Harangszó, 1930

1930-08-24 / 34. szám

260 HARANGSZO 1930 augusztus 24 Protestáns gyülekezetek a győri r. kath. egyházmegye területén 1700 körül. Irta : Horváth Miklós. 1696-tól 1725-ig Keresztély Ágost szász herceg volt a győri r. kath. püspök, aki az evang. vallásról áttérve kath. pap lett. Mindjárt püspökségének első éveiben a fő- esperességek területén egyházláto­gatást végeztetett, még pedig a királyi parancsra hivatkozással a prot. gyülekezetekben is, ennélfogva a kath. püspöki levéltárban levő egyházlátogatási könyvek sok ér­dekes adatot szolgáltatnak prot. gyülekezeteinknek akkori történeté­hez. Jelen ismertetésemnek anyagát az 1700. és 1701. évi állapotokról a Keresztély Ágost püspöksége alatti iratok: „Acta sub Christiano Augusto“ I. kötetéből veszem, ki­terjeszkedem az egyházlátogatási könyvek adataira is. A XVII. század végén a törö­köknek az országból való kiűzése után a kath. főpapok újra hozzá­fogtak a nem artikuláris helyeken a prot. lelkészek elűzéséhez és a templomok elfoglalásához, eljárá­sukat azzal a felfogással okolva meg, hogy a protestánsoknak az lf81. évi soproni országgyűlésen hozott 26-ik törvénycikkben meg­nevezett (artikuláris) helyeken kívül a szabad vallásgyakorlat meg nem engedhető. Felfogásukban megerő­sítette őket az 1691. évi Lipót féle exp'anatió (törvénymagyarázat) is. Kollonics Lipót esztergomi érsek Bécsben 1700. jan. 12-én kelt ira­tában felhívta a kath. főpapokat, hogy — mivel a béke megerősö­dése után a kath. egyház ügyének az országban való előmozdítására az alkalom igen kedvezőnek látszik, — jámbor és hozzáértő férfiakkal a dolgot megtanácskozván, javasol­ják neki, hogy mely eszközökkel lehetne (még ez alkalommal az or­szág törvényeit meg nem sértve) az eretnekséget Magyarországon, különösen a joghatóságuk alatti területen vagy gondjukra bízott birtokokon ineggyengíteni, a kath. vallást pedig előmozdítani és régi fényébe lassan visszaállítani. Ä válaszadásra kijelölt kérdő­pontok közül közlöm ezeket: 1. mi­féle kihágásokat követnek el az eretnekek az ország törvényei és a császári rendeletek ellen? 2. az A Pásztor. A Pásztor útja végtelen. Fáradságot nem kiméi. Terelgeti juhait: Csak maradjatok velem / Körülte csupa Béke, Csend, A Természet a keret. Alakja ragyogás és fény, Isteni Ember jövend. Láttára elcsitul a Szív És feltárul a Lélek. Síró szemek keresik őt, Ki minket magához hív. Horusitzkyné Barthel Hermin. eretnekek birtokában mely kath. templomok vannak, amelyeket ré­gen a katholikusok építettek? 3. melyek azok a törvényben meg nem nevezett faluk és városok, amelyekben az eretnekeknek val­lásgyakorlatuk van, ki ezeknek a földesura ? Kollonics felhívásának a protes­tánsokra szomorú következménye újra templomok elfoglalása és lel­készek elűzése volt a nem artiku­láris helyekről. A győri püspökség és pannonhalmi főapátság területén beállott változásokat feltünteti az Acta sub Christiano Augusto I. kö­tetének 553—557. lapjain olvasható Informatio genuina de statu prae- senti religionis Catholicae in comi- tatu Jaurinensi et Comáromiensi dioecesis Jaurinensis anno 1700 mense Octobri. (Őszinte jelentés a kath. vallásnak jelenlegi állapotáról a győri egyházmegyének Győr- és Komárommegyéiben 1700 október havában.) Ez a jelentés az 1. és 3. §-ban felsorolja a győri illetve a komáromi főesperességek területén azokat a községeket, földesurak birtokait, amelyekben a katholikusok a temp­lomokat az eretnekek kezéből visz- szavették, elűzvén a prédikátorokat, a 2-ik és 4-ik §-ban pedig felsorolja azokat a községeket, amelyekben kath. templomok vannak még az eretnekek kezében, és ezekben a templomokban, vagy ha nincsenek, magánházakban folytatják vallás­gyakorlatukat a prédikátorok és eretnek tanítók. Az 5 ik §-ban rö­viden elmondja a jelentés, hogy a pápai főesperesség területén egyet­len kath. pap van: Vásárhelyen és 2 licentialus: Devecseren és Tüskeváron; a többi faluban min­denütt eretnek papok vagy tanítók vannak. Az ezután köv. megjegyzések között olvashatjuk, hogy mindezek a .faluk a török adózásnak voltak alávetve az utolsó török háborúig, a Isoproni országgyűlés idején is; ennek az országgyűlésnek 25. és 26. t.-cikkei nem terjednek ki ezekre a részekre, bármennyire is magya­rázzák az eretnekek javára, ameny- nyiben a török hatalom alatt sem­mit sem lehetett változtatni a vallás állapotán. Ezekben a falukban a kath. lakosok vegyest laknak az eretnekekkel. Az eretnek jobbágyok nem akarnak engedelmeskedni a töldesurak parancsának a prédiká­torok eltávolítása, a kath. istenitisz­teletek látogatása, a papok fizetése és kormányzása tekintetében, ha csak nem látnak jelen katonaságot. E kath. felfogásnak megfelelő rendeletet adott ki Lipót király 1701-ben, hogy a protestánsoknak a vallásgyakorlat az országnak csak abban a részében engedhető meg, amely 1681-ben a király birtokában volt, a töröktől visszafoglalt részek­ben pedig nem. A volt véghelyeken is a prot. vallás szabad gyakorlatát meg kell szüntetni. Áz 1701-ben készített Catalogus praedicautium in archidiaconatibus contentorum (prédikátorok névsora), mely az Acta sub Christiano Au­gusto I. kötetének 565-569 lapjain olvasható, az egész győri püspökség területén sorolja fel főesperességek szerint csoportosítva azokat a köz­ségeket, amelyekben prot. lelkész vagy tanító volt akkor. — Érdekes ránk ez a névsor, mert a XVIII. század első évében fennálló állapo­tokat tünteti fel, másrészt azért is, mert az üldöző ellenség Íratta ösz- sze, aki előre készült arra, hogy ezeket a gyülekezeteket is megsem­misítse alkalmas időben. Ezeknek előrebocsátása után rátérek az egyes főesperességek területén volt prot. gyülekezetek ismertetésére. (Folytatjuk.) Evangélikus világnézetkutató intézet Wittenbergben. D. Schöitler generálsuperintendens pár évvel ezelőtt Wittenbergben evangélikus világnézetkutató intézetet állított fel, mely a természettudomány te­rületén kutatja a hit és tudomány nagy csatlakozó kérdéseit. Érdekes, hogy az intézet vezetője egy egy­szerű falusi lelkész lett, D. Klein­schmidt, aki azonban az orvostu­dományok tiszteletbeli doktora. Az intézetet külföldiek is állandóan látogatják.

Next

/
Thumbnails
Contents