Harangszó, 1930
1930-04-27 / 17. szám
1930. április 27. HARANQSZO. 131 Máj. 1. Az Írást magyarázzuk félre. Csel. 10. 43. Az írás világosan megmondja, hogy bűnbocsánatot egyedül Jézus által nyerünk, megigazulást egyedül Jézus szerez, tehát nem a cselekedeteink tesznek igazakká. Az írás pedig Isten beszéde. Tehát ha cselekedeteinknek bűnbocsánatot, kegyelmet eszközlő erőt tulajdonítunk. Isten beszédét hazudtoljuk meg. Isten beszéde pedig szent és igaz 1 Tőle eltérnünk, emberi tanítással elhomályosítanunk nem szabad I Máj. 2. Lelkiismeretünk nyugtalanít. Róm. 5, 1. Az ember sokféleképpen igyekszik lelkiismeretét megnyugtatni, ez azonban sohasem sikerül addig, míg békessége nincs az Istennel. Lelkiismeretünk nyugalmát az Istennel való békesség adja meg. Az Istennel való békességet pedig cselekedeteink képzelt érdeme nem biztosítja. Gondolj Lutherre 1 Ó igyekezett ily módon megnyugtatni lelkiismeretét — hiába volt. A gyötrődések mélységeiben vergődött, míg el nem jutott egy szilárd hitbeli meggyőződésre, aminek benned is élni kell I Máj. 3. Egyedül hit által I Hab. 2, 4. Róm. 1,17; 3, 28. Isten bűnbocsátó kegyelmét úgy nyerjük el, ha hiszünk Jézusban s hisszük azt, hogy ő érettünk halt meg a kereszten, támadt fel a halálból s lett Közbenjárónk Istennél, Aki az ő érdeméért minden bűneinket megbocsátja, gyermekeivé fogad, lelki békességet, üdvösséget ad. Ez a hit egyrészt megóv a rettegéstől, másrészt erőt ad a bűn elleni küzdelemre, mert Jézushoz, életünk Urához kapcsol. Máj. 4. A sócselekedetek a hitnek gyümölcsei. Jakab 2, 17—18. Róm. 3, 31. Ha elvetjük is azt a tant, hogy a jócselekedetekkel érdemet szerzünk Istennél, ezzel nem mondjuk azt, hogy nem kell jót tenni. A jó tett a hit gyümölcse. Ahol van hit, ott ez a hit megtermi, mint fa a gyümölcsöt, a jó tettet. Ott nem kell külön megparancsolni — mint Luther mondja — ennek a hitnek, hogy ezt, vagy azt tegye, hanem mielőtt megparancsolnék már meg is cselekedte azt. Ezért hangsúlyozza hitvallásunk annyira a hitnek jelentőségét s nekünk ezért kell vigyáznunk a hitünkre, hogy az élő kriszlushit legyen. Uyen-e a te hited ? Mert csak akkor vagy evangélikus ha ilyen hited van 1 Lukács István. tása rimánkodott: jó uram maradj ma itthon s jöjj velem Isten házába. Szegénynek úgy vert a szíve, mikor megkondultak a harangok. Mi lesz most? Még mindig remélt. Hisz oly hivogatólag szóltak azok a harangok. Rudnai azonban másként döntött. Megmaradt elhatározása mellett. Elmegy Dalaihoz s megveszi a földet. Kedvesen szól feleségéhez: Ágnes én megyek. Nem hagy nekem nyugtot az a föld. Ha lehet megveszem. Az asszony összetett kezekkel könyörög: Béla maradj, ne menj! baj lesz a dologból, én érzem. Nézd ami szép otthonunkat, nem elég ez a boldogsághoz ? A meglevőhöz a jő Isten áldását kérjük s tudom nem lesz hiányunk semmiben. ügy van kis feleségem ; én megszerzem a földieket, te meg Isten áldását kéred reá. így van ez rendjén. Eleget teszünk minden irányban. Te menj a templomba ha szükségét érzed s én meg földet megyek venni. Ezzel ott hagyta Ágnest s a szomszéd falu felé vette útját, Dalaihoz. Ágnes a templomba sietett. Nem érezte még eny- nyire soha, hogy mennyire van szüksége az embernek Isten igéjére. (Folytatjuk.) Gondolatok. — Vannak pillanatok az ember életében, — amikor azt hisszük már, hogy minden pillér ledül lelkünk templomában s maga alá temeti egész jövőnket és minden boldogságunkat. ... Ilyenkor a sátán haladt el mellettünk. — De vannak életünknek olyan pilanatai is, amikor oltárok épülnek a szentek-szentjében! ... Ilyenkor a jó Isten közelében jártunk! * Csak az lehet megelégedett és igazán boldog e Földön, aki az élettől semmit sem vár; — aki tudja már, hogy mindaz, amit az élet ad: ajándék J * Önzetlenség a legszebb emberi tulajdonság, — és a szeretet mindig önzetlen. * A szeretet nem ismer távolságot! — A szeretet az Eget köti össze a Földdel. * Az emberi lélek mélységes, mint a tenger s felszínén visszatűkiöződik az ÉgHe Szép dolog az, ha