Harangszó, 1930
1930-10-12 / 41. szám
XXI. évfolyam. 1930. október 12. 4l. szám. Alapította KAPI BÉLA 1910-ben. Laptulajdonoü : Dunántúli Lntüer-Szövetséo. Az Ont/ágod Luther-S/ö?et ség hivatalon lapja. Kéziratok a szerkesztőségnek (Győr, Kvang. leikészi hivatal), előfizetési díjak és reklamációk a kiadó- hivatalnak (Szombathely) köldendők. Postacaekkszámla: 30.526. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. Megjelenik minden vasárnap 9 Óh kedves vendég nálam szállj, Bűnömtől ne Iszonyodjál. Szerkesztőség: GYŐR. Kiadóhivatal: SZOMBATHELY. Flókkladóhlvatal t „Luther-TársasAg" könyvkereskedése Budapest, Vili., Szentkir&lyi-u. 51/a. A „HABANG8ZÓ“ előfizetési ára negyedévre 1 P 28 f , félévre 2 P 40 f. Csoportos küldéssel 10°/o-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár ; az utódállamokba negyedévre 1 P 00 fillér. Minek örüljünk? I. János 2, 18. „Fiacskáim ilt az utolsó óra; és amint hallottátok, hogy az antikrisz- tus eljő, úgy most sok anti- kriszlus támadt; ahonnan tudjuk, hogy itt az utolsó óra.“ M inden korszaknak megvannak a maga atheistái, istentagadói. Napjainkban meg mintha különösképen nyilvánvtUó lenne az emberiség különböző csoportjainak és osztályainak a kihívó hitetlensége. Ma nem nehéz találni embereket, akik fölényes mosollyal beszélnek Istenről, Bibliáról egyaránt. A mai időknek ez a hitetlensége mindenesetre szomorú és csak sajnálatra méltók azok a szegény felebarátok, akik a tagadás borzalmas kísértése alatt élnek — de a hitetlenség láttára a hívő embernek mégis hármas öröme van!... Először örülünk annak, hogy a szent Bibliának és a régi prófétá- lásoknak mégis csak igazuk van, hisz az Isten beszéde jó előre megjósolta, hogy támadnak hamis tanítók, hamis próféták és lesznek báránybőrbe bújtatott farkasok, akik a Krisztus igaza ellen törnek. Ezeren és ezeren gúnyolódnak a Biblia igazságai felett, de minket még ez a tagadás is megerősít abban a hitben, hogy a Biblia az igazság könyve! Ennek pedig szívből örülünk I Azután örülünk annak is, hogy mivel sok antikriszlus támadt, ez csalhatatlan bizonysága annak, hogy közel az utolsó óra... Közel van az a dicsőséges nap, amikor megjelenik az Úr és lába alá zsámolyul veti az ő ellenségeit. A hitetlenség zivatara a mi szemünk előtt olyan, mint a tavaszi szélvész; előhozza az áldott, nyári napsütést, Istenországának dicsőségét elközelgeti... Harmadszor pedig örüljünk a hitetlenség dacára is annak, hogy az Úr áldott eszközöket és győzelmes fegyvereket adott a hívők kezébe, amelyekkel megállhatunk a kísértések között a hitetlenség támadó csatájában is. Nekünk adta az ő Szentlelkét s ez minden tévelygéstől megóv bennünket, egyszersmind megtart minden igazságban és üdvözítő hitben mind a mi boldog végünkig. N em szolgálhatok Istennek és a Mammonnak!“ — ezt dörgi fülünkbe ma Krisztus Urunk szava. (Máté ev. 6, 24.) Mit jelent ez ? Azt, hogy az ember, a teremtmények királya, a teremtés koronája, az Isten képmásának hordozója nem lehet kétéltű, csúszó-mászó hüllő, mint a varangyos béka, mely egyaránt megél a vizben és a szárazon, hanem az ő isteni eredete más életcélt, más kötelességet szab eléje. Ez a cél, ez a kötelesség pedig az, hogy legyen egész szívvel, egész lélekkel az Isten szolgája, az Isten akaratának a végrehajtója. Ez nem is lehet máskép! Dib-dáb, kétfelé sántikáló, felelőtlen figura az olyan ember, aki megfelezi a maga szívét az Isten és a Mammon közt, aki épúgy eljár a templomba, elmondja a Miatyánk „legyen meg a Te akaratod !“ fogadalmát, élvezi a szentségeket, elfogadja az Isten kegyelmét, — mintahogy örömmel kacsintgat a Mammon csábító örömei felé s szomjas lélekkel gázol jogon, igazságon, emberségen keresztül a vagyon, az arany, a hatalom, a dicsőség elérésére. Minden az ilyen Uram! őrizz meg minketI Te- benned bízunk! „Boldog az, ki életében Buzgón örvend Istenében, Erényt követ, vétket kerül S hű marad rendületlenül. Hasonló az élőfához, Melyet közel víz partjához Az értő kéz gonddal olta Es növését hűn ápolta. Nem úgy lesz a gonoszokkal, Kik megtelnek nagy kínokkal S lesznek, mint a könnyű polyva A szelektől széjjelszórva I“ ^ „ ember, csak nem ember, nem „gerinces“ lény. Már pedig, ha megköveteljük, hogy a vas legyen vas, az acél legyen acél, a tűz legyen tűz, a szép legyen szép, a jó legyen jó, akkor az is természetes követelmény, hogy az embernek született királya a gerinces lényeknek legyen is gerinces „ember“ és ne éretlen, határozatlan, felelőtlen gyermek ! Vagy becsüljük magunkat valamire, vagy nem! Ha igen, akkor adunk is valamit a saját szavunkra, a saját Ígéretünkre, a saját fogadásunkra 1 Ha az Istenhez szegődünk, akkor egy a kötelességünk: vészben-viharban megállni rendületlenül az Isten és az Ő igazsága mellett, tántoríthatatlanul teljesíteni a becsület, a tisztesség szent kötelességeit, amire emberi méltóságunk és önbecsülésünk kötelez. Nem lehet hát kétfelé sántikálni, nem lehet az Istent hazug ígéretekkel, felelőtlen fogadalmakkal becsapni, kijátszani! Krisztus Urunk nem ismer tréfát! Szerinte az élet nem gyermekjáték, amely babra megy, mert itt a tét: üdv vagy kárhozat. Itt a „vagy-vagy“ az érvényes jelszó. Kétéltű emberek. Irta : Pass László.