Harangszó, 1930
1930-07-06 / 27. szám
1930. július 6. HARANQSZÖ. 211 csaknem minden cikkelye tartalmaz ilyen szoc. szellemet, amely két fő elvben foglalható össze: az igazság és a szeretet elvében. Ha már most a szoc. probléma anyagát, valamint a probléma megoldását az igazság és a szeretet elvének alapján keressük az Ágostai Hitvallás megvilágításában, akkor a probléma nagy vonalaiban az alábbiakban áll előttünk. a) Miként az emberi nyomorúságnak általában, úgy különösen a szoc. problémának is eredője, állandó növelője és a megoldásnak azt lehet mondani az egyetlen akadálya az egyetemes bűnösség, mert ez a forrása annak a szeretetlen- ségnek és önzésnek, amely a tényleges bajokat, igazságtalanságokat nem akarja meglátni és lehetőleg enyhíteni, de ez a gyökere annak az önző elégedetlenségnek is, amely legelső kívánságként állítja oda a tulajdonjog megszüntetését, a va- gyon-elkobzást és a testi javakban való bővelkedést. A bűn az oka annak az osztály-gyűlöletnek, amely a munkás proletárságot füti, úgyhogy már nem is akar elfogadni még az állam részéről jövő tényleges segítő intézkedést sem mindaddig, amíg ez az államhatalom a polgárság kezében van, hanem az elégedetlenséget mintegy elvből folytatja. A bűn az oka annak az anyagias gondolkodásnak, amely a földi javakhoz ragaszkodva és azok után vágyódva az egyik oldalon csak úgy, mint a másikon, ezekben keresi az emberi nem boldogságát. így látja a szoc. probléma anyagát az igazság világítása mellett az Ágostai Hitvallás. (L. 2. 19. és 24. c.) Az igazság nevében rámutat a bűn valódiságára (2. c.), származására (19. c.), mélységére (11. c.): amelynél fogva vétkeinket mind elősorolni is lehetetlen — mert kicsoda ismerheti a titkos bűnöket —, következményeire : hogy elfordít Istentől s minden testi nyomorúságnál nagyobb lelki nyomorúságot idéz elő, t. i. a lelkiismeret rettegését (12.25. c.) és a kárhozatot (2. c.). — Áz Ágostai Hitvallás tehát a szoc.' probléma anyagát visszavezeti az eredőre, a forrásnál mutatja fel az okokat, az igazság mérlegére helyezi nemcsak a panaszosok, hanem a panaszlottak álláspontját is. Ez a mérleg pedig kétfélére tesz figyelmessé: 1. a szociális küzdelem nemcsak az elnyomottak igazságkeresése az elnyomókkal szemben, hanem egyúttal az anyagiasságnak a hasonló anyagiasság elleni küzdelme 2. a probléma nem önálló probléma, hanem beletartozik a bűn problémájába és ez utóbbinak csak egyik ága. b) Ennél fogva a megoldás is csak akkor lehet eredményes, ha a megoldást ebben a szomorú ösz- szefüggésben keressük meg és nem attól elkülönítve. A megoldásra vonatkozólag az igazság elve alapján az Ágostai Hitvallás mindenek előtt kétségtelenné teszi azt, hogy a megoldás nem eszközölhető azon a módon, ahogy ezt a szocialisták, különösen a radikálisok elgondolják: a társadalmi rend felforgatásával, az erőszak fegyvereivel. Az Ágostai Hitvallás a törvényes társadalmi rendet az Isten jótéteményeinek, a törvényes felsőbbséget, a magán- tulajdont, a vagyonszerzést stb. isteni rendnek tekinti (16. c.). Az igazság elve alapján való megoldást Isten nélkül, pusztán emberi erővel már csak azért sem tartja lehetségesnek, mert az ember megfelelhet ugyan szabad akaratából a külső polgári tisztességnek (18. c.), de az igazság maga csak ott válhat teljessé, ahol az Isten maga igazgatja a szíveket. A megoldást az Ágostai Hitvallás felfogása szerint nem érhetjük el Isten nélkül, hanem csakis az ő Szendéikének munkálkodása