Harangszó, 1930

1930-08-31 / 35. szám

1930. augusztus 31.

HARANQSZÖ.

267

Protestáns gyülekezetek a győri r. katb. egyházmegye területén 1700 körül.

Irta : Horváth Miklós.

1. A győti kath. főesperesség területén az 1698. évi egyházlátogatás idején 3 községben volt ev. lelkész és tanító: Felpécen, Kajáron és Téten; 4 községben volt ev. lelkész : Gyomorén, Csikvándon, Mórichidán és Mindszenten. Ev. tanító volt 7 községben: Bezin, Kapin, Mérgesen, Rábaszentniihályon, Sövényházán, Rétin és Nagybarátin. Malomsokon ekkor sem lelkész sem tanító nem volt.

Ref. lelkész és tanító 4 községben volt: Mezőőrsön, Tápon, Táp- szentmiklóson és Pázmándon; ref. lelkész volt 3 községben: Nyalkán, Szerecsenben és Szemerén; ref. tanító volt Péren.

Győrvárosra az egyházlátogatás nem terjedt ki.

Szentivánra, a pannonhalmi főapát birtokára 1699-ben letelepedő jobbágyok a főapát engedelmével ref. papot vittek be.

Ezekkel szemben kath. plébános volt akkor 3 községben, kath. licen- tiatus 5 községben és kath. tanító 3 községben.

Győrmegyében a török hódoltság idején még a kath. egyházi birtokon lakó prot. vallású jobbágyoknak is kénytelenek voltak a kath. földes urak, papok megengedni, hogy jobbágyaik prot. papot tartsanak

Az evangélium eszméi ezek — válaszol az atya.

Tudom, — mondja Hanauerné — de ki valósította meg az eszméket?

A jó Isten küldött egy embert — mondja az atya — az volt nagy segítségemre. Ketten voltak. Valahonnan messziről jöttek. Úgy hívják őket, Rolson és Sziklai.

. Az asszony összerezzen, de elnyomja csodálkozását.

Kivánacsi volnék, látni ezt a két embert — mondja Antonia elég nyugodtan.

Rolsonnal ma nem találkozhat nagyságos asszonyom, — világosítja fel a hittérítő a kiváncsi asszonyt — fontos ügyben távol van.

Az asszonynak sehogy sem fér a fejébe a hallott hír. Rolson volna az a csodaember, ki ő előle menekült ? Hihetetlen. Hogy került volna az ide ? Olyanforma érzés futott át rajta, hogy az a már tizenöt éve nem látott férfi nem közömbös néki. Legalább is szerelné látni.

Másnap bejárta az egész fürdőhelyet, majd csak meglátja. Járkált egész nap. Ő úgy gondolja, hogy megismeri. Szemügyre vett mindenkit, ki csak szembe jött vele, de nem ismert senkiben Rolsonra. Szinte izgatott lett. Találkozni akart vele mindenáron. Fáradtan leül egy padra s gondolamagúknak. Most Kolonics felhívása utáD a kath. földesurak elfoglalják a templomokat és a prot. papokat, tanítókat elűzik. — Az informátio gennina szerint 1700. márc. havában a győri jezsuiták elűzik birtokairól: Tápról a ref. papot és tanítót, Gyomoréról az ev. papot. Április havában gróf Lőwenburg Jakab Jánosné szül. Thököly Katalin (Imre testvére) birtokairól Tápszentmiklósról és Mezőőrsről űzik el a ref. papokat és tanítókat, a tanítók azonban visszatérnek és folytatják a ref. vallásgyakorlatot. Karner Egyed pannonhalmi főapát elűzi Nyalkáról a ref. papot, Kajárról az evang. papot, a ki Kispécre ment át lakni. — Elűzik Szentivánról a ref. tanítót, Pázmándról a ref. papot, Barátiról az evang. tanítót, Pérről a győri püspök birtokáról a ref. tanítót, Mindszentről, kath. nemesek birtokáról az ev. tanítót. Mórichidára a nagyszombati apácák és szentmár- toni főapátság birtokára is kath. papot tettek, de az apácák parancsára sem akarják a makacs jobbágyok elbocsátani ev. papjukat. — 1701-ben már Rábaszentmihályon is kath. rector volt. Sövényházát is valószínűleg akkor foglalták el a katholikusok, említés nincs róla. — Malomsokon ekkor nem volt sem ev. pap, sem tanító. A többi faluban megmaradtak a prot. papok, tanítók. Győr városban az ev. és ref. papok és tanítók a törvény alapján megmaradtak.

