Harangszó, 1929

1929-03-03 / 10. szám

Oroszvár, Szúpatak, öttevény, Mérges, Szentgotthérd, Bakonycsernye, Nagyszoko- lya, Diósgyőr-vasgyár, Abaujszántó és Putnok. Ifjúsági egyletek adományában (259.88 P) részesültek: a soproni Theol. Olthon 159.88 P és a Szarvasi Árvaház 100. A békéscsabai Rudolf gimn. ifjak adományában (50 P) részesült a Szarvasi Árvaház. Gajdács Pál tótkomlósi lelkész adományában (50 P): a Szarvasi Árvaház. Serleggyűjtés eredménye (170 P) a nyír­egyházai leánygimnáziumnak adatott. II. Bognár alapítványi sepélyben része­sültek : Gyula 150 P, Nagymágócs, Szarvasi Árvaház, Kispest, Alsógöd 100—100 P, Patvarcz 200 P, Galgaguta 100 P. Kapos­vár 150 P, Szekszárd, Dombóvár, Keszt­hely, Csorna 100—100 P és Sátoraljaúj­hely 300 P. III. Gusztáv Adolf egyleti segélyben ré­szesültek : Rád, Tápiószele, Újpest, Apos- tag. Baja, Mogyoród 200—200 P, Kelen­föld 100 P, Sámsonháza 200 P, Kisterenye, Cserhátsurány, ösagárd, Ercsi 100—100 P. Tordas 185 P, Zalaegerszeg 250 P, Győri Szereletház, Barcs, Nagykanizsa, Tés, Veszprém, Tarrós, Alsódörgicse, Nagyvá­zsony 100—100 P, Rácalmás, Nemeskér, Kőszegi Diakonissza, Csögle, Fehérvár­csurgó 50—50 P, Rudabánya 200 P, Gesz- teréd, Sajókaza, Hernádvécse, Érpatak és Kölese 100-100 P. A dunántúli egyházkerületi Gyáminté­zet részéről segélyben részesültek : Tarros, mely a Rupprecht-féle alapítvány kamatait 130 P-t kapta. 200 Pengős segélyben az építkező Kaposvár részesült. 100—100 Pengős segélyben részesültek: Bakony- szenllászló, Nagybarótfalu, Pusztaszent- lászló, Csorna, Szentgotthérd, Szekszárd, Fapolcafő, Zalagalsa. 50—50 Pengős se­gélyt kaptak; Győri Szeretetház, Lenti, Barcs, Nagykanizsa, Nemeskér, Sopron- bánfalVa, Sárvár, Mezőlak, Ászár, Hánta, Öskü, Dombóvár, Nagyszokoly, Nagyvá­zsony, Tés. Felsődörgicse. 1929. március 3 _____ A berlini magyar egyesület, Talán nem lesz érdektelen, ha pár szóval megemlékezünk a berlini magyar iskoláról. A négy­milliós lakosú német fővárosban mintegy hatezer magyar él. Az itt született gyermekek természetesen német környezetben, német iskolá­ba járva már alig, vagy egyáltalán nem tudnak magyarul. Dr. Gragger Róbertnek, a két évvel ezelőtt el­hunyt, érdemekben gazdag, berlini magyar egyetemi tanárnak és Mezei Emilnek az itteni magyar kolónia egyik vezető tagjának fáradozása eredményekép néhány évvel ez­előtt megalakult a „Berlini Magyar Iskola-Egyesület“, mely egy magán iskolát tart fen azon céllal, hogy ha valaki gyerekeit magyarul meg akarja taníttatni, erre módot nyújt­son. A berlini magyar iskola tehát tulajdonképen egy magyar nyelvi tanfolyam. Mintegy ötven tanít­ványa van, akik különben a nyil­vános német elemi iskolákban HARANQSZO. tanulnak. Sajnos, a hatalmas világ­városban elszórtan lakó magyar családok a nagy távolság miatt nem járathatják mind gyermekei­ket ezen tanfolyamra. A beadott gyermekek legnagyobb része nem tud magyarul. Bizony nagy fárad­ságába kerül Ivacsics József tanító­nak, hogy csoportokra beosztott tanítványait a rendelkezésre álló heti két órában magyarul Írni, olvasni s amennyire lehet, beszélni megtanítsa. Ezen cél szolgálatában áll a gyermekek nyaraltatása is. Vakáció idején hat hétre jószívű hazai családok fogadják maguk­hoz az iskola tanulóit. így kerül­nek vissza az utódok — ha mind­járt rövid időre is — az anyaföldre, ahol valamikor édesatyjuk, édes­anyjuk nevelkedett. Később, ha felnőnek, hacsak valamilyen uton- módon az óhazába vissza nem kerülnek, nagyrésze az idegen környezetben elfelejti a magyar nyelvet, de szívükben megmarad egy kép, az óhaza emléke. A vé­rünkből származottak elvesztése fáj nékünk, magyaroknak. Hiszen oly kevesen vagyunk, hiszen nincs nép, melynek tagjai aránylag oly nagy számban élnének az ország határiain kivül, mint a magyar népnek, mert a magyarságnak kb. 40%-ka a csonka-ország határain kívül él. Ez a helyzet a maga teljes komolyságában figyelmeztet bennünket, hogy minden eszközt megragadjunk a külföldi magyar­ság megtartása érdekében. Más­felől Magyarország igaz ügyéért folytatott küzdelmünkben erősítsen azon tudat, hogy tőlünk távol ve­lünk együttérző szívek dobognak. EGYRÖL-M ÁSRÓ1. A mindennapi életből. Valorizációs pörök. Az 1928: XII. t.