Harangszó, 1930
1930-04-13 / 15. szám
1930 április 13 HARANQSZO, 117 Tavaszi zsoltár. Millió élei, fiifiel a rideg lói rabbilincsbe nerce, fegca larlell egyre, mesl új éleire fiél! Kagyegé oilágel Ígér. §zínpempál, fiedcef és nígadásl, dús Kalászi, aralásl, szűrei leli ps^arál! Ember, fii a néglelen úljál járed lanuld meg, ismerjed, szíoedbe becéssed, légyen lanílásod: Éjszafiára jen nirradal, a reggel, lél ulán lacasz, Isién beles szaoa az ami! 0 így rendel! A halál sem eréfi, bármilyen zerd is. Rabbilincsbe nerce, fegca larlhal egyre; Élni feg, afii hisz! PÁTER JENŐ. I Szűts Gábor f | Szűts Gábor a kelenföldi evang. egyház megszervezője, első lelkésze hosszabb szenvedés után április 1-én meghalt. Szűts Gábor Kisba- boton született. Iskoláit Sopronban és Pozsonyban végezte. Egyik leg- képzetebb tagja volt a magyar ev. lelkészi karnak. Kezdettől fogva Budapesten működött, mint segédlelkész, vallástanár, majd pedig mint a kelenföldi egyház buzgó lelkésze. Szívbaja ölte meg. Temetése április 3-án ment végbe óriási részvéttel. Elmúlása alkalmából árván maradt gyülekezete a következő gyász- jelentést adta ki: A kelenföldi ágostai hitvallású evangélikus egyházközség megrendült szívvel, de az Isten akaratán megnyugvó lélekkel hozza tudomására az evangélium híveinek és szolgáinak, hogy az Egyház Ura az ő hűséges és fáradhatatlan szolgáját Szűts Gábor evang. lelkészt munkás életének 47-ik évében, hosszú szenvedés után e hó 1-én, magához szólította. A munkában elfáradt és elhanyatlott testet a kelenföldi evangélikus templomból, amelynek felépítése jórészben az ő érdeme, s ahol hűségesen építette a hívők lelkét, 1930. április 3-án délután 3 órakor fogjuk a templomban (Kelenföld, Lenke-út 56.) tartandó temetési szertartás után áldással és imádsággal elbocsátani és kikisérni a Farkasréti temetőbe. Érdemes lelkészünk és szolgatársunk váratlan elköltözése eszünkbe juttatja az ő kedvelt mondását: „Légy hü mindhalálig és neked adom az életnek koronáját.“ (Ján. jel. 2. 10.) Gyászunkban azonban vígasztal és megnyugtat, hogy a kitől búcsúzunk, ráillik az úr szava: „A ki mindvégig állhatatos marad, az id- vezül.“ (Máté ev. 24. 13.) Budapest, 1930. április hó 1. Az Úr kegyelme legyen vele és velünk ! OLVASSUK A BIBLIÁT! Az Ágostai Hitvallás a Bibliában. XVili. cikk : A szabadakaratról. Ápr. 14. Ér lék. 1. Mózes 1, 26—31. Amikor Isten az embert teremtette, minden teremtménynél különbbé tette, öntudatos személyiséggé, akinek van önelhatározása, szabad akarata. Ez azt jelenti, hogy saját belátása szerint dönt az élet kérdéseinek megoldásánál. Egy nagy értéket adott az isten ezzel az embernek, amivel az életét tetszése szerint irányíthatja, amit semmi más teremtménynek nem adott meg, egyedül az embernek, azért, hogy úrrá legyen az egész teremtettség felett Milyen magasztos célja volt az Istennek akkor, amikor az embert ilyennek teremtette s ilyen értékkel ajándékozta meg. Ápr. 15. Amire mindig gondolnunk kell. I. Mózes 3. Sohasem szabad megfeledkeznünk arról, amit az Isten a szabad akaratban az embernek adott, mert ha erről megfeledkezünk, elhomályosul előttünk a felelősség gondolata. Mi szabadon döntünk életünk kérdéseiben, szabadon, saját akaratunk szerint hajtjuk végre cselekedeteinket, éppen ezért felelősek vagyunk minden dolgunkért. Amit teszünk, mondunk, gondolunk, bármikor és bérmiben, azért helyt kell állnunk és Isten előtt számot kell adnunk. Ápr. 16. Amit mégsem szabad túlbecsülnünk. II. Mózes 7, 14. Jer. 9, 23—24. Vannak, akik akaratuk szabadságát emlegetve annyira mennek, hogy nagyobb jelentőséget tulajdonítanak neki, mint amennyi megilleti. Hitvallásunk rámutat arra, hogy mennyire bibliaellenes ez ; mennyire helytelen, ha saját akaratuk mozgatta cselekedetekből érdemet csinálnak (r. kath.