Harangszó, 1929

1929-12-08 / 50. szám

388 rtAKANCJSZO. 1929. dacember 8 Egyházlátogatás Tésen. Október 5-én tartott egyházláto­gatást Takács Elek esperes a tési ev. egyházközségben. Az egyház­látogatási közgyűlést megelőzőleg a 357. sz. ének 3 verse eléneklése után oltári imát mondott Pohánka Ödön helybeli lelkész, majd Takács Elek esperes mondott az oltár előtt mag8s szárnyalású beszédet I. Péter III. 15. alapján, hálával emlékezvén meg az Orról, aki megőrizte a ki­csiny 400 lelkes gyülekezetben azt az egyházszeretetet és áldozatkész­séget, amely a szegénységből is tud Isten dicsőségére nagy dolgo­kat alkotni, s ennek felejthetetlen ünnepét — úgymond — holnap fogjuk megünnepelni az iskola és harangavatási ünnepen. A gyüle­kezet figyelmét lebilincselő beszéd után megkezdődött a közgyűlés, melyen a helybeli lelkész felolvasta a kérdőív pontjait s az azokra adott feleleteket. A kérdőpontok felolva­sása s némelyikének megtárgyalása után esperes úr megelégedésének és afeletti örömének adott kifeje­zést, hogy a tési gyülekezet nem csak az anyagi áldozás tekinteté­ben, de a hitélet, vallásos buzgó- ság tekintetében is. egészséges, virágzó és példás gyülekezet. A közgyűlés bezárása után költői szárnyalású imában Isten áldását kérte a törekvő gyülekezetre, an­nak lelkes vezetőségére, majd áldás mondás után az ismét felcsendülő énekkel véget ért az istentisztelet. A következő napi kettős avatási ünnepről már szó volt e helyen, itt kiegészítésként csupán annyi jegyezhető meg, hogy bár külső dísz, felvonuló leventék és tűzoltó csapatok is emelték az avatási ün­nep tényét, de felejthetetlen tartal­mat mégis a gyülekezetnek azon áldozatkészsége adott az ünnepnek, amelyről minden dicsérő és elis­merő szónál szebben beszélnek azok a számadatok, amely szerint az iskola és tanítólak 21.800 P-ős építési költségéből a 16.000 P-ős államsegélyt meghaladó 5800 P-t a gyülekezetnek önerejéből kellett fedeznie. S ezenkívül a nőegylet egy 359 kg.-os harangot, a gyüle­kezet pedig egy 103 kg. os haran­got vett 2605 P értékben. Isten további áldása kísérje a törekvő gyülekezetei. Adakozzunk a Harangszó terjesztésére. KORKÉPEK. Karcolatok a hétről. Ahoz hozzá vagyunk szokva, hogy a gvilkosság tervevei foglalkozók, mi- mielőtt végre hajtják tervüket, bemen­nek egy kis „sztverősitóre“ a korcs­mába, de azt még nem hallottuk, amit özv. Solti Antalné cselekedett. A múlt év augusztusában a pestme­gyei Úri községben valami földjáran­dóságért és ki nem adott gabonáért úgy megharagudott az anyjára, hogy rábeszélte a fiát, ölje meg a nagy­anyját. Most tárgyalta az ügyett az Ítélőtábla, ahol a főügyész elszörnyül- ködve mond dta, hogy az anya, mi­kor fia visszarettent a gyilkosságtól, kezébe adta Szent Antal könyvét és azt mondta: mOivasd fiam ezt az imádságot és ezz*l er-sítttd meg a. szivedet “ A bíróság az anyát életfogytig való, a fiút 10 évi fegyházra Ítélte. Ott lesz majd idejük gondolkozni azon, hogy mire kell erőt meríteni az imádságos könyvből. Miért szeretem Sopront? Irta : Szigethy Lajos. 9 Thiering Károly, a görög nyelv tanára nemcsak klasszikus tudós volt, hanem klasszikus lélek is. Belénk sugároztatta a Platóért, Sophoklesért való lelkesedést. Az angol órákon az 6 szép lelke tükrében láttuk, értettük meg, éreztük át Dickens gyermekdeden kedves humorát. Müller Mátyás Horatius magyarázó latin órái és a római levél mélységeinek mélységeibe lehatoló exegetikai előadásai diákkorom legszebb emlékei, sőt legha­talmasabb élményei közé tartoznak Fehér Sámuel bámulatos elevenséggel, plaszti­kusan, szinte gyermekies közvetlenséggel varázsolta elénk a történet képét. Hány­szor mondom magamban, mikor egy-egy órámon sikerül növendékeim figyelmét le­kötnöm : „Ha tudnátok, hogy most tulaj­donképen nem én magyarázón a történetet, hanem Fehér Sámuel, akinek géniusza az én lelkem rádióján át hozzátok szól.