Harangszó, 1930
1930-07-27 / 30. szám
236 HARANQSZÖ 1930 július 27 I. Ott dobbant utolsót forró, dalos szíve; Hol Hargita felől gyors Küküllő vize csobogva suttog el ős székely regéket, Csillagsátra alatt sejtelmes éjeknek. Hattyűcsatadala, Mely a harc hevében felzengett szívéből .*.. Fogant lánglelkében: Megfagyott tűzigés prófétaajakán. Hörgő sóhajba fúlt hUlt szíve tört kobzán. A szabadság tüzes, Lángszívű dalosa . . . Fejét a drága hon rögére hajtotta S — „A trombita hangja, Acél, ágyúdörej“ — mellett, hogy álmodta röppent a lelke el. Segesvári síkon, (Ahogy beígérte): Ott folyt ki ifjúi szíve forró vére. Halott tetemén át száguldó paripák, Dsidás, vad kozákok . rohamoztak tovább. II. Véres csatasíkra az alkony ráfekszik. Csíki hegyek felől szellő kerekedik. Petőfi szíve. (Legenda.) Cirógatja lágyan a hősök orcáit, Siratja szabadság halott katonáit. Csillagrózsás égből angyalok leszállnak; Elhúllt hősök között sírva tábort járnak. Halott költő mellett könnyezve megállnak ... Arany ásóikkal neki friss sírt ásnak. Erdő bokros alján, Vadrózsa tövébe’.. . Temetik a költőt. A sírja fölébe szomorúfúzt ásnak, Takarja el lombja. Hová lett?... Hol nyugszik? Senki.. . sose .. . tudja. Szívét egyik rejti aranykötényébe. Szárnycsattogva viszi az Úrnak elébe. Istenatyám hoztam drága áldozatot. Halott költő szívét. .. Szabadságról dalolt. Az Űr mond: „Vidd vissza hű szolgám e szívet. Nem 1 Dehogy veszünk el ily nagy földi kincset. Szólt — b megillette azt szentséges kezével. S szállt az angyal vissza a költő szívével. Angyal kacsói közt a szív széthúllt porra. — Duna — Tisza táján szerte széjjel szórta. Szellő szárnyra vette. Lóg magába szívta. Harmatcsepp csókdosta. Napsugár fölitta. Négy folyó s hármas bérc Imádott rónája; Eltűnt, holt költőjét mindhiába várta. De szétomlott szíve hulló aranypora, Visszahúllt a honi megszentelt hantokra. Azóta, ha magyar dal kél itt az ajkon, Csalogány sír, csattog bűvös alkonyaton; Magyar kikeletkor erdő, mező zendúl S zsoltáros ima tör fel hívő keblekből; Sír új lantos kobzán magyar jaj, fájdalom. — S mint sikongó vihar zúg át tar pusztákon új csatariadó . . . S hoz szíveket lázba, Ős magyar tűzigét zengve, harsonázva: E föld, e nép minden dalzendűlésébe’, Szíve, lelke húrja megrezdűlésébe’ zeng, dalol a költő porló, szétszórt szíve. Ég, lobog, gyújt, éltet nagy, szent honszerelme ! Ihász Sándor. ságát fejezte ki, hogy a világi elem beválasztásánál ne a vagyon, hanem az egyház iránti lelkesedés és hűség legyen a kizárólagos minősítés. A konferencia utolsó napján Payr Sándor : „ Az Ág. Hitv. története Magyarországon “ címen értekezett. Előadása az „Ösvény“ c. lapban részletesen is napvilágot fog látni. Az Ág. H.-nak 25 éven át uralkodó tekintélye volt. Utóbb a Melanchton által módosított „Variata“ hódított tért. A pietisták azonban az Invariátához ragaszkodtak. A befejező előadásban ismét Pröhle professzor szólott a konferenciához: „Korunk szellemi áramlatai és a theologia" címen. Tévedés azt hinni, mondotta, mintha a theologiának a való élethez semmi köze sem volna, ellenkezőleg olyan tudomány ez, mely a való élettel eleven kapcsolatban van s a földi embernek legégetőbb kérdéseire hoz feleletet A konferencia tagjai ezután záró isten- tiszteletre vonultak át az evang. templomba, ahol Kiss István, a dunáninneni egyházkerület ősz püspöke Máté ev. 9, 35—38. alapigéről beszélt. Fehér, aratásra- érett