-c. 3. §-a értelmében átér­tékelés iránt az e törvény életbe­lépése előtt lejárt pénztartozás te­kintetében csak a törvény életbe­lépésétől számított egy éven belül, ha pedig a pénztartozás e törvény életbelépése után jár le, a lejárattól számított egy éven belül lehet a bíróság előtt kérelmet előterjeszteni, hacsak a törvény a kereset meg­indítására rövidebb határidőt nem szab. A törvény 1928. évi április 1. napján lépett életbe. A rövidebb határidők már lejártak, az általá­nos perindító határidő pedig 1929 március 31-én jár le. 77 HETI KRÓNIKA. A Ház osztatlan helyesléssel tárgyalta a szőlőgazdókról szóló törvényjavaslatot. — A minisztérium oly módon rendezi a rokkantak járulékát, hogy az 50°'0-os já­rulékokat felemeli, a 25tí,o-osokat végkielé­gíti, a többit egyelőre elintézettnek tartja. — A fölraivelésügyi miniszter szerint az árvíz elleni védekezésnek összes előmun­kálatai megtörténtek. — Rothermere lord azt ajánlja a magyar népnek, hogy min­den évben rendezzünk Kossuth ünnepet. — A szegények között leendő kiosztásra a nemes lord ismét 100 ezer P.-t küldött. — A magyar-román tárgyalásokat március 15-én folytatják. — Zsitvay miniszter fel- gyógyulása után hozzálát az új sajtóno­vella kidolgozásához. — Az új katholikus tábori püspök dr. Hász István lett. Zágrábban kivégeztek 4 gonosztevőt. Jugoszláviában új egyetemi törvény készül. — A jugoszláv kormány óri4si mennyiségű fegyvert és lőszert rendel Csehországban. Bécs lakossága az elmúlt vasárnap fagyos részvétlenséggel kísérte a fajvédők és a szociálisták nagy aggodalommal várt demonstrációját. A csehek miatt fiaskóval végződött a Kisántánt gazdasági konferenciája. — A cseh iskolaügyi minisztérium 23 milliót fizetett ki az esztergomi hercegprimási ura­dalomnak. — A cseh kommunisták mentő­akciót kezdtek Trotzkij érdekében. Besszarábiában polgárőrséget szervez­tek a kommunisták ellen. Berlinbe helyezte ét a moszkvai Inter- nacionale a bolsevista propaganda köz­pontot. Nürnberg városa magyar kiállítást ren­dezett Magyar hét címen. A spanyol-magyar kereskedelmi szer­ződést meghosszabbították. Spanyolországban elcsapták az összes telefonistákat. A francia kormányt az igazságügyi reform vitájában kévésén múlt, hogy ie nem szavazták. Belgium és Franciaország 25 évre szóló katonai szerződést kötöttek Német­ország és szövetségesei ellen — írja egy berlini lap. A wa.esi herceg szigorú kritikát mon­dott az angol üzleti élet fogyatékosságáról. Afganisztánban tovább tartanak a za­vargások. A déli sark közelében Byrd őrnagy nagy kiterjedésű szárazföldet fedezett fel, melyet az Egyesült-Államok számára bir­tokba vett. Gyorssegély. A 149. zs. 4., v.- ben azt olvassuk, hogy az Úr a nyomorultakat csodálatosképpen segíti. Wilhelmsdorfban élt 1830 ban egy Hiller nevű hivő tanító. Egy gazdának 700 forinttal tarto­zott, pmit egy bizonyos napon visz- sza kellett volna fizetnie. De nem volt pénze. Imádkozott s hívta a jó Istent, hogy segítse ki pénzza­varából. A határidő itt volt, de pénz nem volt. Hiller buzgón imád­kozott, bizakodott s nyugodtan várt. — Délután megáll egy kocsi Hiller háza előtt s egy barátja le-

Next

/
Thumbnails
Contents