Harangszó, 1930

1930-01-19 / 3. szám

20

OLVASSUK A BIBLIÁT!

Az Ágostai Hitvallás a bibliában.

II. cikk : Az eredendő bűnről.

Jan. 20. Amitől minden függ. János 1, 19—27. János bizonyságtételében nem az a legfontosabb, amiben különbözik tőlünk, hanem ez, amiben mindnyájunkhoz hasonló. „Nem vagyok méltó I“ Úgy hangzik ez, mint Simon Péter szava: „Eredj el én tőlem, mert én bűnös ember vagyok.“ A mi korunknak nem arra van szüksége, hogy új fényt löveljenek Jézus Krisztus és az Atya személyére, hanem, hogy éles világosságban álljoneléje az ember lénye. Hogy az Ágostai Hitvallás mindjárt második cikkében ezt teszi, ez ad messzemenő jelentőséget neki s vallóinak.

Jan. 21. Ami nagyon ellenszenves. Jeremiás 31, 18—30. Nem bánták volna, ha Luther új dogmákat állít fel a Szentháromságról. Csak ne elevenítette volna fel az ember elveszettségéről szóló bibliai igazságot. Fájt ez, mert így a hívő jobban kikerült a római egyház kiszipolyozó készülékei alól. Ezért tüzelte Campeggi bíboros V. Károlyt oly nagyon Luther ellen, mikor ma 400 éve az ágostai gyűlést ösz- szehívó rendeletet aláírta. Azóta sok minden változott, de az ember romlottságáról szóló tan, ma is oly ellenszenves, mint egykor. Fájdalom, — sokszor még az Ágostai hittvallást valló egyházban is.

Jan. 22. Az eredendő bűn sulyja. Róm. 7, 14—24. A bűn nem úgy ragad rém. A bűn megvan bennem. Nem elég egyes jelenségeit kezelem. Akkor ismerem fel, mikor felismerem azt, amit eredendő bűnnek neveznek. Az elnevezés Augusztinusztól való. Attól az egyházi atyától, akinek ez év augusztusában lesz halála 1600. évfordulója. Az eredendő bűn azt jelenti, hogy én mindenestől bűnös vagyok, de az én bűnösségem nem csupán az én dolgom.

Jan. 23. A felismerés útja. II. Kor. 4, 1—7. Magunk megfigyelése is eljuttathatna hozzá. A felismerés útja, mégis az, hogy az ember találkozik az Úr szavával. Az Ágostai Hitvallás cáfolóinak is az volt a bajuk, hogy az emberi természet belső tisztátalanságát csak Isten Igéje alapján lehet meglátni. Ezt munkálja az Ádém

mosdó, meg a fürdőterem, hideg és meleg vízzel.

Éjjel 2 lámpa égve maradt és 2 rendőr bakterkodott mellettünk. Elég jól aludtam, habár a vánkost nehezen szoktam meg, mert valószínű 2 malomkő volt benne. A reggelink borzalmas volt. Amikor beléptünk az étterembe, először kaptunk egy almát. Ez finom volt. Azután kaptunk kenyeret, vajat, kávét, meg zabkását tejjel leöntve. Hát ez valami borzalmas volt. Ä felét csak lenyomtam, de azután muszáj volt otthagynom. így tettek a többiek is. Azután kimentünk sétálni. Csak úgy süvöltött a hideg szél a tenger felől, de jó volt a friss levegő. Diákok vagyunk elegen. Van egy, ki már 8 hónapja tanulmányozza az itteni viszonyokat. Egy jótékony egyleti asszony látogatott meg bennünket. Valami Ludmilla néni. Felírta adatainkat és segítséget Ígért. Kértem telefonáljon dr. Smithnek, aki vár, mert nekem nem volt szabad. Azt mondta, azt nem teheti. Odaadta a névjegyét, hogy ha kijutok, kint segít. Nemsokára átkisérnek egy hivatalba. Ott egy magyar tolmács kérdi, tudok-e németül ? Mondom tudok. Erre ő ott hagyott, de nem bántam, mert

Szép öreg asszony*

Szép öreg asszony, hetvenöt éves :

S fürtin az ősznek ezüst dere bár;

Arca piros még, mosolya édes,

És szemein még ifjú sugár.

Még szíve telve a hű szeretettel,

Mit ki nem olthata kései kor:

Bérez, amelyet hó leple fedett el,

De belseiben még ős tüze forr,

Szép öreg asszony . . . Sok bú is érte; Egyszerre öreg lett, még fiatalon 1 Mikor szíve szentjét sírba kisérte S keblére zuhant az a szörnyű halom,

Bár halni óhajta, de élnie kelle.

Az ő neveért, kis gyermekiért . . .

S az özvegyi fátyolt azóta viselve,

Áldást felü’ről csak övéire kért.

Isten meg is áldá, bennök, meg is őt 1 S ég záporain, nap déli hevén,

Magasra a szép sarj kihajta, kinőtt,

S elbokrosodott a vén fa tövén.

El is takará már zöld koszorúja.

Villám, ahol érte a régi sebet;

S a szép öreg asszony, boldogan újra, Térdén heverő unokákra nevet.

Te jó öreg asszony, sok szép unokádhoz Hajolj le s az égből több jót te ne kérj ! Hálát te csak adj, többért ne imádkozz-, Van érted az Istent ki kérje, ne félj.