búzatáblák közölt utaztam ide, — mondotta. — Ahogy a perzselő nap meg- érlelte aratásra a búzakalászokat, úgy érlelte meg az utolsó 15 óv aratásra a mai társadalmat. A gyülekezetek arcán üdvösség utáni epedő sóvárgás vehető észre. Nem kell félnünk a hitetlenség támadásától, mert velünk küzd az Úr I Meg kell említenünk, hogy a konferencia két fő napjának estéin báró D. Pod- maniczky Pál és Lie, dr. Karner Károly vetített képes előadásokkal gazdagították a konferencia műsorát, az első kűlmissziói vonatkozású képeket, emez művészi Krisztus-képeket jelenítvén meg vásznon. A befejező megbeszélések kapcsán az a határozott óhaj jutott kifejezésre, vajha a theologiai konferencia ezentúl minden évben megismétlődnék továbbá, vajha a a most elhangzott előadások nyomtatásban közkincsé lehetnének. Adja Isten, hogy a konferenciák, amint erre illetékes helyről Ígéretet nyertünk, — ezentúl évenként megismétlődjenek s keretein belül a tudományos előadások mellett, a hitébresztő, evangelizációs előadásoknak is tágabb tér jusson. Á Yasi közép ev. egyházmegye közgyűlése. A vasi közép ev. egyházmegye Zongor Béla esperes és szentmártoni Radó Lajos felsőházi tag elnöklete alatt f. é. július hó 15-én tartotta évi rendes közgyűlését Kőszegen. A közgyűlést ünnepi istenitisztelet vezette be, amely alkalommal a szent szolgálatot Rónai Gyula egyházmegyei főjegyző végezte. A közgyűlésnek kiemelkedő pontját az esperesnek nyomtatásban is megjelent gazdag tartalmú évi jelentése képezte. Rendkívüli hatást váltott ki szentmártoni Radó Lajos felsőházi tag, az egyházmegye felügyelőjének eszmékben, irányelvekben gazdag elnöki megnyitója. Az elnöklő esperes indítványára a minden tekintetben értékes beszédet egész terjedelmében a jegyzőkönyvben felvenni elhatározták. Az általános tisztújítás kapcsán az összes régi tisztviselők újra megválasztattak. A leiratok és átiratok tudomásulvétele után a belmissziói bizottság jelentése következett, majd az iskolabizottság jelentését hallgatta meg a közgyűlés. A számvevőszék jelentését dr. Bertha Benő járásbirósági elnök terjesztette elő. Az egyház- megyei közgyűlés általában csendes mederben folyt le. Nagyobb élénkséget egy adófellebbezési ügy váltott csak ki, melynek elintézése azonban végül is általános közmeg- nyugvásra talált. Az egyházmegyei gyámintézet Czipott Géza szombathelyi lelkész és Ajkay Elemér uraiujfalui föld- birtokos világi elnök elnökségével tartotta meg közgyűlését. Az elnök jelentéséből megállapítást nyert, hogy a f. 1930. évben gyámintézeti célokra a vasi közép egyházmegye gyülekezeteiben összesen 1242 P 45 fillért gyűjtöttek. Ehhez járult az előtte való napon tartott vallásos estély offertóriuma, 144 P 36 fill., így a végösszeg 1347 P 71 fillér. Az egyházmegyei gyámintézet szabad rendelkezésére álló alapjából segélyben részesültek: Szentgott- hárd, Sárvár 100—100 P, kőszegi diakonisszaállomás, takacsii gyülekezet és a Szombathelyen szervezendő diakonisszaállomás 50—50 P. Július hó 14-én, d. e. az egyház- megyei tanítóegyesület tartotta közgyűlését Karner Károly kőszegi ig. tanító elnöklete alatt. Délután a különböző bizottságok üléseztek, majd este 6 órakor a torony és iskola felavatása következett, melyet mélyen szántó beszédben, hatalmas ünneplő közönség jelenlétében Zongor Béla esperes adott át magasztos rendeltetésének. Az esperes magyar nyelvű beszéde után dr. Tirtsch Gergely kőszegi lelkész