekintetében méltó az előző éviekhez. Megvan benne minden, ami a magyar ev. embert érdekli, vagy aminek ér­dekelnie kell. A bibliai elmélkedéseket az idén Kiss István dunáninneni püspök és Kovács Andor orosházi esperes irta. Az egyházi életről gazdag történeti anyag számul be. Külö­nösen kiválogatott idézetek Luther műveiből, dr. Böhm Dezső „Luther és a zene“ c. tanulmánya vezet el a reformáció korába, D. Payr Sán­dor a Torkosok életrajzában s az ekklézsia jóízű humorában a ma­gyar evang. egyháztörténet lapjait tárja fel előttünk. A Bibliatársulat­ról, Bodeslchwingről és Zwingliről szóló jubileumi megemlékezések a múltból a jelenbe átvezető szálak. Az elmúlt év egyházi eseményei­ről, halottairól, kitüntetettjeiről, statisztikájáról, névtáráról sok ér­dekes cikk szól. Az elszakított és a kivándorolt magyar evangéliku­sokról színes cikket irt Nikodému-z Károly (a csángókról) és Papp Já­nos (a kanadaiakról). A finn ev. egyházról szóló cikkek a finn­magyar barátság, Harris próféta életrajza a külmisszi ügyét szol­gálják. A szépirodalmi részre kü­lönös gondot fordít a naptár szer­kesztője. Pályázatok utján válogatja ki, de meg is látszik rajtuk. Helyet kap a napiárban a gazdasági és a politikai élet is. Sok szép kép díszíti a 176 oldalas naptárt. Ára 1.60 P. Megrendelhető a Luther-Na ptár ki- adóhivatalában Sopron, Paprét 2. Ne vegyünk vásári naptárokat! Evang. ember kezébe és asztalára Luther Naptár való!

Next

/
Thumbnails
Contents