által. A probléma legmélyebb és tulaj- donképeni gyökere a bűn, ennélfogva a megoldás is csak akkor lehet kielégítő és teljes, ha a bűn problémája megoldást nyer. Ezt pedig megoldotta Jézus Krisztus és megoldja a Krisztus váltsága folytán mind máig a Szentlélek. (Folytatjuk.) Balogh Ist¥án esperes ünneplése. A fejér-komáromi ág. hitv. evang. egyházmegye június hó 26-án ünnepelte meg esperesének, Balogh István bokodi lelkésznek lelkészi szolgálata 40-ik évfordulóját. Az ünnepség a bokodi evang. egyházközség templomában folyt le, amit zsúfolásig megtöltött az esperes tisztelőinek a serege. Irányi Kamill székesfehérvári lelkész, egyházmegyei főjegyző alkalmi imája után az egyházmegye nevében dr. Hendel Béla egyházmegyei felügyelő köszöntötte a jubiláló pásztort s egyben tolmácsolta báró Radvánszky Albert egyetemes egyházi és iskolai felügyelő, Paulik János orsz. lelkészegyesületi elnök, Ziermann Lajos egyetemes gyámintézeti elnök, dr. Sztranyavszky Sándor egyházkerületi felügyelő, Kiss Ist-^ ván püspök táviratilag, illetve levélben kifejezett jókivánatalt Az egyházmegyei gyámintézet és az egyházmegyei lelkészi kar nevében Podhradszky János alesperes, az egyházmegye egyházközségi felügyelői részéről Selmeczy Miklós csákvári felügyelő, az egyházmegyei papnék részéről Irányi Kamillné, az egyházmegyei tanítóegyesület nevében Csengey Gyula, Bököd község nevében Pataky Endre községi főjegyző, a bokodi református egyház nevében Barsi Sándor ref. lelkész, a bokodi ev. Nőegylet nevében Nagy Margit tanítónő, a bokodi ev. gyülekezet nevében pedig vitéz Pataky Sándor tanító üdvözölte az ünnepeltet, ki egyben átnyújtotta a gyülekezet ajándékát: egy ezüst serleget. Az üdvözlő szavakra Balogh István esperes meghatva válaszolt, Zokogástól többször is megcsukló hangon emlékezett vissza pásztori szolgálatának 40 esztendejére és az Istennek ama vég- hetetlen jóságára, amely csodálatos atyai szeretettel kisérte és vezette végig gyönyörű hivatásának a betöltésében. A kedves, megható ünnepség az esperes imájával ért véget. Este az ünnepelt esperes tiszteletére közvacsora volt, amelyen a jelenlévők érzelmeit Irányi Kamill lelkész tolmácsolta pohárköszöntőben. A győri egyházmegye közgyűlése. A győri egyházmegye minden évben június 29-én szokta tartani közgyűlését. Ez évben június 25-re gyűlt össze az egyházmegye képviselete, hogy az ágostai hitvallás benyújtásának napján áldozzon az ágostai hitvallás négyszázados jubileumának. E jubileumi alkalmon kívül kiemelte még a többi gyűlések sorából e gyűlést az a tény is, hogy e gyűlés búcsúztatta a lemondott egyházmegyei felügyelőt, Csemer István kormányfőtanácsost s iktatta be hivatalába az egyházmegye új felügyelőjét, Mihály István nagydémi földbirtokos, lovász- patonai egyházfelügyelőt. Ugyané közgyűlés iktatta be hivatalába az egyházmegye új gyámintézeti elnökét, Szalay Mihály lovászpatonai lelkészt is. Az ünnepélyes közgyűlés gyámintézeti istentisztelettel kezdődött, melyet Szalay Mihály végzett Ján. 15, 26—27. alapján az ágostai birodalmigyűlés, az egyháztörténelem s a jelenkor bizonyságtételéről. Utána Németh Károly esperes meleg szavakkal emlékezett meg Csemer Istvánról, aki előhaladott kora miatt mondott le az egyházmegye felügyelői tisztéről s aki betegsége miatt a közgyűlésen sem tudott megjelenni. Érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítette meg. Ezután történt az új egyházmegyei felügyelő beiktatása, aki nem új
