Harangszó, 1929
1929-02-10 / 7. szám
52 HARANOSZO, 1929. február 10. ösvényedet, hanem vezet is azon kezedet fogva. Mint az ember hordozza az ő fiát, atyai szeretettel s gondoskodással vesz körül téged az új élet útján. Védő karját feletted tartja s lábadat őrzi az eleséstől. Ha megbotlasz, kezedet megfogja s úgy emel fel ismét, hogy bátran s úgy emel fel ismét, hogy bátran s Benne bízva járhasd az új életnek keskeny ösvényen haladó s a szoros kapun át vezető útját. Febr. 16. Krisztus az út. János 14 . o. Ha az Atyához akarsz jutni az új élet útján, tudnod kell, hogy oda csak egyetlen egy út vezet s ez a Krisztus. Hiába hagyod el régi éltedet s járod a Ruth útját, hiába keresed Istent a főkomornyik útján, hiába futsz lankadatlanul Pállal a cél felé, hiába látod utadon az Úr viléf iossógát s hiába nyújtja feléd segítő kezét 8tened, ha más utón jársz s nem Krisztus a te utad. Nélküle hiába minden vágy, akarat, jó szándék és elhatározás, omberi erő, cselekedet s érdem el nem juttat az Atyjához, csak egyedül a Krisztus golgothai kereszthalála. Míg ezt magadévá nem tetted, csak gondolod, hogy járod az élet útját, de valóban távol jársz még attól. Febr. 17. Megérkezés. János jelenések 2 . io. Ha Krisztust választottad utadul, ki az új élethez vezet, ha hűen jártál ezen az utón, megérkezel valóban a célhoz, elnyerheted az örökélet koronáját, lelked üdvösségét. Eléggé tudod-e ezt értékelni ahhoz, hogy, ha még nem tetted volna, most e pillanatban megváltoztasd életed eddigi bűnös útját ? Menj a Krisztushoz, járj a Krisztussal s célhoz érsz a Krisztussal. Abaffy ttynla. [Kemény Lajos fj A felvidéki magyarságnak egy rendkívül jellegzetes vezéralakja dőlt ki a küzdők sorából január 30-án. ki tehetségének, munkájának teljes egészét az egyháznak, az iskolának, az evangélikus társadalomnak, a magyarságnak szentelte. Kemény Lajos osgyéni evangélikus lelkész, a volt kishonti egyházmegye főjegyzője, egyházkerületi jegyző halálával, kiben a budapesti Fasor-i ev. egyház lelkésze ifj. Kemény Lajos édesapját siratja, pótolhatatlan veszteség érte egyházunkat, magyarságunkat a Felvidéken. Gömörben az ő élete tartotta és ápolta a magyarság reménységeit. Az ő költői és imádkozó lelke adott mindezideig szárnyat a szárnvasze- gett felvidéki magyarságnak, hogy az tudott „földre szállni, égbe kelni reptében is énekelni,“ Id. Kemény Lajos lelkipásztori munkálkodásának állomásai: Orosháza, Rozsnyó, Makó és 44 évig Osgyán. Elmúlásáról a család a következő gyász- jelentést adta ki: „Mély fájdalommal, de Isten akaratában való hivő megnyugvással jelentjük, hogy Kemény Lajos osgyáni evangélikus lelkész, a volt kishonti egyházmegye fő- jegvzője, egyházkerületi jegyző életének 73-ik. lelkészi szolgálatának 50-ik évében, folyó évi január hó 30-án déli ln2 órakor, mindenkit szerető nemes lelkét egy utolsó imádságban visszaadta Teremtőjének. Gyermekeiért mindent áldozó, unokáit büszkélkedve szerető, testvéreihez mindig változatlan, híveihez mindig jóságos, szenvedéseiben alázatosan hívő és minden Békesség. M'g rohantam az irdatlan utón, Tövis szaggatta, tépte lábam. Most végre mégis megpihentem Az egyszerűség fehér templomában. Kinn tombol, harsog az életzsivaj, De ittbenn csend van, béke, nyugalom; Innen a csendnek fehér templomából Küldöm ég felé szálló sóhajom. Nem lelni békét lármás, vad hajszában S mindent letipró, lázas küzdelemben: De ott a béke fehér templomokban S az imádkozó, egyszerű szívekben...! MAGISTER. drága vágyakozásához hűségesen bátor magyar lelkipásztor volt, kinek emléke és példája is magvetés marad. Kihűlt porrészeit folyó évi február hó 2-án, szombaton délután 2 órakor az osgyáni ev. egyház templomából kisértük elhúnyt szerettei mellé a temető kertjébe. „Tudom a te dolgaidat, szeretetedet, szolgálatodat és hitedet és tűrésedet, és hogy a te utolsó cselekedeteid többek az elsőknél.