“ És a többiek is : a legjobbak és a jók mellett, a kevésbbé jók is, mind részesei voltak az áldott közös munkának, mert az ilyen négy évszázados iskolában az egyé­nek leghatalmasabb munkatársa a hagyo­mányos közszellem­Luthertől. Melanchtontól úgy száll át ez a hagyományos szellem az egymásután következő nemzedékek hosszú sorára, mint a katholikus egyház tanai szerint kéz- rátétel utján a püspöki charizma a régi püspökről az újra. Ez a közszellem élt a diákokban is. Azt mondanám reá, amit Petőfi mondott a közkatonákra: „tisztel­jétek őket, nagyobbak ők, mint a hadve­zérek.“ De hát az ifjúságnak ebben a köz­szellemében is nagy része volt a tanárok munkájának, sugalmazó hatásának. Jellemezte ezt az ifjúságot a tökéletes érzelmi egybeolvadás és pedig nemcsak valláskülönbség nélkül amiről mér elébb szóltam. Az anyanyelv, a származás se választott el minket egymástól. A soproni, a felsövasi, a tolnavármegyei német és a Mura-vidéki vend fiuk tökéletes érzelmi egységbe olvadtak velünk, a Rába- és Répcemellék magyar szülötteivel. A soproni német fiukat, például, mi csak németül is tudó magyar fiuknak érez­tük. akik nálunk szerencsésebbek, mert az élet harcába két karddal lépnek ki. Toldi Miklós görbe kardján kívül Siegfried le­győzhetetlen kardját, a Notungot is jól tudjak forgatni. Bizony mi Sopront szerető magyarok hálásan jegyezzük fel szívünk táblájára, amit a Pröhlék, Töpplerek, Thir- ringek teltek és tesznek szegény nemze­tünkért, felhasználva külföldi összekötte­téseiket és tökéletes német nyelvtudásukat, ö érettük, ő bennük is szeretem Sopront. * (Folyt, köv.) Diakonissza-est Szombathelyen. A szombathelyi protestáns nő- és leányegyesület jól sikerült dia­konissza estélyt rendezett Advent első vasárnapján a templomban, amelyen a szombathelyi vakok in­tézetének növendékei több műsor­számmal nagyban hozzájárultak az estély sikeréhez. Felette megható volt a vakok énekkara által elő­adott két műsorszám. A szép össz­hangban és nagy precizitással elő­adott énekszámokat Kabos Ilona vak énektanárnő tanította be és dirigálta nagy hozzáértéssel. Bóor József Brail rendszerű bibliából olvasott fel. Biblia felolvasását mindvégig áhítattal és meleg érdek­lődéssel hallgatták a hívek. Szap­panos Ferenc ugyancsak a vakok intézetének növendéke ügyes sza­valásával tűnt ki. A diakonissza estély során Huber Etelka győri vezető diakonissza tartalmas elő­adás keretében fejtegette a diako­nissza intézmény fontosságát, célját és magasztosságát. Előadásában többek között rámutatott arra, hogy a családalapításon kívül a legszen­tebb női hivatások egyike a diako­nissza hivatás. Az ő hivatásuk körébe tartozik az elaggottak, el­hagyottak, betegek, árvák és sze­gények istápolása és vigasztalása. Szalay Anny mélyen átérzett szép szavalata után előadták a vakok a második énekszámot Beethowen egyik kiváló művét. A nehéz darab eléneklése mély hatást váltott ki. Ima és közénekkel végétért a val­lásos estély. A diakonissza-est be­fejezése után offertóriumot tartottak mely 71 P 12 fillért jövedelmezett a szegények karácsonyi segélye­zésére.

Next

/
Thumbnails
Contents