Harangszó, 1930
1930-08-17 / 32-33. szám
254 HARANQSZÖ. 1930. augusztus 17. OLVASSUK A BIBLIÁT! Boldogok. Aug. 18. A lelki szegények. Máté 5, 3. Azt mondja a közmondás, hogy aki önmagával meg van elégedve, annak nincs jó ízlése. Az evangéliom még ennél is többet mond: aki önmagával meg van elégedve, az nem mehet be a mennyek országába. A mennyország csak akkor lehet az enyém, ha Krisztus hozza, Krisztus pedig csak olyan szívbe léphet be, amely üresnek, szegénynek érzi magát Ő nélküle. Amelyik szív képzelt önérdembe vetett büszkeséggel van tele, ott a Krisztus számára, Isten országa számára nincs hely. Aug. 19. Akik sírnak. Máté 5, 4. Különös megállapítás: „Boldogok, akik sírnak.“ Mi éppen fordítva gondolnánk: „Boldogok, akik nevetnek.“ Mi a sírókat sajnálni szoktuk és nem irigyelni. És mégis igaz az Ur megállapítása. Minden fájdalomnak, sírásnak abban van az értélme, hogy hozzá akar juttatni Istennek ahhoz a vigasztalásához, amelyet különben talán sohasem ismertünk volna meg. Hány ember jutott már földi veszteségei árán csodálatos lelki nyereséghez. Hát még mennyire boldog az, aki bűnei felett tud sírni. Könnyein keresztül a megbékéltség szivárványává törik meg az Isten bűnbocsátó kegyelmének áldott napsugara. Aug. 20. A szelídek. Máté 5, 5. Ez is egy olyan megállapítása a hegyi beszédnek, amely első pillanatban ellenmondásunkat hívja ki. Hiszen a tapasztalat mintha azt mutatná, hogy ez a föld nem az alázatosaké és szelídeké, hanem az erőszakosoké és kíméletlen könyöközőké. És mégsem. A türelmes szelídség százszorta nagyobb erő az erőszaknál. Éltek ezen a földön nagyhatalmú, hadverő királyok s még az emléküket is betemette a feledés pora és élt itt Valaki, aki kard nélkül, a szeretet szelíd olajágával meghódította a világot. Aug. 21. Akik éhezik és szomjuhozzák az igazságot. Máté 5, 6. Sokféle éhségről beszélhetünk. Van testi éhség, pénzéhség, dicsőség- és hataloméhség. Aki azonban csak ezeket az éhségeit igyekszik csillapítani, az újra és újra megéhezik. Végső és teljes megelégedés itt sohasem következ- hetik be. De aki a Krisztus igazságát éhezi és szomjuhozza, az megelégíttetik. Azt mondja az Ur: „Valaki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha örökké meg nem szomjuhozik.“ János 4, 14. Aug. 22. Az irgalmasok. Máté 5, 7. Az irgalmas samaritánus példázatát, mintha csak ennek a boldog mondásnak az illusztrálására mondta volna el az Ur Jézus, így kell nekünk is az irgalmasságot gyakorolni. Nem érdekből, hiúságból, tetszel- gési vágyból, hanem a szívnek őszinte indulatából. Annak a samaritánusnak a cselekedetét ott a pusztai utón nem látta senki csak a jó Isten és mégis habozás nélkül segített, mert a szíve így diktálta. Az ilyen őszinte irgalmazók hogyne nyernének maguk is irgalmasságot Istentől s aki Istentől irgalmasságot nyer, hogyne lenne boldog. Aug. 23. A tisztaszivűek. Máté 5, 8. Ha por szenny lepi be az ablaküveget, nem szűrődhetik át rajta a napsugár, akármeny- nyire ragyog is. Isten léte „világít, mint az égő nap,“ de a tisztátalan szívű ember nem láthatja meg. Csak ha a szív az újjá- szőletés által megtisztult, akkor képes megérezni és megérteni az Isten dolgait. Egyszerre világossá és valósággá válik sok minden, ami fölött azelőtt csak hitetlenkedni és mosolyogni tudott. „Tiszta szívet teremts bennem oh Isten és az erős lelket újítsd meg bennem.