valaki gondolkozni tud! — Akaiatlanul is közelebb jut Istenhez. * A legtávolabbi múlt is közelebb áll hozzánk emberekhez, mint a legközelebbi jövő! * Sokszor kérdik ki volt az Ember fia ? Ember volt! — aki tudta, hogy a bűn és a bűnös nem egy fogalom. Isten volt! — aki a bűnt korbácsolta és a bűnösnek megbocsátott. ifj. Krug Lajos. Irodalmi est a Győri Ey. Ifjúsági Egyesület rendezésében. A Győri Evang. Ifjúsági Egyesület prog- rammjába vette, hogy időnként irodalmi estéket rendez, hogy azokon bemutassa tagjainak s az egyesület működése iránt érdeklődő közönségnek azon dicső szellemi nagyokat, akik kiváló művelői voltak irodalmunknak. Eddigelé vagy nyolc írói nagyság emlékének hódolt, értékes tanulmányokban idézvén fel azoknak szellemét. Sorozatos előadásainak egyikét e hó 6-án, vasárnap délután 6 órakor tartotta meg a Kálvin-kullurházban nagyszámú közönség előtt. Vélsz Aladár dr. elnök hangulatos megnyitója után Kuszák István, a győri közönség előtt előnyösen ismert szavalóművész lépett a pódiumra s „Ady Endre bibliája" címen tartott különös érdeklődéssel várt előadást. Kuszák Istvánt eddigelé mint jeles szavaló-előadót ismerte a közönség ; érthető tehát, hogy most fokozott várakozást támasztott Adyról szóló előadáséval szemben. Nem volt számára könnyű feladat Ady lelki konstrukciójának analizálása, de elismerés jár neki azért, hogy beható tanulmányozás alapján az istentkereső Adynak olyan irodalmi értékű portréját adta. amellyel a hányatott életű költő-zseni szomorú sorsa iránt nemcsak meleg rokon- szenvet ébresztett, hanem a költő lelki világába is bepillantást engedett. Előadása nagyon alkalmas volt arra, hogy az Adyval szemben többek által táplált balvéleményt helyes vágányra terelje. A halhatatlanná lett költő lelki küzdelmének illusztrálására néhány költeményét is bemutatta Adynak, amelyeket meghatott lélekkel hallgatott meg a közönség. Az egész előadást lélekzetvisszafojtva élvezte mindenki, de különösen azok, akik Ady szellemalakja köré mér régebben glóriát fontak. Előadó vállalkozását lelkes tapsok jutalmazták. Kuszák István előadása után Szijj Jolán Ady-verseket szavalt. A „Föl föl dobott kő", „Imádság háború után" és „Az Úr érkezése“ címűeket adta elő meleg érzéssel, a költemények szellemének megfelelő hanghordozással. A második előadó l’só Pál volt, aki „Találkozás a Balaton partján" címen egy naplótöredéket olvasott föl. Munkájának mindjárt a bevezetése is frappánsan hatolt. Azzal kezdte, hogy felolvasott egy lexikon szöveget, amely a Balaton geográfiai meghatározását adja. Mosolyogva jelentette ki azonban a szellemességéről ismert előadó, hogy t. Hallgatóság, nem ám ez az igazi Balaton; az igazi Balaton egészen más. Azért ő nem is geográfiai meghatározással köztudatban szereplő Balatonról akar beszélni, hanem arról a bűbájosán szép viz- tükörről, melynek kerete, mosolygása, haragja, fodrozása, színjátéka lenyűgözi az ember lelkét. Nos, beszélt is róla színesen, kedvesen teljes egy óráig, igaz írói rutinnal festvén meg találkozását a bűbájos tó partján egy széplelkű leánnyal, aki ideául állít minden idők férjhezmenésre megérett leányának. Hangulatos előadásához megfelelő miliőt is készített, a terem világításának halkitásával jelképezvén a balatoni esték mámorba ringató csendességét. A csupa bájos, meleg hangulatú napló- töredéket oly finoman és naiv művészettel írta meg a szerzője, hogy az bármely magasabb igényű publikum tetszését is megnyerné. A nyelvezet, a szavak játékos kedve külön színt adott a kis írásmflnek, amelyet mosolytól derűs arccal hallgattak meg mindvégig a jelenvoltak. A hallgatóság nagyon hálás is volt, mert szűnni nem akaró tapsokkal köszönte meg a rutinos szerző által nyújtott szellemi élvezetet. Végül Puxbaum Eta Soós Gyula költőnek, a Balaton rajongó szerelmesének „Az én kívánságom" és „Álmodik a szép Balaton" címet viselő költeményeit szavalta el bájosan, szin én élénk tetszést váltva ki a fölajzott lelkekből. (b—e) Adakozzunk a Harangszó terjesztésére.