Mert gyermek-imát meghallgat az ég is,

S áldás van a szív őszinte szaván : Éretted, előtted, gyermek vagyok én is,

Oh szép öreg asszony, — édes anyám 1

* Mutatóba Szász Kárely kflltaményeiból Révai írod. Int. Centenáriumi kiadás Budapest. I—V. k8t

__________HA*ANaS£Ó, ________

e

setéről szóló kijelentésben is a Biblia. Ez utóbbin sokan moslyogni szoktak. Pedig az ember lényének nagy ellenmondásaira ma sem vet ennél találóbb világosságot semmisem.

Jan. 24. A keresztség ereje. Róm. 6, 1 —11. A keresztségről külön cikk is szól, de már itt kitűnik, hogy nagy jelentősége ép az eredendő bűnnel van összefüggésben. Az eredendő bűnt sokan nem tartják bűnnek. Pedig az egymagában elég bárki elkárhozására. A keresztség azért változtathat ezen, mert Krisztus váltsághaléléra

az itt jelenlévő német tolmács igen barátságosnak látszott. Egy öt tagú bíróság elé kerültem, melynek egyik tagja nő volt. Először meg kellett esküdnöm, hogy az igazat fogom mondani. Ezután keresztkérdések alá vetettek a német tolmács révén. Először azon akadtak fenn, hogy nem tudok angolul. Mondtam, hogy odaát más dialektussat beszélik az angolt s nekem csak azt volt alkalmam tanulni. Ezt elismerték. Még sok kisebb dolgon fennakadtak, a német tolmács segített nekem kimagyarázni a dolgokat. Azután leültettek. Kinyílt az ajtó és belépett dr Smith úr. Szintén megeskették mielőtt kihallgatták. Azután engem kérdeztek, meddig akarok kint maradni. Mondtam 3—4 évig, a tanulmányom befejeztéig. Azt mondták, dolgoznom nem szabad és tanulásom végeztével haza kell mennem. Azután elengedtek bennünket. Még ott az épületben megváltottuk a vonatjegyet Los Gatosba. Hej, de nagyot lélegzettem, mikor a gőzkompon ültem. Itt kísérőm elmondta, hogy tegnap éjjel négy óra hosszéig várt rám. Az ő közbenjárásának köszönhetem, hogy ily hamar megszabadultam.

I960 január 19

utal. Ereje nem abban van, hogy megszünteti az eredendő bűnt, hanem abban,, hogy ép Krisztus halála folytán megszünr köztünk s az Úr közt akadály lenni, óh, mint örülhetünk a józan felfogásnak I

25. Az újjászületés titka. János 3,

1 —11. Keresztség és újjászületés igen szoros viszonyban vannak. A különbség, hogy az újjászületés mindennél nagyobb titok. Ismertető jele, hogy az eredendő bűn két fontos tünete: az Istentől való félelem s Benne való bizalom hiánya — megváltozik. Szívünkbe kiöntetik egy szeretet, mely ép e félelemben és bizalomban nyilvánul meg. Hol nincs e két jel, ott az újjászületést valami feltartóztatta.

Jan. 26. Ahonnét bátran vehetsz. 1. Mózes 2, 10—17. Jelenés. 22, 1—5. Ma már csak egy fa van, amelyről bátran ehetünk. Az eredendő bűn lekicsinylése magának a Krisztus érdemének. Pedig ez ma az élet fája. Oly sok kísérletezés van ma is, hogy az önképzés és lelki gyakorlatok erdeje által vigyék előbbre az emberek tökéletesedésüket. Amit az Ágostai Hitvallás a maga korában kárhoztatott, kárhoztat ma is minden olyan evangéliumot, amely az ember természetes erői által Ígérget javulást. Félj az életnek minden ilyen kínálatától. Bátran most is csak egy fához mehetsz. S ez fent van. A GolgOthán. Gáncs Aladár.

Vándor-madár.

E elmen Szigethy Lajos, tanáregyesületi elnök, anyaszentegyházunk kedves, halkszavú poétája, lapunk belmunkatársa, egy újabb verseskötetet bocsátott útnak. A verseskötet három részben 1. A vándor-madár itthon, 2. A vándor-madár a hegyek között, 3. A vándor-madár délen, 65 szebbnél szebb, valóban irodalmi értékű költeményt foglal magában.

Értékes verseskötetét találóan jellemzi a szerző többek között “Gyémánt“ című versében:

„Meleg szívből fakad nótáim árja, Meleg szívbe útját megtalálja“.

Szigethy Lajos Vándor-madár című verseskötetével is, miként Luthei Lelke című munkájával jótékony célt kíván szolgálni. Könyvét mindenfelé, ahol hite szerint a szivekben Luther lelke dobog, azzal a kérelemmel küldötte meg tiszteletpéldányul, hogy kiki tehetsége szerint, a soproni ev. líceumban tanuló dunántúli pap fiuk javára általa tett „ Szigethy Dániel ösztöndíj alapítvány “-hoz ajándékul egy vagy több pengönyi összeggel hozzájáiulni szíveskedjék.

Szentül megvagyunk győződve, hogy a „Vándor-madár“ mindenütt utat talál e csonka hazában a szívekbe. Meleg viszhangu Szigethy Lajos kérő szózata, kinek „ ... álom a világa,

Amíg lábát út pora porozza,

Lelke fázon... napkeletre szállva, Nekünk eszmék arany gyapjút hozza.“