“ 51. zsoltár 12. Aug. 24. A békességre igyekezők. Máté 5, 9. Az első keresztyéneket sok mindennel megvádolták a pogányok, de azt el kellett ismerniük róluk, hogy szeretik egymást. Isten gyermekeinek az az ismertető jelük, hogy egymás között békességre igyekeznek: szeretik egymást. Ha az Isten gyermekei sem békességre igyekezők, mit várjunk akkor a világ fiaitól ? Ha valóban az Isten gyermekei volnánk, nem volna köztünk annyi békételenség, akkor boldogabbak volnánk. Szabd József KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Az osztrák orvosok egyesülete ülésének egyetlen témája: a törvénytelen gyermek, ennek sorsa és a róla való intézkedés volt. Dr. Wilhelm Hecke udvari tanácsos előadásában statisztikai adatokkal bizonyította, hogy a világ minden államai közül Ausztriában él a legtöbb törvénytelen gyermek. Karinthiában vannak helyek, ahol 80 százalék a törvénytelen gyermekek aránya. Stájerországban 60 százalék. A bécsi törvénytelen gyermekek száma 27 százalék. Hecke professzor a törvénytelen gyermekek okát az agglegények nagy számának és a műveltség hiányának tulajdonítja. Általában a törvénytelen gyermekek szülei hűségesen élnek egymás mellett és később törvényesítik törvénytelen gyermekeiket. Szerinte Ausztria néppolitikájának egyik fontos kérdése, hogy ezen a problémán sürgősen segítsenek. Freyler Lajos YOlt kőszegi egyházfelügyelő halála. A harangszó utolsó számában megemlékezés történt Freyler Lajos takarékpénztári igazgató haláláról, méltatva az elhunytnak a közéletben kifejezett munkásságával szerzett érdemeit. Freyler Lajos evang. egyházunknak hitbuzgó oszlopos tagja volt, ki munkásságával a kőszegi gyülekezetnek fontos szolgálatot teljesített s megérdemli, hogy néhány sorban erről megemlékezzünk. Az elhunyt régi kőszegi patrícius családnak az ivadéka volt, melynek a neve már a templomépítés idejében, 1783-ban is többször előfordul az akkori jegyzőkönyvekben. Anyai ágon unokája volt Turcsányi Lajosnak, ki 1821— 1854-ig latin tanár és magyar prédikátor volt a gyülekezetben. Az egyházszeretet és hitbuzgóság családi tradíció volt nála. A 90-es évek elején mint fiatal tisztviselő tagja lett a presbyteriumnak, rövid ideig jegyzője volt az egyháznak, majd 1893—1902-ig a pénzügyi bizottság elnöke s 1902—1923-ig pedig a felügyelői tisztséget töltötte be. Az egyház anyagi és erkölcsi érdekeit mindig önzetlenül, áldozatkészséggel szolgálta és védte. Ő folytatta le a Kehon-féle örökség körül támadt pert, mely a gyülekezetnek több mint 100.000 korona vagyont hozott. Kőszeg városa mint kegyúr le akarta szállítani a gyülekezetnek kijáró évi segélyt, Freyler L. a közigazgatási bíróságnál kieszközölt ítélettel megvédte az egyház érdekeit. Az ő idejében a gyülekezet vagyona tetemesen gyarapodott. 1914-ben a templomépítési alap meghaladta a 250.000 koronát, de a háború kitörése megakadályozta az építkezés megkezdését. Sajnos a háború és az utána bekövetkezett gazdasági összeomlás tönkre tette az egyház összes vagyonát. Egy ízben templomépítésről lévén szó, azt mondta: templomot nemcsak kővel lehet építeni, hanem belső erősödéssel és az egyházi élet emelésével is. ő maga a munka embere volt és a munkást meg is tudta becsülni. Az egyházi tisztviselők: lelkészek, tanítók anyagi érdekeinek mindig szószólója volt, anyagi helyzetüket a gyülekezetben rendezte és amennyire lehetett javította. — Ép így szívén hordta az egyház erkölcsi érdekeit is; a hithüségben, áldozatkészségben mindig előljárt és jó példát adott; más vallásuak iránt is mindig igazságos és türelmes volt. Hogy milyen tiszteletben állott mindenki előtt, mutatja az, hogy a temetésen a többi felekezetek is nagy számban voltak képviselve ; a koporsóját sok-sok koszorú borította; közöttük volt egy ilyen felírásu szalaggal: Az igaz embernek a zsidó hitközség. — Áldásos emlékezete fenn fog maradni a kőszegi gyülekezet történetében. Áldás és béke lebegjen porai felett! Hittestvéreim figyelmébe ajánlom, hogy oltár és szószék térítőt saját tervezés vagy adott minta után nagyon olcsón készítek. Árajánlatot, mintát díjmentesen küldök. Munkát hozott anyagra is vállalok. Gép azsurozást, ruha hímzést, fehérnemű varrást és hímzést kézzel és géppel. Góbiéin képeket kifogástalan szépen készítek. Özv. Molnár Kálmánná műhimző, Kaposvár, Fő-utca 24. n-25