2. A komáromi kath. főesperesség

taiba mélyed. Ki is néki az a Rolson? Nagyon fájt neki, mikor ott hagyta őket. Rolson soha egy szóval sem mutatta, mintha közeledni akarna hozzá, sőt I s ő mégis mindig foglalkozott vele azóta is. Bármennyire akarta kiverni eszéből, az mégis meg-megjelent gondolataiban. Férfias tettrekészsége ejtette bámulatba már akkor s az itt meglátott dolgái oly nagynak állították szemei elő Rolsont, hogy a vele szemben életre kelt érzelmét nem mondhatta már csodálatnak, az több volt. Akárhogy tiltakozik, akárhogy Ítéli el önmagát, nem tehet róla, de szereti. Miért kívánja annyira látni ?

Antóniának megdobban a szíve. Az úton egy férfi jön. Az esthomályban még nem látja arcát, de minden mozdulata meggyőzi, hogy ez nem más mint Rolson. Megismeri e? Rolson nem ismeri meg Antóniát, de megszóllítja. Neki mindenki testvére a telepen, ő mindenkit szeret s mindenkihez közvetlen. Álmában sem gondolt volna arra, hogy még egyszer találkozzék az életében Hanauerékkal.

Antonia megismerte, de csak azért, mert tudta, hogy itt van. Máskülönben nem ismer reá. Rolsonon bizony meglátszott a felettük elsietett tizenöt esztendő. Haja őszbe vegyült s arcán egy gondterhes

területén Tata városban, báró Krapft Ferenc József birtokán 1700-ban a katholikusok elfoglalták a reformátusoktól a templomot, de a kath. pap mellett megmaradt a ref. pap is és a parochiális házban tartotta a vallásgyakorlatot. A tatai birtokokon mindenütt eretnek prédikátorok voltak tanítókkal, azonban báró Krapft földesúr magára vállalta, hogy szívesen eltávolítja mindet, csak kath. papokról gondoskodjanak helyükre. Ide tartoztak Komárommegyében: Bánhida, Naszály, Gyermely, Tarján, Felső és Alsógalla, Tolna, Szőllős, Füzitő és Héreg faluk. Bánhidára 1701-ben kath. papot vittek.

1700-ban elfoglalták a ref. templomot Mocsán, az esztergomi érsek birtokán és Ászáron elűzve a ref. papokat, Kisbérről is elűzték, de templom nem volt.

A ref. papok megmaradtak Ig- mánd, Kocs, Császár, Ács, Bana, Dad, Ete, Neszmély, Almás, Szőny, Szend községekben.

3. A pápai kath. főesperesség területén a Catalogus praedicantium szerint 1701-ben egy kath. parochus sem volt, 3 licentiatus (egyházi teendőket végző világi) és 1 kath. tanító volt, a többi helységben prot. prédikátorok voltak. A következő prot. községek vannak felsorolva; (ezek közül evang:) Alásony, Ajka, Bödöge, Csőt, Dabrony, Devecser, Gecse, Teszér, Vanyola, Nagyszől- lős; (ref.:) Mezőlak, Nyárád, Csögle, Polány, Noráp, Noszlop, Kúp, Kétmunkában eltöltött múltnak félreismerhe- tetlan vonásai. De szemeiben a jóság ma sokkal melegebb s a belőlük előragyogó értelem egyszerűen lenyűgöző.

Kedves asszonyom, az est hűvösebb levegője árthat, én pedig nem szeretném, ha fürdőnkön valaki betegséget szerezne.

Oly közvetlenséggel mondta ezt Rudni, hogy Antónián a meleg futott végig. Megismerte most a hangján is.

Nem félek uram. Az a szeretetteljes figyelem, mellyel vendégeiket kísérik mindenfelé, megóv minden bajtól. — Válaszolja hízelgő hangon Antónia.

Köszönöm nagyságos asszonyom — hajol meg mélyen Rudnai.

Ugyebár ön is a telep vezetőségéből való ?

Rolson vagyok, szerény segítőtársa az atyának, a hittérítőnek.

Rolson? — kiált fel csodálkozva az asszony.

Rudnai meglepődve néz a nőre.

Ha jól sejtem Rolson úr, akkor mi régi ismerősök vagyunk — kacag fel az asz- szony.

Rudnai zavarba jön s összeráncolt homlokkal nézi a különös nőt.

Igen — mondja nyomatékkai Antónia — én önt egyszer régen felszedtem a ten-