-ok), mellyel megszerezhetőnek gondolják a bűnök bocsánatát, az Isten előtt való meg- igazulást is. Vigyázzunk, amire mindig gondolnunk keli, afelől túlsókat ne gondoljunk. Ápr. 17. Mert nem mindenre elégséges. Efez 2, 1—9. Az ember akaratának van szabadsága egyes cselekedetek, dolgok megválasztásában s el tudja érni vele, hogy a világ szemében ú. n. „tisztességes ember“ legyen, aki nem lop, nem öl, szülőknek, felsőbbségnek a tiszteletet megadja, munkáját elvégzi, a társadalmi rend ellen nem vét, visszatartóztatja magát olyan dolgoktól, amelyek nem helyesek az emberek előtt. Erre elégséges a szabad akarat, de ez még nem minden I Nekünk más valamivel kell számolnunk, ahol akaratunk csődöt mond. Ápr. 18 Ahol elégtelensége szembetűnik. Róm 7. 14—25. 1. Kor. 2. 14. Mi nem a jelen világ számára élünk, hanem az örökkévalóság számára, ahol nem ez a világ ítél meg, hanem az Isten, Aki számbavesz ekkor egy olyan valóságot, amit sok ember kifelejt számításából : a bűnt. Amikor bűnről van szó, szeretünk szemet hunyni, mert nem merünk a rettenetes hatalmával szembenézni Figyeld meg Pál vallomását 1 Látom a jót és tudom, hogy azt kell tenni és mégsem azt teszem, hanem a rosszat. Hiába emlegetem a szabad akaratom ; a bűn uralkodik azon. Ápr. 19 A legnagyobb lekötöttség. Róm. 8, 1 — 13 II. Kor 3, 4—9. Ha így bánik velem a bűn s én ilyen tehetetlen vagyok vele szemben, más lekötöttséget vállalok, Annak vezetését. Akire Hitvallásunk utal: a Szentlélekét s az Ige által engedem, hogy hatalmát szívemben érvényesítse nem amikor nekem tetszik, hanem mindenben és mindenkor. Ez a legnagyobb lekötöttség, de megéri így élni 1 Ápr. 20. A legnagyobb Felszabadítás. Róm. 8, 14-39. II. Kor. 3. 10-18. Mt. 7, 21. A Szentlélek olyan ajándékokat ad, amiket sehogysem tudok megszerezni: kegyelmet, hitet, szeretetet, reménységet. Életemet Istenhez kapcsolja, ujjászülve belehelyez az Isten életébe s ekkor érzem, hogy akaratom felszabadul a jóra, úgyhogy hitem által cselekedni is tudom azt. Ez a legnagyobb lekötöttség így lesz a legnagyobb felszabadítás számomra, átélése Augusztinusz szavainak : „Az Urnák szolgálása a legnagyobb szabadsági“ Lukác» i»t»án. EGYRÖL-MÁSRÖL. A mindennapi életből. Szigorúbbá teszik a szóbeli érettségit. Az Országos Közoktatási Tanács most készítette el az érettségi vizsgák új tervezetét. Az új érettségin is lesz írásbeli, valamint szóbeli. írásbeli dolgozatot kell készíteni a gimnázium és reálgimnáziumban magyar, latin, német és mennyiségtanból. Reálban magyar, német, francia és mennyiség- tanból. Leánygimnáziumban magyar, latin, német, számtanból. Leányliceumban a latin helyett valamelyik modern nyelvből (angol, olasz). A szóbeli vizsgálatot egy értekezlet előzi meg, ahol megállapítják, melyik tanulóval kívánatos valamely tárgyból a tüzetesebb szóbeli vizsgálat, még abban az esetben is, ha a tárgy nem tárgya a szóbelinek. A szóbeli vizsgálat tárgyai gimnáziumban és reálgimnáziumban : magyar latin, történelem, fizika. Reálban : magyar történelem, mennyiségtan, fizika. Leány- gimnáziumban: magyar, latin, történelem, fizika. Leányliceumban: magyar, német, történelem, fizika. A magyar nyelvi vizsgálaton nem irodalomtörténeti fejezeteknek em