“ (Jelenések könyve II. 19.) Osgyán, 1929. január 31. Kemény Lajos és neje Klán Anna, Kemény Miklós, Záhonyné Kemény Margit és férje Záhony Károly, gyermekei. Kemény Ödön és neje. Kemény Gyula és neje, özv. Gudra Gyuláné Kemény Eleonóra testvérei. Kemény Péter, Kemény Lajos, Kemény Pál. Kemény Kálmán, Záhony László, Záhony Emmike, Záhony Margitka, Záhony Karcsika unokái.“ KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Lapunk febr. 3-iki számában Heti krónika c. rovatunkban megemlékeztünk, hogy Doornban fényes külsőségek között ünnepelték meg Vilmos német excsászár 70-ik születése napját. Az istentiszteleten Vogeler potsdami udvari pap tartotta az ünnepi prédikációt. A textust a császár maga választotta ki Pál apostolnak a Rómabeliekhez írott leveléből•' Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát. II. Vilmos német császár emberi és uralkodói nagyságáról majd a történelem fog igazi képet rajzolni. Mi valahogyan úgy érezzük, hogy abból a megrajzolandó képből nem fog hiányozni a császárnak az a jellemvonása, ami általában a nagy embereknek a lelki tulajdonságai közé tartozik, hogy nem az elismerés és dicsőség perceiben voltak nagyok, hanem a megpróbáltatás keserű óráiban, amikor könnyhul- latás volt a kenyerük éjjel és nappal és a zsoltáríró szavai szerint sokan azt mondták lelkűk felől’ Nincs számára segítség Istennél. A németek császára minden katonai, politikai és diplomáciai sikere közepette soha nem volt olyan nagy életében, mint 70-ik születésnapja előestélyén, amikor doorni magányában kezébe vette a Bibliát és alázatos szívvel feltekintett az égre Isten felé és újból, mint életében oly sokszor, bizonyságot tett élő hitéről: Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát. Ez valóban királyi tett volt. Jubiláló Nőegylet. A vönöcki evang. nőegylet 1929. január 10-én ünnepelte meg fennállásának 50 éves jubileumát hálaadó istentisztelet keretében. Az ünnepélyen Túróczy Zoltán győri lelkész tartott megragadó erejű előadást a nő hivatásáról, kísértéseiről és vezekléséről a teremtés és bűnbeesés történetének bibliai elbeszélése alapján. Bojsza János s. lelkész a nőegylet 5Ö éves történetét olvasta fel. Bokányi Istvánná és Mórocz Karolina szépen sikerült szavalatokkal, az ifjúsági egyesület pedig Wéber Gyula kántortanító vezetésével szép karénekkel működtek közre. Jan. 20-án az ifjúsági egyesület és leányegylet közreműködésével műkedvelő szinielőadást rendezett a nőegylet. Előadták Wéber Gyula kántortanító betanításában Kórodi Péter: A legény bolondja c. népszínművét. Az igazán jól sikerült előadás 152.62 P-t jövedelmezett. Ez alkalommal felülfizettek: Fördős Gyula, Szabó Sándor, Baráth Ferenc, Tőke István 1 — 1 P-t, Nemes István, Kiss László 5—5 P-t, Schrol- ler Antal 50 f-t. Kovács Antal őr, Rosta Lajos 1.50 P-t, Varga Gyula esp., Vargyai Ferenc 2.40 P-t, Dezső Kálmán 7 P-t, dr. Deutsch József 3.50 P-t, Nagy Lajos, Róth Mór 2—2 P-t. Pálffy Lászlóné 10 P-t. A szíves adományokért ezúton is hálás köszönetét mond a nőegylet. Hőbe Lajosné, szül. Mestery Lidia, a nőegylet jelenlegi elnöke, a jubileumi ünnepély alkalmával igen értékes és szép bársony oltár- térítőt ajándékozott a gyülekezetnek. A kegyelmes Isten iránt érzett hálából fakadt szép cselekedet önmagát dicséri. Mérd meg az Isten templomát és az oltárt és azokat, akik abban imádkoznak. Jel. 11.1.